HIRDETÉS
Kezdőlap Publicisztika Kötcse után ...

Kötcse után 10 évvel – Indul az ellenállás?

HIRDETÉS

Tíz évvel ezelőtt Kötcsén hirdetett Orbán Viktor stratégiát: a magyar politika következő tizenöt – húsz évét nem a duális erőtér határozza meg. Ehelyett huzamosan létrejön egy nagy kormányzó párt, egy centrális politikai erőtér, amely képes lesz arra, hogy a nemzeti ügyeket megfogalmazza – és ezt nem állandó vitában teszi, hanem a maga természetességével képviseli.” Félidőben vagyunk. Orbán Viktor – ismerjük el – e szerint vezette az országot. A minapi kötcsei beszéd szerint a jövőben is ezt folytatja, de a függetlenségre (az „eredmények” külső védelmére) nagyobb súlyt fog helyezni. A lényeg:

Nincs duális erőtér. A Fidesz kormányzó párttá lett. Nincs  vita a nemzeti ügyekben. De mi van azokkal a nemzeti ügyekkel, melyeket a Fidesz a maga természetességében képviselt az elmúlt tíz évben?

HIRDETÉS

Vegyük sorba a fontosabbakat. A jogállamiság – ismerjük el – nem egyeztethető össze a centrális erőtérrel. Független hatalmi ágak? Fékek és ellensúlyok? A kormányt ellenőrző állami intézmények sora? Piaci verseny? Európai értékeket kifejező  Alkotmány? Új Alaptörvény született, valamint a Nemzeti Együttműködés Rendszere, a bevált NER. A nyugati világ mindezt nem értékeli kellően. A World Justice Project minapi felmérése szerint  a jogállamiság terén 126 ország között  az 57.-ek lettünk, az EU-, az EFTA-, és az észak amerikai országok között az utolsók. Ezen belül az Orbán kormány a fekete Afrika kormányai között kapott helyet, a 103. lett.  Előttünk Nigéria kormánya van, a 102. helyen.

Úgy vélem, a nemzet erőforrásainak hasznosítása, a versenyképesség szintén nemzeti ügy. A World Economic Forum 138 országot tartalmazó versenyképességi listáján ma már kétszer távolabb vagyunk az élmezőnytől, mint 2001-ben voltunk. A szakértők nem sorolnak bennünket a versenyképes országok közé. A vizsgált szempontokon belül az Orbán-kormány ez irányú tevékenységét a 116. helyre tették, Kambodzsa és Burundi közé ékelődtünk be 2017-ben. A CEU- és az MTA-„afférok” miatt nem kizárt, hogy már Burundi is megelőzte a kormányunkat.

Polgárság nélkül akarunk polgári társadalmat | Magyar Hang

A minap megjelent a „Csend és kiáltás” című vitairat, amelyet a szerzők, a V21-ek látleletként aposztrofáltak. Nagyon szép és etikus, hogy azok, akik az elmúlt 30 év kormányzati munkájában valamikor valamilyen felelős posztot töltöttek be, szembenéznek a döntéseik következményeivel.

A korrupció nem, de következményei nemzeti jelentőséggel bírnak. A piaci verseny helyébe a járadékvadászat lépett. Az Unióban csak Bulgária korruptabb nálunk. Mértéke  a brüsszeli támogatások felhasználásánál mutatható ki leginkább. Az EU-tól az elmúlt 9 évben 12 ezer milliárd forintot kaptunk, a V4 országok között egy főre jutóan a legtöbbet. A kormányközeli oligarchák nálunk gazdagodtak meg a legnagyobb mértékben, s a mi gazdaságunk profitált ebből a legkevesebbet, 15 százalék volt a kapcsolódó növekedésünk. A lengyel gazdaság 57 százalékkal, a szlovákoké 52 százalékkal, a román gazdaság pedig 46 százalékkal bővült az EU forrásoknak köszönhetően. Joggal vagyunk büszkék arra, hogy a magyar gazdaság működésének paraméterei, a növekedés dinamikája két éve az EU-ban a legjobbak között van. Csak éppen ez a  GDP 60-70 százalékkal kisebb, mint lehetett volna a NER-, az intézményesített korrupció nélkül.

