HIRDETÉS
Kezdőlap Publicisztika Big data és a...

Big data és a leépülő társadalom

Nyugalom csomag

Legyen Ön is előfizetőnk, most akár egy hónapra is otthonába rendelheti a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti ITT! Köszönjük!

HIRDETÉS

HIRDETÉS

HIRDETÉS

A magyar emberek többsége számára a rendszerváltás szó szinonimája a leépülés. Az első rendszerváltás indulásakor, 1990-ben a térségben legközelebb álltunk a nyugati világhoz, mégis az ipar 40 százalékot, a GDP 20 százalékot esett, mert a piacgazdaság kiépítése lassú volt, és hibát hibára halmoztunk. Másfél millió ember került az utcára. A magyar tulajdonú cégek tönkrementek, s csak tíz év múlva, 2001-ben lett ismét akkora a gazdaság teljesítménye – jórészt külföldi cégeknek köszönhetően –, mint a rendszerváltás indulásakor. Mindeközben kevesek meggazdagodtak, sokan elszegényedtek, és kiment az országból 242 milliárd dollár.

Orbán Viktor nevéhez fog fűződni – szerintem – a második rendszerváltás. Sokan ma még nem fogadják el ezt. Pedig Kötcsén, pont tíz évvel ezelőtt bejelentette eme szándékát, hiszen a centrális erőtér gondolata – az, hogy a hatalom kizárólagos birtoklására törekszik – világos, egyértelmű kinyilvánítása volt, hogy elutasítja a liberális demokráciát, a hatalommegosztást, a jogállamiságot. Azt a rendszert, amely húsz év alatt, sok-sok bukdácsolással, de mégis kialakult.

Kötcse után 10 évvel – Indul az ellenállás? | Magyar Hang

Ismétlődött az első rendszerváltás első tíz évének helybenjárása is. A GDP 2008-ban 158 milliárd dollárt tett ki, s tíz év múlva sem érte el ezt a szintet, 2018-ban még mindig csak 147 milliárd dollár volt a bruttó hazai termékünk. Az inflálódó forinttal ez a kép valamivel kedvezőbb, de tovább rombolja a képet, hogy a Brüsszeltől kapott mintegy 60 milliárd dollárnyi támogatás (amihez hasonló támogatás az első tíz évben nem volt!) a gazdaság növekedésén alig érzékelhető. Magyarországon a hatalom uralma jött el: visszaszorult az oktatás, a tudomány, a kultúra támogatása, megszűnt az emberi méltóság alapvető értékként való tételezése. A piacgazdaságot felváltotta a járadékrendszer. A versenyképességi listákon való megalázó helyezéseinket, a legkorruptabb országok közé történő besorolásunkat a közvélemény ma már természetesnek tartja. Kiment az országból több százezer magyar.

Mindez szomorú. Sodródunk az EU perifériája felé. De az igazi baj – ami elsősorban a gyermekeinket fogja érinteni – még előttünk van, de már kezd körvonalazódni. Az a gond, hogy az intellektuálisan leépülő társadalom olyan kihívásokkal kényszerül szembenézni, amelyeknek a NER keretei között az ország évről évre csökkenő mértékben tud megfelelni. Nézzünk néhányat ezekből.

HIRDETÉS

Megkezdődött a korszakváltó digitalizáció (a robotizáció, a mesterséges intelligencia, a „big data”, a 3D-s nyomtatás, az 5G-s technológia…) térnyerése. Az univerzális, klasszikus számítógépek korszakát most haladja meg, és jön a „kvantumfölény” időszaka.

Az okostelefonok, jegykiadó automaták, a Facebook, a Google, a Youtube és számos más platform már hazánkban is beépült a mindennapokba. A NER-től függetlenül, spontán, sporadikusan, civil szerveződésekként hazánkban is alakul a digitális világ.

Nagyon nagy testvér – Nem Kína és nem 2020 | Magyar Hang

A digitalizáció társadalmi hatásai mégsem tudatosultak a közvéleményben, s a pártoknál sem. Ez probléma, mivel a XXI. század követelményinek aligha tudunk megfelelni akár már tíz év távlatában, ha az innováció, az oktatás, a társadalom teljesítőképessége XX. századba süllyedt vissza.

