HIRDETÉS
Kezdőlap Publicisztika A földi pokol...

A földi pokol

Kérjük, támogassa a Magyar Hangot...

és a szabad sajtó megmaradását! Olvasóink segítségére is szükségünk van, hogy még több riportot és tényfeltáró cikket közölhessünk. Részletek ITT.

HIRDETÉS

Nem lehet más szavakkal jellemezni azt, ami Ausztráliában történik, a hatalmas ország mind a hat államában hónapok óta pusztítanak a bozót- és erdőtüzek, a híradások szerint eddig Belgium nagyságú, nagyjából 5,9 millió hektár földön égett le a növényzet, ez hatszorosa a tavalyi amazonasi erdőtűzben érintett területnek. A tűz a délkeleten fekvő Victoria és Új-Dél-Wales államokat sújtja legjobban, legalább huszonöt ember vesztette életét, kétezer lakóház vált a tűz martalékává, a felperzselt földeket állattetemek borítják. A tűzoltók alig tudnak megbirkózni a lángokkal, a lakosok menekülése óriási dugókat okozott a még járható utakon, a lakosság kitelepítéséhez a hadsereget és a tartalékosokat is bevetették, a két államban szükségállapotot hirdettek.

HIRDETÉS

A helyzetet az elviselhetetlen forróság és a 80 kilométeres szél is nehezíti, január 4-én Penrith városban 48,9 Celsius-fokot mértek, aznap ez volt a világ legmelegebb pontja. A tűz narancsvörösre festette az eget, a levegőszennyezés Sydney-ben tízszeresen haladta meg az egészségre veszélyes mértéket. A porfelhők a 2100 kilométerre lévő Új-Zélandon is sárgára festették az eget és a gleccserek hótakaróját. El tudjuk képzelni az elképzelhetetlent?

Az ausztrál lakosokkal együtt érző emberek félelemmel, iszonyattal és tehetetlenséggel gondolnak a távoli földrészen szenvedőkre, ezt mutatja legjobban a január 3-ára hirdetett, háromperces, gondolatban esőt küldő meditáció. Mi mást tehetnénk itt, sok ezer kilométerre Ausztráliától, mint hogy esőért imádkozunk? De mit segít ez azokon, akik elvesztették a családtagjukat, az otthonukat, a földjüket, az állataikat, életük minden eddig gyűjtött kincsét, az emlékeket, fényképeket, dokumentumokat?

Már több mint egymilliárd állat pusztult el az ausztráliai tűzvészben, de a legrosszabb csak most jön | Magyar Hang

Ausztrália nagy részén sivatag vagy félsivatag, máshol ritkás erdők, bozótos területek találhatók, ahol korábban is gyakori volt a kisebb-nagyobb bozóttűz, de a mostani más, sokkal pusztítóbb. A déli féltekén ilyenkor nyár elején járnak, de már most elviselhetetlen hőség uralkodik, január 6-án hajnalban ugyan eleredt az eső, de ez csak átmeneti enyhülést hozott. Óriási a kár, de a legsúlyosabb gondot az állatok és a növényzet pusztulása jelenti, több százmillió állat, emlős, madár és hüllő veszett el a tűzben, köztük számos, csak ezen a kontinensen élő erszényes, de a kutatók szerint a béka-, denevér- és rovarpusztulás növeli ezt a számot. Az ország jelképeként ismert koalák közül mintegy nyolcezer pusztulhatott el. Az égő pokol szomorú jelképe a menekülés közben, a kerítésen fennakadt szénné égett kenguru teteme.

HIRDETÉS

Ma számosan keresik a minden korábbinál pusztítóbb tűzvész okait, kutatók arra hívják fel a figyelmet, hogy rendkívüli szárazság volt a nyarat megelőző tavaszon, decemberben sorra megdőltek a melegrekordok, 40 és 50 Celsius-fok közötti napi csúcsokkal, és az erős szél is fokozta a tűz terjedését. Szakértők szerint ezek már nem véletlen egybeesések, hanem a klímaváltozás jelei. Ausztráliában évről évre hamarabb kezdődik a nyár, a bozóttüzek pedig pusztítóbbak, mint korábban, és ebben egyértelmű felelőssége van az ausztrál klímapolitikának. Az ország gazdasága jelentősen támaszkodik a szénbányászatra, és növekszik az ország szén-dioxid-kibocsátása. Ausztrália 1996 óta nem csatlakozott semmilyen klímaegyezményhez, kormányuk pedig még most, a katasztrófa idején is a szénipar mellé állt.

Nem látszik a katasztrófa vége | Magyar Hang

Mivel kell most szembenéznie az ország vezetésének és lakóinak? Meg kell előzni az állattetemek miatti fertőzéseket, a leégett házak lakóinak új otthont kell biztosítani, és számos más helyreállítási munkára is szükség lesz. Az élővilág pusztulása felbecsülhetetlen kárt okozott, lesznek olyan állatfajok, amelyek a kihalás szélére kerülhetnek, elsősorban a csak Ausztráliában élő erszényesek. Az ökoszisztéma sérüléseit még felbecsülni sem lehet, egyes fajok kihalása akár dominószerű változást is okozhat. Az is biztos, hogy a kormánynak sürgősen változtatnia kell a klímapolitikáján, hogy elkerüljék, vagy legalább mérsékeljék a mostanihoz hasonló vagy még súlyosabb tragédiát.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/2. számában jelent meg január 10-én.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2020/2. számban? Itt megnézheti!

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi néhány száz forint is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

31,901lájkolóTetszik
3,058követőKövetés
19,800feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

Sokk, lincshangulat, hergelés – Magyar Hang-ajánló

Páros Interjú Pálinkás Józseffel és Magyar Bálinttal, beszélgetés Hadházy Ákossal, valódi nemzeti konzultáció. Keresse a friss Magyar Hangot!
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek

„Felmész a tetejére, és leugrasz” – Vörös Virág újabb történelmi sikere síugrásban

A fiatal síugró úgy úgy verekedte be magát a világ legjobb harminc versenyzője közé, hogy Magyarországon nincs alkalmas sánc.

A Negyedik Birodalom

Söprés