Fidesz 4.0 – Nagykovácsi üzent

Kezdetben vala a Fiatal Demokraták Szövetsége, amely hamvas ártatlanságával csont nélkül bejutott a rendszerváltó országgyűlésbe – aztán 1994-ben kis híján kiesett. Orbán Viktor átgondolta a helyzetet, és nagyot fordított a párt kormányrúdján, megszületett a Magyar Polgári Párt, amely koalícióban kormányra is jutott 1998-ban. Aztán veszített 2002-ben – és Orbán újra átalakította a szervezetet, lett belőle Magyar Polgári Szövetség.

Ez a szövetség gigászi küzdelemben kapott ki 2006-ban, aztán hatalmasan győzött 2010-ben, ’14-ben és ’18-ban. Ám ez csupán látszat. Orbán kormányon ismét átfazonírozta a Fideszt – mégpedig felszámolta a belső pártdemokráciát. Ebben a Fideszben mindenről a pártelnök (azaz ő maga) dönt.

Az egyéni képviselőjelöltekről, az összes párttisztségről, az összes önkormányzati jelöltről, az összes pénzről, a párt (és persze a kormány) összes döntése valójában Orbán Viktor döntése. Aki egyénieskedni mer, netán ellentmond, az a következő körben repül. A Fidesz 4.0 nem demokratikus szervezet.

A Pest megyei Nagykovácsi gazdag település, azon kevesek egyike, amelyik 1989 óta töretlenül gyarapodik lélekszámban és lakosságának anyagi erejében is. Országgyűlési választáson 2002-ig nem termett babér a Fidesznek, jelöltjei mindig veszítettek a faluban. 2003-ban, a Polgári Szövetség zászlóbontása után alakult meg a Fidesz MPSZ helyi szervezete, és aktivitásának köszönhetően attól fogva minden országgyűlési választást és népszavazást is megnyert a Fidesz Nagykovácsiban. Egészen 2017-ig. A 2018-as választást már elveszítette a Fidesz egyéni jelöltje.

A vereség okait eleddig nem elemezte senki, de a közelmúltbeli önkormányzati választás tanulságai már félreérthetetlenek. A tisztánlátáshoz tudni kell, hogy Nagykovácsi erősen vallásos település – a lakosság cirka 8–9 százaléka rendszeres vasárnapi templomlátogató, ami a mai Magyarországon soknak számít, pláne a sugárzó társadalmi hatásával együtt.

Ugyancsak fontos tudni, hogy Nagykovácsiban már a rendszerváltás óta volt/van KDNP-szervezet, mégpedig olyan, amelyik az 1990-es évek közepén határozottan kiállt a Giczy György–Füzessy Tibor–Bartók Tivadar-féle KDNP-vezetés ellen, más szavakkal a később győztesnek bizonyult Varga László–Isépy Tamás–Surján László–Semjén Zsolt-irányzat, vagyis a mostani KDNP mellett.

Helyben mindig keresztény-konzervatív többségű önkormányzati képviselő-testületet választott a lakosság. Egy kivétellel a polgármester is mindig az ő jelöltjük lett, 2003 után a mindenkori győztes független volt, de a helyi Fidesz és KDNP deklaráltan támogatta. Mint mondtuk, 2018-ban már a Fidesz–KDNP egyéni jelöltje sem nyert az országgyűlési választáson, idénre viszont teljesen elmérgesedett a helyzet: a helyi Fidesz ellene fordult a 2014-ben Fidesz-támogatással megválasztott, újrázni készülő polgármesternek, akit a KDNP helyi szervezete továbbra is támogatott.

Furcsa háború kezdődött. A helyi Fidesz bírta az országos Fidesz támogatását, az országos KDNP pedig – félretéve a kereszténydemokrácia egyik alapelvét, a szubszidiaritást – szintén a Fidesz-jelölt mellé állt, csöndben cserben hagyva a saját helyi szervezetét. Így a „Fidesz–KDNP” polgármester-jelöltje és képviselőjelöltjei a két pártlogóval díszítve kampányoltak – a helyi KDNP-sek által, sőt 2014-ben önmaguk által is támogatott polgármester – ellen.

A helyi KDNP leszögezte, hogy az országos politikában természetesen a kormánykoalíció mellett áll, de helyben a 2014-ben megválasztott polgármestert támogatja, mivel ő jól teljesített az elmúlt ciklusban. Deklarálták, hogy nem akarnak semmiféle háborúságot: ismertesse ki-ki a terveit, és döntsenek a választók.

Ezzel szemben a helyi Fidesz nem programismertetéssel, hanem vádaskodással és mószerolással operált. Hamisságokat terjesztettek a polgármesterről, el is marasztalta őket a helyi választási bizottság. A polgármestert és képviselőjelölt-társait azzal is támadták, hogy „szembemennek a Fidesszel” – így a kérdés az lett, hogy aki jó fideszes, az a Fidesz-jelöltekre szavaz, aki „rossz fideszes”, az az újrázni készülő régi polgármesterre.

Ez a kaotikus helyzet azért alakult ki Nagykovácsiban, mert a helyi Fidesz 2014 és 2018 közt lényegesen megváltozott. A „klasszikus Fideszt” elnyomta az „új Fidesz”, egy olyan társaság, amelynek számos hangadója – nem is fideszes. A nagykovácsi „új Fidesz” az országos Fidesz-kommunikációra érzékeny emberekből verbuválódott. Olyanokból, akik mindenáron harcolni akarnak, akik küldetéstudattal esnek neki a többi embernek, és akik nagy kereszténynek gondolják magukat. Csakhogy az ő kereszténységük forrásvidékét a mostani fideszizmus reaktiválta; többségük 2010 előtt vad Jobbik-hívő volt, Orbánt és a Fideszt a „nemzetközi zsidó összeesküvést” kiszolgáló talmi magyaroknak tartották.

Mostanra a Sorost gyűlölő, migránsellenes, ősmagyarkodó, „türk gyökerű” társaság hangos és elkötelezett fideszes lett.

Mindennek tetejébe a háborút bevitték a nagykovácsi római katolikus egyházközösségbe is.

A falu október 13-án ítélt. A Fidesz és a KDNP által 2014-ben támogatott polgármester ismét győzött, ezúttal 38,4 százalékkal. A mostani Fidesz–KDNP-jelölt a négy induló közül az utolsó lett, 18,8 százalékkal. (Megjegyzendő, hogy egy teljesen alkalmatlan, totálisan irányíthatónak ítélt, bár jó szándékú s persze római katolikus, nagycsaládos apukát hülyítettek bele ebbe a szerencsétlen szerepbe, aki sosem politizált, két értelmes közéleti tárgyú mondatot nem volt képes elmondani a kampányban.) Ha a helyi „új Fidesz” nem tett volna semmit, akkor a 2014-es Fidesz-támogatott polgármester 57 százalékkal újrázott volna. Így mindenki rosszul járt, elsősorban a nagykovácsi katolikus közösség, amelyet csatatérré változtatott a „Fidesz-kereszténység”. Mert egyébként Nagykovácsi maradt, ami volt, a nyolc képviselőből hét a régi-új polgármester csapatában indult.

A falu ítélt a Fideszről is. Nemcsak a polgármesterjelöltjük szerepelt le, hanem a nyolc képviselőjelöltjük is. A legjobbjuk is csupán 19 százalékot kapott, a teljes társaság a 33-as jelöltlista alsó felébe szorult, a három leggyengébb szavazatszámból kettő a leghangosabb Fidesz-tagoké lett.

A Fideszt tönkreverték október 13-án egy keresztény, konzervatív településen. Köszönheti ezt a Fidesz a saját 4.0 változatának: az agresszív, álkeresztény, rágalmazó, gyűlölködő önmagának. A gazdag Nagykovácsi üzenete: erre a Fideszre nincsen szüksége a keresztény-konzervatív középosztálynak sem.

A Publicisztika rovatban megjelent írások nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/47. számában jelent meg, 2019. november 22-én.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/47. számban? Itt megnézheti!