Az utca embere nem is gondolná, milyen nagy levegőt kellett venniük azoknak az egyházi iskolában működő tanároknak, akik a minap aláírták a közoktatás elhúzódó válságának érdemi kezelését szorgalmazó állásfoglalást.
Több okból is kellett az a nagy levegő. Egyrészt a tanár minálunk elvben a nemzet napszámosa, gyakorlatban az állam (na jó, a mindenkori iskolafenntartó) cselédje. Nem tanácsos ugrálnia, mert rövid úton elintézik. Ráadásul egyházaink nem arról híresek, hogy szorgalmazzák a belső párbeszédet, a kihallatszót meg pláne rosszul tűrik.
Ehhez képest néhány nap alatt 1500 fölé emelkedett az aláírók száma. Jellemző az általános félelemre, hogy sokan nem merték (értsd: megtiltották nekik) megnevezni az iskolájukat, és szomorúan sokan nem járultak hozzá a nevük közzétételéhez. Itt tartunk harminc év „demokrácia”, és immár évtizednyi folyamatos „keresztény-konzervatív” kormányzás után.
Emeljünk hát kalapot a példamutató tanár polgártársaink, keresztény testvéreink előtt!
A piaristák az oktatás elhúzódó válságáról írnak a Nat kapcsán, ezer egyházi tanár tiltakozik | Magyar HangHogy még alpáribb legyen a történet, rögzítsük: igenis állami nyomásgyakorlás akarta megakadályozni az állásfoglalás közzétételét. A „keresztény-konzervatív” kormányzat előre fenyegetőzött, hogy baj lesz… mifelénk ugyanis ilyen a „keresztény” kormányzás. Az alpáriságot fokozta, hogy az Origo nevű szennyportál olyan e-mailt tett közzé, amelyet szerzője – a piaristák magyar tartományfőnöke – nem is nekik írt! Ez a minden képzeletet alulmúló eljárás a Fidesz-média kvintesszenciája.
Mivel az Origo szerkesztősége buta mint a föld, a cikkből ordít, hogy milyen úton kapták meg a tartományfőnöki magánlevelet. Ezek után az egyházi vezetés is levonhatna bizonyos következtetéseket, egyebek közt arról, hogy kik a barátai és kik az ellenségei a médiában.
Mi, állampolgárok egyébként kicsit sem számítunk kívülállóknak ebben a történetben. Az a másfél ezer tanár, aki – félő, hogy egzisztenciáját is kockáztatva – szót emelt a normális, XXI. századhoz és keresztény lelkülethez méltó, demokratikus közéletért, közoktatási reformért, azaz nemzeti jövőnkért, most erkölcsileg jogot formálhat arra, hogy mindnyájan, akik felelősséget érzünk eme értékek iránt, kiálljunk mellettük.
Megszólalt az Emmi, a HVG szerint telefonon gyakoroltak nyomást az iskolákra, hogy ne írják alá a Nat elleni tiltakozást | Magyar HangA hierarchia vezetői is mérleget készíthetnek. Most láthatták, hogy igenis van a felekezetükben erős – és egyre nagyobb! – réteg, amelyet nyomaszt a cinikus, álkeresztény országlás. Érdemes tudatosítanunk azt is, hogy az evangélikus egyház, valamint a Budapesti Zsidó Hitközség vezetése nem engedett a kormányzati nyomásnak, és nem határolódott el az intézményeikben tanító magyar állampolgárok közéleti szerepvállalásától.
Mindnyájan tudjuk, látjuk: a kormányzat az egyházpolitikáját a méz és korbács dialektikájában képzeli el. Pont úgy, mint hajdan Rákosiék, a különbség csupán annyi, hogy amazok erőszakkal akarták a politikájuk szolgálatába kényszeríteni az egyházakat, míg a Fidesz-rezsim most pénzzel zsarolja őket.
Sokan böngészik az aláírók névsorát. Már van olyan, akit ki is rúgtak – no nem az egyházi iskolai tanári státusából, hanem az állami műhelyből, ahol évek óta kiváló szakember gyanánt alkalmazták, de hirtelen ráébredtek, hogy nem is jó tankönyvíró...
Egyébként tanulságos a lista, olyan nevek sorjáznak rajta, akiknek a családját a közvélemény a Fidesz-rezsim elkötelezett híveinek képzel. Pedig még az egyik kormánytag személyes munkatársának a testvére is aláírt. Bizony. Omladoznak a képmutató, álkeresztény Orbán-színpad kulisszái.