Magyarországon 2030 előtt mintegy kétmillió – döntően adatkezelő, értékelő – munkahely szűnhet meg, és lényegesen kisebb számban, de magasabb képzettséget igénylő új (ma még talán nem is ismert) szakmák, munkakörök jönnek létre. De Magyarországon napjainkban százezer fiatal már az általános iskolát sem fejezte be, számuk évről évre nő. Ők a reménytelen jövővel fognak szembesülni, mert az unióban is beszűkül a kétkezi munkahelyek száma. És jön a big data ideje is.

A „big data” a digitalizáció kulcstényezője. „Az óriási adathalmazok összessége forradalmi változást gyakorol a társadalom, a mindennapi élet legkülönfélébb területeire, ideértve az üzleti világot, a politikát, az orvoslást, valamint a természet- és társadalomtudományok szinte összes területét.” (Martin Ford: Robotok kora, 2015) A radikális átláthatóság világa jön el. Az információk automatikus gyűjtése, rendezése és elemzése minőségileg új, a korábbiakkal össze nem vethető helyzeteket hoz létre. A személyre szóló szolgáltatások, a privát szféra beszűkülése révén a politizálás új dimenziói nyílnak meg. A politikai profil megrajzolásának feltételei titkos információszerzés nélkül is létrejönnek.

HIRDETÉS
Mindent tudnak rólunk | Magyar Hang

A kérdés: lehet-e, s ha igen, miként lehet erre felkészülni? Ma még nem tudjuk, de számolni kell azzal a különös helyzettel, hogy az egyén szintjén megjelenik személyének totális átláthatósága, de a mások életébe való betekintés lehetősége is. Megoldandó már középtávon az egyes személyek kiszolgáltatottságának társadalmi kezelése. Az önkényuralmi rendszerek megfigyelési eszköztára Orwellt messze meghaladóan bővült már eddig is, s erről igen meggyőző képet fest a CIA digitalizációját bemutatva Edward Snowden a most megjelent Rendszerhiba című könyvében. Néhány év távlatában azonban teljesen új elem lesz az, hogy a polgárság, a civil társadalom is rendelkezni fog nemcsak a hatalom totális kontrollálásának lehetőségeivel, hanem a szembenállás eszközeivel is! Napjainkban a hivatalukat vesztett fideszes polgármesterek kétségbeesetten próbálják eltüntetni a hivatali visszaéléseik nyomait. A big data világában ennek semmi értelme nem lesz: minden közpénzforint mozgása azonnal és mindenki számára látható lesz. (Szerintem az informatikus szakértők számára ez már ma is jórészt megoldható lenne, ha az ellenzék ki tudna lépni a NER fojtogatásából.)

Ha végiggondoljuk, mi mindent kell tenni ahhoz, hogy 2022 után haladéktalanul munkához lehessen látni, kiderül, hogy kevés a két év! Másfajta gondolkodásra van szükség, másfajta prioritások érvényre juttatására. És sokkal jobban be kell kapcsolni az ifjúságot a feladatok kidolgozásába is, de leginkább megvalósításába. A Momentum az a párt, amely e téren példamutató és reményteljes munkát végez.

Választás után, alkotmányozás előtt | Magyar Hang

A 2022-es országgyűlési választás akkor nyithat utat a digitalizációnak, ha a sorsdöntő rendszerváltás megvalósul. Ha 2022-ben szakítunk a rendszerváltáshoz kapcsolódó hanyatlás hagyományával. Ha igazi rendszerváltás lesz, mely a kiszolgáltatottak millióit is felszabadítja. Ha valamennyi párt, civil szervezet, mozgalom haladék nélkül nekilát a jövőbeni együttműködés alapjainak megteremtéséhez. Ha minden szervezet az ország érdekeit teszi az első helyre, s a jövőbe is tekint.

A szerző a Kutatási, Technológiai és Innovációs Tanács egykori elnöke

A Publicisztika rovatban megjelent írások nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/47. számában jelent meg, 2019. november 22-én.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/47. számban? Itt megnézheti!

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé.

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

38,572lájkolóTetszik
3,459követőKövetés
19,800feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

„Amíg rám nem emeli a kezét…” – Magyar Hang-ajánló

Interjú Verebes Istvánnal. Miből lett Németh Sándor dúsgazdag? Hogy élnek a szociális szféra dolgozói? Keresse a friss Magyar Hangot, digitálisan is!
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek