HIRDETÉS
Kezdőlap Publicisztika Kötcse után ...

Kötcse után 10 évvel – Indul az ellenállás?

HIRDETÉS

Tíz évvel ezelőtt Kötcsén hirdetett Orbán Viktor stratégiát: a magyar politika következő tizenöt – húsz évét nem a duális erőtér határozza meg. Ehelyett huzamosan létrejön egy nagy kormányzó párt, egy centrális politikai erőtér, amely képes lesz arra, hogy a nemzeti ügyeket megfogalmazza – és ezt nem állandó vitában teszi, hanem a maga természetességével képviseli.” Félidőben vagyunk. Orbán Viktor – ismerjük el – e szerint vezette az országot. A minapi kötcsei beszéd szerint a jövőben is ezt folytatja, de a függetlenségre (az „eredmények” külső védelmére) nagyobb súlyt fog helyezni. A lényeg:

Nincs duális erőtér. A Fidesz kormányzó párttá lett. Nincs  vita a nemzeti ügyekben. De mi van azokkal a nemzeti ügyekkel, melyeket a Fidesz a maga természetességében képviselt az elmúlt tíz évben?

HIRDETÉS

Vegyük sorba a fontosabbakat. A jogállamiság – ismerjük el – nem egyeztethető össze a centrális erőtérrel. Független hatalmi ágak? Fékek és ellensúlyok? A kormányt ellenőrző állami intézmények sora? Piaci verseny? Európai értékeket kifejező  Alkotmány? Új Alaptörvény született, valamint a Nemzeti Együttműködés Rendszere, a bevált NER. A nyugati világ mindezt nem értékeli kellően. A World Justice Project minapi felmérése szerint  a jogállamiság terén 126 ország között  az 57.-ek lettünk, az EU-, az EFTA-, és az észak amerikai országok között az utolsók. Ezen belül az Orbán kormány a fekete Afrika kormányai között kapott helyet, a 103. lett.  Előttünk Nigéria kormánya van, a 102. helyen.

Úgy vélem, a nemzet erőforrásainak hasznosítása, a versenyképesség szintén nemzeti ügy. A World Economic Forum 138 országot tartalmazó versenyképességi listáján ma már kétszer távolabb vagyunk az élmezőnytől, mint 2001-ben voltunk. A szakértők nem sorolnak bennünket a versenyképes országok közé. A vizsgált szempontokon belül az Orbán-kormány ez irányú tevékenységét a 116. helyre tették, Kambodzsa és Burundi közé ékelődtünk be 2017-ben. A CEU- és az MTA-„afférok” miatt nem kizárt, hogy már Burundi is megelőzte a kormányunkat.

Polgárság nélkül akarunk polgári társadalmat | Magyar Hang

A minap megjelent a „Csend és kiáltás” című vitairat, amelyet a szerzők, a V21-ek látleletként aposztrofáltak. Nagyon szép és etikus, hogy azok, akik az elmúlt 30 év kormányzati munkájában valamikor valamilyen felelős posztot töltöttek be, szembenéznek a döntéseik következményeivel.

A korrupció nem, de következményei nemzeti jelentőséggel bírnak. A piaci verseny helyébe a járadékvadászat lépett. Az Unióban csak Bulgária korruptabb nálunk. Mértéke  a brüsszeli támogatások felhasználásánál mutatható ki leginkább. Az EU-tól az elmúlt 9 évben 12 ezer milliárd forintot kaptunk, a V4 országok között egy főre jutóan a legtöbbet. A kormányközeli oligarchák nálunk gazdagodtak meg a legnagyobb mértékben, s a mi gazdaságunk profitált ebből a legkevesebbet, 15 százalék volt a kapcsolódó növekedésünk. A lengyel gazdaság 57 százalékkal, a szlovákoké 52 százalékkal, a román gazdaság pedig 46 százalékkal bővült az EU forrásoknak köszönhetően. Joggal vagyunk büszkék arra, hogy a magyar gazdaság működésének paraméterei, a növekedés dinamikája két éve az EU-ban a legjobbak között van. Csak éppen ez a  GDP 60-70 százalékkal kisebb, mint lehetett volna a NER-, az intézményesített korrupció nélkül.

Két rendszerváltás között | Magyar Hang

Több tényező együttes hatására korszakhatárhoz érkeztünk. A rendszerváltás Magyarországon – nemcsak reményeinkhez-, de az adottságainkhoz és lehetőségeinkhez viszonyítva is – megbukott. Egyetlen tétel igazolásul: hatodára esett a magyar gazdaság növekedési üteme. A rendszerváltást megelőző harminc évben 300 százalékkal, az azt követő harminc évben azonban kevesebb, mint 50 százalékkal bővült a magyar gazdaság.

A nemzeti ügyek között kitüntetett helye van a magyar szellemnek. Nem volt véletlen, hogy a világ egyes számú tudományos lapjának, a Nature ezredfordulós számának címoldalán az szerepelt, hogy: „A XX. századot Budapesten csinálták.” S mindig természetes volt, hogy a világ legjobb 500 egyeteme között legalább egy magyar egyetem is ott van. Ennek most vége: a CEU „csonkolása” után – nincs magyar felsőoktatási intézmény a legjobb ötszáz között, ahol viszont van lengyel, cseh és horvát is. (Academic Ranking of World Universities- ARWU, 2019.) Tekintettel arra, hogy ez az intő jel nem a véletlennek köszönhető, hanem a magyar oktatás, a felsőoktatás, az innováció hosszú éveken át tartó elhanyagolására –, olykor rombolására – figyelmeztet, a helyzet következményei kiszámíthatatlanok. Az innováció, a tudás társadalmi szerepének alakulása a technológiai korszakváltás felerősödésekor – sorskérdés! Az ország – a fentiekből eléggé egyértelmű – lejtőn van, ezt nyilván látja a kormány is, s tennie is kellene valamit, ami a felzárkózás esélyét, de minimum annak látszatát  eredményezheti… Palkovics miniszter szükségesnek is tartotta bejelenteni: tíz év múlva a legjobb 200 közé is besorolnak magyar egyetemeket. 

HIRDETÉS

Van egy ökölszabály. A hibák helyrehozásához hozzávetően annyi idő kell, mint amennyi annak kialakulásáig eltelt. Csakhogy nincs elég idő, a fejlődés nem lineáris, minden gyorsul, s óriási késésben van az ország. A versenyképesség a döntő elem. Ennek kulcs tényezője a kkv szektor, ahol 700 ezer vállalkozás mentalitását, támogatását, kapcsolatrendszerét kellene a mai világ követelményeihez igazítani, exportképességüket javítani. El kellene felejteni Orbán kedvenc beruházásait, az apátiából ki kellene venni két millió embert, a polgárosodást fel kellene gyorsítani…  Nos, ez a NER-ben nem megy.

Sorakozzunk fel az Akadémia mögé! | Magyar Hang

A gazdaság digitalizációja forradalmi változásokhoz vezet – állítja ezt egy ötszáz fős uniós szakértői konferencia, amely e hónapban Maryanne Thyssen uniós biztos kezdeményezésére tekintette át az EU kilátásait e téren. Általános az a vélemény, hogy az „ipar 4.0″ kihívása óriási, de nehezen pontosítható. Jean-Claude Juncker szerint veszélyekkel terhes időszak jön.

 A felsőoktatás terén viszont „könnyen” eredményt lehet elérni. A közvetlenül érintettek száma viszonylag kevés, itt csak lelassult a fejlődés, a tudományos színvonal jó, az intézmények működőképesek, a kancellári rendszer az autonómiát már sikeresen leépítette, egy kormányzati beavatkozást, ha az fokozott forrásbevonással párosul – talán üdvözölnének is. De ez kevés. Ami egy más minőséget eredményezne, ha az   Akadémia kiemelkedő nemzetközi elfogadottságú, presztízsű, magas tudományos teljesítménnyel rendelkező intézményei a felsőoktatáshoz kapcsolhatóak lennének. És ennek a kibővített felsőoktatásnak a nemzetközi sikerei egyben az Orbán-kormány sikereként is eladhatóak lennének. Feltehetően ez a gondolat kezdett testet ölteni a közel-múltban.

