HIRDETÉS
Kezdőlap Publicisztika Lássuk át a r...

Lássuk át a rendszert!

HIRDETÉS

A májusi klímatüntetésen jutott eszembe először, hirtelen mennyire cool lett a klímaválság miatt aggódni. Hemzsegtek az angol nyelvű közhelyek, lelkes és jóhiszemű tinédzserek főszerepben, táblák a közelgő klímakatasztrófáról, slampoetryk, s persze volt néhány utalás a túlzott szén-dioxid-kibocsátásra is. Az mondjuk rögtön feltűnt: hiányoznak az olyan konkrét követelések, hogy például vessenek ki kőkemény adókat luxusutazásokra, széntüzelésre, vagy emeljék sokszorosára a széndioxid-kvóták árfolyamát. Persze ne legyen az ember telhetetlen.

HIRDETÉS

A klímakatasztrófa híreit figyelve, akár örülhetnénk is, hogy a klímaválság ugyan könnyen fogyasztható (és minden bizonnyal lebomló) politikai termékként, de legalább bekerült a globális média főáramába. Lángoló jég Szibériában és Alaszkában, Grönlandon 197 milliárd tonna víz olvadt egy hónap alatt az óceánba, ami önmagában fél milliméterrel emelte a globális tengerszintet, hőhullám söpör végig Nyugat-Európában, Norvégiában volt olyan éjszaka, amikor nem ment 20 fok alá a hőmérséklet: a Meteorológiai Világszervezet adatai szerint, az idei július volt a valaha mért legforróbb hónap1.

Klímaváltozás: „aki húzza az időt, az magának és a saját gyermekeinek is árt” | Magyar Hang

A baj itt van és ebben a helyzetben nyilvánvalóan nem elégséges ezoterikus műhelyekben, mozgalmakban kongatni a vészharangot, hiszen a főáram, a pop-kultúra, a bulvármédia jut el százmilliókhoz. Azonban nem lehet felhőtlen az örömünk afelett, ahogyan a klímaváltozás a nyár slágere lett. A globális nagytőke és a helyi elitek által ellenőrzött főáramú nyilvánosság tudniillik kétféleképpen is veszedelmesen torzítja a klímaváltozásról szóló diskurzust.

Az egyik népszerű megoldás az egyéni felelősséget abszolutizálja és bűntudatkeltésre, a szégyenérzet felébresztésére játszik (greenshaming). Azt a látszatot kelti, mintha az ökológiai válság pusztán a tudatossá és etikussá nevelt „jóemberek” magáncselekvéseinek lenne a függvénye (lásd: műanyagmentes július, amit augusztusra még a KDNP is felfedezett). Miközben a paradigmaváltásnak természetesen az egyéni magatartások szintjéig kellene elhatolnia, az egyéni fogyasztási gyakorlatok átalakítása kevés reménnyel kecsegtet a termelési folyamatok megváltoztatását illetően2. A fogyasztó egyén ugyanis ezer szálon foglya pontosan azoknak a termelési folyamatoknak, amelyek gépiesen zabálják fel életfeltételeinket.

Sosem használtuk el még ilyen korán a Föld éves erőforrásait | Magyar Hang

Abban a világrendben, amely előidézője a globális felmelegedésnek is, Marcuse pontos megfogalmazásával3, a <technika és a tudomány> vette át az uralom legitimációjának funkcióját. Most, hogy bajok vannak, mi sem természetesebb, minthogy a <technika és a tudomány> szállítja majd a megoldást a gondokra, csak higgyünk benne. Ennek jegyében hirdeti például a nukleáris lobbi (és nyomukban lelkes politikusok, mint az egyébként populista magyar miniszterelnök), hogy az atomenergia a megoldás a klímaválságra. Más kérdés, hogy teljes életciklust vizsgálva, egy atomerőmű sem klímabarát: a nyersanyagot ki kell bányászni, oda kell szállítani, csakúgy, mint az építőanyagot, a létesítményt fel kell építeni, majd le kell bontani, a hulladékot pedig nem csak elszállítani kell, hanem el is vermelni, lehetőleg évezredekre biztonságosan.