Két rendszerváltás között | Magyar Hang

Több tényező együttes hatására korszakhatárhoz érkeztünk. A rendszerváltás Magyarországon – nemcsak reményeinkhez-, de az adottságainkhoz és lehetőségeinkhez viszonyítva is – megbukott. Egyetlen tétel igazolásul: hatodára esett a magyar gazdaság növekedési üteme. A rendszerváltást megelőző harminc évben 300 százalékkal, az azt követő harminc évben azonban kevesebb, mint 50 százalékkal bővült a magyar gazdaság.

A nemzeti ügyek között kitüntetett helye van a magyar szellemnek. Nem volt véletlen, hogy a világ egyes számú tudományos lapjának, a Nature ezredfordulós számának címoldalán az szerepelt, hogy: „A XX. századot Budapesten csinálták.” S mindig természetes volt, hogy a világ legjobb 500 egyeteme között legalább egy magyar egyetem is ott van. Ennek most vége: a CEU „csonkolása” után – nincs magyar felsőoktatási intézmény a legjobb ötszáz között, ahol viszont van lengyel, cseh és horvát is. (Academic Ranking of World Universities- ARWU, 2019.) Tekintettel arra, hogy ez az intő jel nem a véletlennek köszönhető, hanem a magyar oktatás, a felsőoktatás, az innováció hosszú éveken át tartó elhanyagolására –, olykor rombolására – figyelmeztet, a helyzet következményei kiszámíthatatlanok. Az innováció, a tudás társadalmi szerepének alakulása a technológiai korszakváltás felerősödésekor – sorskérdés! Az ország – a fentiekből eléggé egyértelmű – lejtőn van, ezt nyilván látja a kormány is, s tennie is kellene valamit, ami a felzárkózás esélyét, de minimum annak látszatát  eredményezheti… Palkovics miniszter szükségesnek is tartotta bejelenteni: tíz év múlva a legjobb 200 közé is besorolnak magyar egyetemeket. 

HIRDETÉS

Van egy ökölszabály. A hibák helyrehozásához hozzávetően annyi idő kell, mint amennyi annak kialakulásáig eltelt. Csakhogy nincs elég idő, a fejlődés nem lineáris, minden gyorsul, s óriási késésben van az ország. A versenyképesség a döntő elem. Ennek kulcs tényezője a kkv szektor, ahol 700 ezer vállalkozás mentalitását, támogatását, kapcsolatrendszerét kellene a mai világ követelményeihez igazítani, exportképességüket javítani. El kellene felejteni Orbán kedvenc beruházásait, az apátiából ki kellene venni két millió embert, a polgárosodást fel kellene gyorsítani…  Nos, ez a NER-ben nem megy.

Sorakozzunk fel az Akadémia mögé! | Magyar Hang

A gazdaság digitalizációja forradalmi változásokhoz vezet – állítja ezt egy ötszáz fős uniós szakértői konferencia, amely e hónapban Maryanne Thyssen uniós biztos kezdeményezésére tekintette át az EU kilátásait e téren. Általános az a vélemény, hogy az „ipar 4.0″ kihívása óriási, de nehezen pontosítható. Jean-Claude Juncker szerint veszélyekkel terhes időszak jön.

 A felsőoktatás terén viszont „könnyen” eredményt lehet elérni. A közvetlenül érintettek száma viszonylag kevés, itt csak lelassult a fejlődés, a tudományos színvonal jó, az intézmények működőképesek, a kancellári rendszer az autonómiát már sikeresen leépítette, egy kormányzati beavatkozást, ha az fokozott forrásbevonással párosul – talán üdvözölnének is. De ez kevés. Ami egy más minőséget eredményezne, ha az   Akadémia kiemelkedő nemzetközi elfogadottságú, presztízsű, magas tudományos teljesítménnyel rendelkező intézményei a felsőoktatáshoz kapcsolhatóak lennének. És ennek a kibővített felsőoktatásnak a nemzetközi sikerei egyben az Orbán-kormány sikereként is eladhatóak lennének. Feltehetően ez a gondolat kezdett testet ölteni a közel-múltban.