A rezsim első, az egységes állami felsőoktatást létrehozó lépése nemzetközi tiltakozást váltott ki. A fél világgal dacolva, New York államot is becsapva a kormány elűzte Bécsbe a magyar felsőoktatást nemzetközileg is kiválóan reprezentáló Közép Európai Egyetem egy részét, mert azt nem lehetett volna uralni a kívánt, centrális szisztéma szerint. Tavaly kiderült: lavina indult a CEU tevékenységének csonkolásával.  A kormány indította az Akadémia intézeteinek elvonását, s hogy súlya legyen az igénybejelentésének, elvont az MTA-tól 28 milliárd forintot. Az elmúlt hónapokban aztán dacolva az Akadémia törvényi szabályozásával, valamennyi intézetre rátette a kezét, s szeptember 1-től a kormány, nevezetesen Palkovics László miniszter felügyeli az akadémiai, most már az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatot is. 

Mi várható? A centrális irányítás életbe lép, s a szellemi szférában is megtörténik az áttörés. A hallgatók száma csökkenni fog, hiszen a gimnáziumok kevesebb érettségizőt fognak útjukra engedni, a jövőre életbelépő nyelvvizsga-küszöb pedig azonnal húsz – harminc százalékos hallgatócsökkenést fog eredményezni. Viszont ömleni fog a pénz a felsőoktatásba. Főként az átkos Brüsszelből. A Corvinus alapítványi átalakítását is a pénzbőség ígérete tette támadhatatlanná. Most már látható, hogy ez volt a főpróba, mely a kormány számára sikeresnek bizonyult. A rektori konferencia hallgatása a lengyel, német, osztrák rektori testületek minapi tiltakozásai idején jelzi: az egyetemek – melyek tudomásul vették a kancellári rendszert is, az autonómia leépítését is, – most sem fognak ellenállni. Az egyetemeket is birtokba vette a hatalom, s elöntötte a kötcsei szellem: féljetek.

Végtére semmi újdonság nem történt. Orbán Viktor miniszterelnök 2016 májusában, a Magyar Tudományos Akadémia Közgyűlésén kijelentette: „A kormány és az Akadémia össze vannak láncolva”. Valóban…  

Semmi újdonság? Nem! Valami hihetetlen dolog történt. Egy csoda. Az Akadémia elnöke, Lovász László kijelentette: „harcolunk!” A világ legbékésebb embere! Aki éveken át mondta: az Akadémia nem politizál. Van ugyanis egy pont, amin túl a tisztesség diktál. Ez a pont a kutatás szabadsága. Harcolni kell a tudományért, mert szabadság nélkül nincs tudomány. Hogy a magyar tudomány nemzetközi elismertsége, a magyar tudósok önbecsülése ne sérüljön tovább. És ez a felszólítás az egyetemeket is aktivizálhatja, nemcsak az oktatókat, a hallgatókat is! 

HIRDETÉS

Az Akadémia elnöke minden magyar embert maga mögött tudhat, akik számára fontos az ország jövője. És  a szabadság… Ellen kell állni!

A szerző a Kutatási, Technológiai és Innovációs Tanács egykori elnöke  

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi néhány száz forint is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

29,634lájkolóTetszik
2,793követőKövetés
18,400feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

Minden hatalom megittasul önmagától – Magyar Hang-ajánló

Nagy Ervin-, Zsiday Viktor- és Timothy Garton Ash-interjú. Riport a szekszárdi cigánynegyedből. Keresse a friss Magyar Hangot!
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek

Egyenlő pályák

Egyetlen kapavágás sem történt még az atlétikai stadionnál, máris többmilliárdos kár ért mindenkit. A közömböseket éppúgy, mint a sportszerető közönséget és a keményen küzdő atlétákat.