HIRDETÉS

Nemrégiben megjelent egy írás az Index.hu „tech-tudomány” rovatában „Tíz technológiai újítás, amivel elkerülhetjük a tüzes világvégét” címmel4, amely – elvileg – az ENSZ és a Világbank fenntartható élelmezésről szóló jelentését mutatja be. Az egész a „zöldre festés” (greenwashing) állatorvosi lova.

Orbánon innen, Orbánon túl | Magyar Hang

A tanulmány – vagy az ismertető: nehéz megállapítani – nem kevesebbet állít, minthogy el kell rugaszkodnunk az elképzeléstől, hogy a jövő a helyi biofarmokban van, mivel – a „független, objektív” konklúzió szerint – ezek gyakran lassabbak és alacsonyabb hatékonysággal dolgoznak, mint egy nagyüzemi, génmódosítást használó gazdaság. Gyakorlatilag a növényi húst és a GMO-t szegezi szembe a klímaváltozással, s azzal a lendülettel a GMO-ellenes országokat okolja a klímaváltozásért. A „független, objektív” írás arról persze hallgat, hogy a GMO és a glifozát kéz a kézben jár, hiszen a glifozát-rezisztens GMO-s vetőanyagok totális növényvédő-szere a glifozát – egyik nincs a másik nélkül több vetéskultúra esetében sem5.

A glifozát miatt viszont az európai liberálisokat támogató Bayer/Monsanto rövid időn belül harmadik nagy vereségét szenvedte el az Egyesült Államok bíróságain: az első elmarasztaló ítélet tavaly augusztusban született Kaliforniában, ahol 289 millió dollár kártérítést ítéltek meg egy volt kertésznek, aki hosszabb időn át rendszeresen, nagyobb mennyiségben használta a globális gigacég glifozátalapú gyomirtóját és ezzel hozta összefüggésbe daganatos betegségét6. Azóta a glifozáttal kapcsolatban felmerült egy másik egészségügyi kockázat is, egy egyelőre tisztázatlan eredetű veseelégtelenség. Az Európai Unió tagállamainak minősített többsége tavaly megszavazta a rákkeltéssel gyanúsított gyomirtó szer uniós újraengedélyezését, korlátozások nélkül. Alaptörvénybe foglalt GMO-mentesség ide-vagy-oda: a magyar kormány ezúttal is az engedélyhosszabbítás támogatói között volt.

És ha a jéghegy túl közel van? | Magyar Hang

Fontos minduntalan hangsúlyoznunk: a klímaválság nem önmagában van, hanem egy szelete az ökológiai válságnak, a globális kapitalista világrend válságának. Amíg a glifozát az embert pusztítja, a német multicégek által Magyarországon is szabadon árusított neonikotinoid tartalmú csávázószer a méhpusztulásért felel. A természetes vizekben felhalmozódó műanyag- és gyógyszermaradványok a folyók, tengerek élővilágát fenyegetik. A Föld népességének legalább negyede nem jut egészséges ivóvízhez, s ma ez egyszerre kiváltó oka fegyveres összecsapásoknak és migrációs hullámoknak. A cianidos bányászati technológia – ami 2000-ben már katasztrófát okozott a Tiszán – állandó veszélyt jelent például a Kárpát-medencében. A konfliktusos ásványokat sokszor gyerekmunkával bányászó – és nem mellékesen: a nagyobb profit reményében a tervezett avulást termékeikbe programozó – elektronikai konszernek nemcsak háborúkat generálnak Afrika belsejében, de a gorillák élőhelyeit is megsemmisítik.

A nagyüzemi mezőgazdasági termelés a tájfajtákat ritkítja szerte a bolygón. Az Arktisz élővilágát a globális felmelegedés mellett a sorsukra hagyott egykori szovjet tengeralattjárókból szivárgó radioaktív anyag is veszélyezteti, s mindeközben a kaliforniai borokban már ott vannak a fukushimai izotópok7.

