Karácsonyi pazar(ló) fények

Az úgy volt, hogy a kilencvenes évek második felében december elején részt vettem egy környezetvédelmi konferencián, a Dél-Amerikához tartozó Trinidad szigetén. Csak mondom, hogy ma már nem repülném át az Atlanti-óceánt semmilyen fontos tanácskozás kedvéért. Trinidad egy trópusi sziget Venezuela partjai előtt, a téli Magyarországról közel egynapi repülés után hirtelen a párás, fülledt, forró levegőjű szigeten találtuk magunkat. A néhány napos konferencia szervezői azzal kedveskedtek a résztvevőknek, hogy az utolsó délutánt és az éjszakát egy helyi családnál tölthettük, engem egy nagyon kedves indiai család szállásolt el, ők a szíves fogadtatáson kívül városnéző sétára is elvittek.

Trinidadot főleg cukornádtermesztéssel és halászattal foglalkozó, a behurcolt rabszolgák leszármazottjai, szegényebb bennszülöttek és bevándorlók lakják, az ország másik szigete Tobago, a gazdag turisták trópusi paradicsoma. Mivel december elején jártunk, meglepett a városközpont karácsonyi nyüzsgése, a vásári forgatag. Minden épületen, az áruházakon, a középületeken és a lakótömbökön is ott villogtak a színes karácsonyi fények, mintha csak a kontinens északi felén, a gazdag Egyesült Államokban járnánk. Ott és akkor sem értettem, hogy az ünnepi hangulathoz miért van szükség ekkora árampazarlásra.

Új történelmi rekordot ért el december 4-én, délután Magyarország téli villamosenergia-fogyasztása – közölte a Mavir, a villamosenergia-rendszer irányító cége. Közleményük szerint az áramfogyasztás az év végi fokozott gazdasági tevékenység, a hidegebb idő miatti lakossági fűtési igény és az ünnepi díszkivilágítás miatt növekedett. Az ünnepi felturbózott fogyasztás kérdése is megérdemelne egy alapos elemzést, és az is, hogy a többnyire gázzal és fával fűtő lakosoknál miért az áramfogyasztás nő meg – de most maradjunk a díszkivilágításnál.

Az Egyesült Államokban széles mozgalommá terebélyesedett az ünnepfényező buzgalom. Olvasóink is láthattak olyan filmeket, ahol méretes, kivilágított Mikulás-figurákat állítanak a házak tetejére, a szomszédok pedig azon versenyeznek, kinek van több izzó a házán. Ez a díszkivilágítási őrület hamar utolérte kis hazánkat is, városok vetélkednek, melyiknek fényesebb a főutcája, főtere, a különféle boltok is a kirakatba aggatnak színes, világító díszeket, és a családi házak homlokzatát is egyre gyakrabban ékesíti fényfüzér. Sok helyen a lakók már november végén felhelyezik a megannyiszor ízléstelen, giccses izzó- vagy LED-kompozíciókat, kezdődik az árampazarlás. Az idei csúcs az Állatkertben épülő Biodom neonzöld díszkivilágítása, amelyről a Városliget barátai Facebook-csoportban találtam fényképet.

Vajon miért gondolta valaki, hogy az egyre dráguló, a virtuális valóságot majd egyszer bemutató, de még épülő műanyagbúra figyelemfelhívó díszfényeket érdemel? Egy olvasó azt írta a látványról, hogy ez a minden természetes zöldet megcsúfoló szovjet metrózöld vurstligiccs a majdani élővilág konzervjén.

Mi a karácsonyi tarka fények ára? Két évvel ezelőtti adat szerint a győri ünnepi fényár 55 millió forintba került. Az emberiség viszont többet veszít a bolygó kivilágításán, hiszen a többletenergia-használat gyorsítja az éghajlatváltozást. Most, amikor már a bőrünkön érezzük a éghajlatváltozás negatív hatásait, jobban kellene ügyelnünk az energia- és benne az áramfogyasztásunkra.

De van, ahol már másként gondolkoznak. Az MTI idéz egy közvélemény-kutatást, miszerint a németek a klímavédelem miatt csökkentik otthonaikban a karácsonyi díszkivilágítást, sokan a karácsonyi fények teljes elhagyását tervezik a jövőben. A jó példát követni kellene, befejezhetnénk a felesleges ajándékok vásárlását, a díszcsomagolást és az ünnepi díszkivilágítással járó környezetszennyezést. Ne feledkezzünk meg arról, hogy a karácsony Jézus Krisztus születésnapja, valamint a szeretet, a család ünnepe, nem pedig a fogyasztásé, a „kinek fényesebb a háza”-vetélkedőé, nem a „ki tud szebben csomagolni”-pályázaté.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/51-52. számában jelent meg december 20-án.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/51-52. számban? Itt megnézheti!