Minden, amit nem tudhatsz az Álarcos énekesről

Minden, amit nem tudhatsz az Álarcos énekesről

Fotó: RTL Klub

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Az Unikornis, a Szörnyecske, a Nyuszi, a Páva és a Robot. Micsoda sejtelmes címnek gondolhatnánk; mint valami izgalmas új rajzfilmsorozat, az a fajta, amit az apukák is szívesen végignéznek a gyerekkel, sőt, a poénok egy részén csak ők röhögnek.

Hát nem.

Az Unikornis, a Szörnyecske, a Nyuszi, a Páva és a Robot a legújabb honi kereskedelmi-televíziós gigasiker legelső adásának főhősgárdája. Az RTL Klub Álarcos énekes című produkciója akkorát ment, olyan nézettségi számokat hozott, amire a legjobb időszakában csak a Barátok közt volt képes. És ahogy így végiggondolom ezt a mondatot, itt akár véget is érhetne az írás, hiszen nagyjából minden kulturális és antikulturális nyomorúságunk benne van.

Mert most hosszasan lehetne fejtegetni: mennyire átlátszó, ugyanakkor végtelenül profi a zsűritagok kiválasztása. Hogy a zsűriző Csobot Adél és a műsort levezénylő Istenes Bence páros szerepeltetésében ott egy rakás csipkelődési lehetőség, a Youtube-ról áttranszformált Dancsó Péter nagy valószínűséggel tévé elé ültet olyan ifjú nézőket is, akiknek egyébként eszükbe nem jutna bekapcsolni a hagyományos képernyőt, Sebestyén Balázs pedig az ország Sebestyén Balázsa, plusz Gáspár Laci (akit nem tudom, miért, de az elmúlt években megkedveltem, kérem, ne bántsanak ezért), tehát már csak a döntnökök nézegetése olyan egymilliós közönséget feltételez, és akkor hol van még az Unikornis, a Szörnyecske, a Nyuszi, a Páva és a Robot.

Ugyancsak hosszasan lehetne elemezni, hogy miért izgalmas majd másfélmillió honfitársunk számára, ha az extrém japán tévéshowkból nyúlt jelmezekbe rejtett honi celebritások személyét kell találgatni a műsorban egyébként szinte felismerhetetlen énekhangjuk alapján, bár ebben nagy varázslat nincs, a ki van a maszk mögött mindig is az emberi létezés egyik legbizsergetőbb kérdése volt. És itt most nem indulok neki a pszichés iránynak se, már, hogy álarcok mögé bújva éljük a hétköznapokat, holott hatalmas a kísértés.

Azzal sem érdemes foglalkozni, hogy a netalán jobb sorsra érdemes hírességeinket (most miért, lehet, hogy van köztünk ilyen is, de nem tudjuk, ugyebár) mi motiválta a gyermekded tévés haknizásra. A pénz.

Azon is lehetne egy jó nagyot szörnyülködni, hogy amikor színházi közvetítés van (nincs), vagy balett (az sem nagyon), bezzeg nem járulnak tömegek a tévékészülékek elébe. És mivel nem szörnyűködöm ezen, így nem is hozom a jó öreg, bejáratott példát, hogy amikor a közmédiában felmérés készült a nézői kívánalmakról, minden második válaszoló a már említett balettot és színházi közvetítést jelölte meg, hogy az nagyon, de nagyon kéne, aztán éles helyzetben, este nyolckor távkapcsolóval a kezében mégis csak az ilyen-olyan valóságshow-k és úgynevezett tehetségkutatók mellett döntött.

Jöhetne egy megértőbb rész is, miszerint miért vennénk el a gondolkodásmentes, önfeledt szórakozás lehetőségét a napi sok óra megfeszített munkában megfáradt polgároktól. És ezt cinizmus nélkül mondanám, mivel egy intenzív hírböngészős, cikkírós 10-12 óra után én sem az Ulyssest emelem le a könyvespolcról.

Némi kukacoskodás is beleférne, hogy a milliós követőtáborral bíró sztáryoutuber Dancsó Péter – mint arc - mennyire nem működik az online világon kívül, és mennyire frusztrálóan unalmas, hogy majd minden bénázásánál abba menekül, hogy hát ő a Youtube-ról jött. Ja, meg a generációs különbség, az a másik mentsvár.

És még lehetne egy olyan bekezdés is, amiben a TV2 jó kreatív szokása kerülne boncasztalra, miszerint, ha a konkurencia aranyárban külhoni műsorformátumot vásárol, a kormányzati bulvárcsatorna heteken belül elindítja a tök ugyanolyanját saját fejlesztésű produkcióként. Igen, a TV2-n is jön az Álarcos énekes a saját sztárzsűrivel és saját jelmezes celebalakulattal. Már most rágom a körmömet.  

Na, szóval ezt mind-mind le lehetne írni, sőt, tutira akad kolléga, aki dörgedelmes kritikáját a restaurált Natra, a polgárok szándékos elbutításra, értékeink megállíthatatlan erodálódására futtatná ki, mindezt a szomorú jövőt lefestő barokkosan borús képpel (lásd még: nemzethalál) zárva.

Pedig ez is csak egy újabb gagyi, ami bitang sok pénzt termel majd az RTL Klub-nak.