Alkotmányos krízis jelei

Nagy tekintélyű nyugat-európai bírók – az Európai Bírói Egyesület (EAJ) tényfeltáró missziójának tagjai – állapították meg egy alapos, áprilisban lefolytatott helyszíni vizsgálat után, hogy a magyar igazságszolgáltatás az alkotmányos válság állapotához közelít Handó Tünde, az Országos Bírói Hivatal (OBH) elnöke tevékenysége miatt.

Az, hogy hosszú ideje kibékíthetetlen az ellentét Handó és az ő elnöki tevékenységét egyedül törvényesen felügyelni jogosult Országos Bírói Tanács (OBT) között, régóta közismert. Az is jól látható, hogy mára ez a viszony olyan mértékben elmérgesedett, hogy a két szervezet képtelen egymással szót érteni. Patthelyzet alakult ki, amelynek eredményeként az OBT képtelen ellátni törvény szabta ellenőrző feladatát.

Ez pedig azt jelenti, hogy Handó Tünde tevékenysége fölött ma semmilyen kontroll sincs, gyakorlatilag a magyar igazságszolgáltatás teljhatalmú uraként működik. Semmi nem akadályozza meg abban, hogy ne a neki tetsző bírót nevezze ki egy-egy törvényszék élére. Nem számít, hogy a vezetői pályázatokat elbíráló testületek milyen döntéseket hoznak. Szabályos, régi időket idéző hűbérrendszert alakított ki, elnöki hivatalát felhasználva.

Az EAJ missziója elfogadhatatlannak nevezte jelentésében, hogy egy felügyelet alatt álló szervezet, az OBH elnöke illegitimnek nyilvánítsa a felügyeletével megbízott Országos Bírói Tanácsot, és erre hivatkozva megtagadja az ellenőrző szervvel való minden törvényileg előírt együttműködést, semlegesítve ezzel az ellenőrző testületet. Ezt a külhoni szakemberek is pontosan látják, csak a hazai illetékesek nem akarnak tudomást venni a hazai igazságszolgáltatást érintő alkotmányos válságról.

Egyébként a nemzetközi bírói szervezet delegáltjainak sem sikerült a valódi problémákról kérdéseket feltenni Handónak. Az OBH elnöke akként intézte el a meghallgatását, hogy annak egyórás időkorlátot szabott, és azt úgy töltötte ki, hogy hosszú előadásban ecsetelte az OBH tevékenységét. A misszió tagjai hiába próbáltak kérdezni, egyetlen választ sem kaptak az elmúlt év eseményeivel kapcsolatban. Ehelyett egy „hatásos prezentációt” láthattak, hallhattak.

Handó Tünde hosszan beszélt az OBH felszereltségéről, a hivatal tevékenységéről a statisztikai adatok tükrében, beszélt az informatikai eszközök használatáról, a bírósági épületek felújításáról, a bírák és az igazságügyi alkalmazottaknak biztosított jóléti juttatásokról.

Magyarán semmibe vette a vizsgálatot végző nagy tekintélyű bírókat. Amikor azok megpróbáltak kérdéseket föltenni az OBT-vel fennálló vitáiról, a bírák kinevezésével, kirendelésével kapcsolatban, Handó a kérdéseket egyszerűen visszautasította azzal, hogy szeretné folytatni az előre elkészített beszédét. És amikor végzett, további kérdéseket már nem lehetett feltenni neki, mivel ő a találkozónak egyórás időkeretet határozott meg, és azt lejártnak tekintette.

Handó a meghallgatása végén biztos elégedett volt, pedig sokkal inkább kínos helyzetbe hozta magát, mint ha érvelt volna a saját vélt igaza mellett.

A helyzet tarthatatlansága miatt az OBT egyébiránt május elején kezdeményezte Handó Tünde felmentését az OBH vezetői tisztségéből, mert hiába jelezte egy év alatt nyolc alkalommal is törvénysértések észlelését az OBH-nak, az elnök ezek egyikében sem tett semmilyen érdemi lépést.

Az OBT tagjai nehéz helyzetben végzik munkájukat, mert miközben törvény szabta kötelességük felügyelni az OBH elnökének tevékenységét, aközben bíróként éppen tőle függnek.

Az OBT tagjai – amint azt az EAJ tényfeltáró bizottságának jelentése is rögzítette – „folyamatos üldözésnek, zaklatásnak és megtorló akcióknak vannak kitéve” a Handó által kinevezett bírósági elnökök és személyesen az OBH elnöke részéről.

Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a kormány és annak igazságügyi miniszter tagja elégedett lehet a helyzettel, mert bár Handóval ellentétben nem kérdőjelezték meg a testület legitimációját, ám fülük botját nem mozdították annak érdekében, hogy az OBT erősebb jogosítványokat kapjon, hogy elláthassa a felügyeletet az OBH elnökének tevékenysége felett.

Ebből pedig az következik, hogy szándékosan állították elő ezt az alkotmányos krízist lehetővé tevő állapotot, amelyben Handó Tünde ámokfutásának – a magyar igazságszolgáltatás élén – senki és semmi nem szabhat gátat.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/22. számában jelent meg, 2019. május 31-én.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/22. számban? Itt megnézheti!