Globális életpusztítás legyen az ára a mesterséges intelligencia fejlesztésének? | Magyar Hang

A Magyar Hang 2019. július 26-i számában Tanka Endre8 arra figyelmeztet, hogy a >technika és a tudomány> szentsége jegyében bevezetésre kerülő 5G-től várt előnyök nincsenek arányban az általa tömegesen előidézhető gyógyíthatatlan betegségekkel, az élővilág pusztulásával. A sor folytatható a végtelenségig.

HIRDETÉS

Azok az órásvállalatok és befektetők, amelyek dollármilliárdokat profitálnak az erőforrások lerablásából, a bolygó tönkretételéből, most taktikát váltottak. Hirtelen ők lettek a klímaváltozás elleni küzdelem élharcosai, csak valahogy a tudományosan és technikailag mindig rettenetesen megalapozott javaslataikból hiányzik a távolsági kereskedelem (meg úgy egyáltalán: a szabadkereskedelem), vagy éppen a szénhidrogén-kitermelés, a hadiipari expanzió elleni fellépés. S valahogy mindig olyan javaslatokat tesznek, amik az újgyarmatosítás zászlóshajóinak termelhetnek extraprofitot. Szigorúan a klímaváltozás elleni küzdelem jegyében, persze.

Gyűjtsd a tőkét, döntsd a fát | Magyar Hang

Lássunk át a szitán! Ha valaki tényleg elkötelezett a felesleges szén-dioxid-kibocsátás csökkentése iránt, akkor előbb-utóbb a távolsági kereskedelmet is megkérdőjelezi. Miért spanyol kajszibarackot és német vécépapírt árul az Aldi Budapesten, mikor a magyar fajta jobb, vécépapírt pedig a hazai ipar is gyárthat? Az egyenlet végén a lokális kereskedelem kerül előtérbe, leáldozik a spekulatív tőkemozgásoknak és eljuthatunk egy új világrendhez, ahol a profit nem előzheti az embert. A globális felmelegedés nem elszigetelt jelenség, az ökológiai válság elleni fellépés pedig súlyos nagyvállalati érdekeket sért. Ezért az új marketing: mostantól minden rablóhadjáratot klímavédelemnek kell álcázni, a globális felmelegedésért való felelősséget pedig az egyénre tolni.

A szerző ügyvéd, volt országgyűlési képviselő

A Magyar Hangban megjelent véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját.

1 https://kepek.444.hu/2019/08/05/a-nyar-ami-ujrairja-a-klimatortenelmet
2 Erről: András Csaba – Miért legyen vörös, ami zöld? (Új Egyenlőség, 2019.06.09. http://ujegyenloseg.hu/miert-legyen-voros-ami-zold/ )
3 Jürgen Habermas: Technika és tudomány mint „ideológia” – Herbert Marcuse hetvenedik születésnapjára (in: Válogatott tanulmányok – Atlantisz, Bp.,1994.)
4 https://index.hu/techtud/2019/07/25/10_technologia_klimavaltozas_ellen_ensz_vilagbank/
5 http://greenfo.hu/hir/mindennapi-mergeink–a-fidesz-kdnp-a-monsanto-zsebeben/
6 erről bővebben: https://vilagterkep.atlatszo.hu/2019/05/15/a-monsanto-toxikus-oroksege-ketmilliard-dollaros-birsag-az-usa-ban-kozeleti-szereplok-listazasa-franciaorszagban/
7 https://hvg.hu/tudomany/20180720_amerikai_borokban_bukkantak_fel_a_fukusimai_izotopok
8 Tanka Endre: Globális életpusztítás az ára a mesterséges intelligencia fejlesztésének?

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/33. számában jelent meg, 2019. augusztus 16-án.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/33. számban? Itt megnézheti!

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi néhány száz forint is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

28,505lájkolóTetszik
2,555követőKövetés
17,300feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

„Emberek, helyzet van!” – Magyar Hang-ajánló

Bod Péter Ákos-, Pikó András- és Mautner Zsófia-interjú, jászberényi riport. Körüljártuk a legújabb oktatási reformot. Keresse a friss Magyar Hangot!
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek

Kurz már koalíciós partnerét keresi

Az Osztrák Néppárt az előrehozott választások biztos esélyese Ausztriában, ám nagy kérdés, hogy az ÖVP kivel fog együtt kormányozni.

Tüzek