A rezsim első, az egységes állami felsőoktatást létrehozó lépése nemzetközi tiltakozást váltott ki. A fél világgal dacolva, New York államot is becsapva a kormány elűzte Bécsbe a magyar felsőoktatást nemzetközileg is kiválóan reprezentáló Közép Európai Egyetem egy részét, mert azt nem lehetett volna uralni a kívánt, centrális szisztéma szerint. Tavaly kiderült: lavina indult a CEU tevékenységének csonkolásával.  A kormány indította az Akadémia intézeteinek elvonását, s hogy súlya legyen az igénybejelentésének, elvont az MTA-tól 28 milliárd forintot. Az elmúlt hónapokban aztán dacolva az Akadémia törvényi szabályozásával, valamennyi intézetre rátette a kezét, s szeptember 1-től a kormány, nevezetesen Palkovics László miniszter felügyeli az akadémiai, most már az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatot is. 

Mi várható? A centrális irányítás életbe lép, s a szellemi szférában is megtörténik az áttörés. A hallgatók száma csökkenni fog, hiszen a gimnáziumok kevesebb érettségizőt fognak útjukra engedni, a jövőre életbelépő nyelvvizsga-küszöb pedig azonnal húsz – harminc százalékos hallgatócsökkenést fog eredményezni. Viszont ömleni fog a pénz a felsőoktatásba. Főként az átkos Brüsszelből. A Corvinus alapítványi átalakítását is a pénzbőség ígérete tette támadhatatlanná. Most már látható, hogy ez volt a főpróba, mely a kormány számára sikeresnek bizonyult. A rektori konferencia hallgatása a lengyel, német, osztrák rektori testületek minapi tiltakozásai idején jelzi: az egyetemek – melyek tudomásul vették a kancellári rendszert is, az autonómia leépítését is, – most sem fognak ellenállni. Az egyetemeket is birtokba vette a hatalom, s elöntötte a kötcsei szellem: féljetek.

Végtére semmi újdonság nem történt. Orbán Viktor miniszterelnök 2016 májusában, a Magyar Tudományos Akadémia Közgyűlésén kijelentette: „A kormány és az Akadémia össze vannak láncolva”. Valóban…  

Semmi újdonság? Nem! Valami hihetetlen dolog történt. Egy csoda. Az Akadémia elnöke, Lovász László kijelentette: „harcolunk!” A világ legbékésebb embere! Aki éveken át mondta: az Akadémia nem politizál. Van ugyanis egy pont, amin túl a tisztesség diktál. Ez a pont a kutatás szabadsága. Harcolni kell a tudományért, mert szabadság nélkül nincs tudomány. Hogy a magyar tudomány nemzetközi elismertsége, a magyar tudósok önbecsülése ne sérüljön tovább. És ez a felszólítás az egyetemeket is aktivizálhatja, nemcsak az oktatókat, a hallgatókat is! 

HIRDETÉS

Az Akadémia elnöke minden magyar embert maga mögött tudhat, akik számára fontos az ország jövője. És  a szabadság… Ellen kell állni!

A szerző a Kutatási, Technológiai és Innovációs Tanács egykori elnöke  

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi néhány száz forint is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

28,505lájkolóTetszik
2,555követőKövetés
17,300feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

„Emberek, helyzet van!” – Magyar Hang-ajánló

Bod Péter Ákos-, Pikó András- és Mautner Zsófia-interjú, jászberényi riport. Körüljártuk a legújabb oktatási reformot. Keresse a friss Magyar Hangot!
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek

Kurz már koalíciós partnerét keresi

Az Osztrák Néppárt az előrehozott választások biztos esélyese Ausztriában, ám nagy kérdés, hogy az ÖVP kivel fog együtt kormányozni.

Tüzek