HIRDETÉS
HIRDETÉS

Egy csendben beismert kudarc margójára

Szerző: | 2020. március 07., 11:48 | Featured, Publicisztika

A zalaegerszegi Matija Katanec (b) és a fehérvári Georgi Milanov (j) a labdarúgó Magyar Kupa negyeddöntõjében játszott Zalaegerszegi TE–MOL Fehérvár FC mérkőzésen a zalaegerszegi ZTE Arénában 2020. március 4-én (Fotó: MTI/Varga György)

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Lassan a helyükre kerülnek a kirakós darabjai. Van, aki utalgat rá; van, aki már döntéseket is hozott a nagy felismerés jegyében. És van, aki sohasem fogja elismerni, hogy az elégetett irdatlan mennyiségű közpénz ellenére kudarcot vallott a terve. Természetesen a magyar labdarúgó-utánpótlás taopénzekkel és politikai hátszéllel megtámogatott rendszeréről lesz szó.

Tavaly év végén kormányhatározat született egy sportakadémiai rendszer létrehozásáról. Első körben a labdarúgást, a kézilabdát és a kosárlabdát érinti az intézkedés. A terv részleteinek kibontása után valószínűsíthető, hogy nem a már létező akadémiai struktúra megkettőzéséről, hanem az eddigi működés tanulságainak levonására tett kísérletről beszélhetünk (lásd: Ellenőrzött pénzszórás, Magyar Hang, 2020. január 17.).

Így is lehet: csodafoci egyetlen fillérnyi közpénz nélkül Romániában | Magyar Hang

Szabó Tünde sportért felelős államtitkár az MTI-nek a sportszervezetek által létrehozandó akadémiákról azt mondta, hogy azokat egységes szabályozás és minőségbiztosítási feltételek alapján minősítik a jövőben. – A sportakadémiáknak éves beszámolási kötelezettségük lesz, és a szabályozás garanciákat állapít meg, amelyek megakadályozzák, hogy a sportakadémiai utánpótlásra szánt költségvetési forrásokat bármilyen más célra – ideértve a klub profi csapatát – lehessen felhasználni – idéztük az államtitkár asszonyt. Szavaiból azt a talán nem merész következtetést vontuk le, hogy a rendszerbe eddig folyatott, az államkasszától eltérített közpénzt esetenként ellenőrizetlenül, nem az előírásoknak megfelelően, nem a meghatározott célra használhatták fel. A minősítésre vonatkozó szigorítás pedig mintha arra utalna, hogy az utánpótlás kinevelésére létrehozott akadémiák szakmai tevékenysége hagy némi kívánnivalót maga után.

Az államilag akkreditált rendszer kiépítésével párhuzamosan a leginkább érintett sportágat igazgató Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) is akcióba lépett. Megírtuk (Kevesebb pénz, jobb foci?, Magyar Hang, 2020. február 7.), hogy az MLSZ 25 főben maximálta a csapatok keretét, amely csak U19-es vagy fiatalabb játékosokkal bővíthető. Előzőleg Csányi Sándor, a szövetség elnöke többször is kirohant a klubvezetők ellen, akik szerinte ostobán, felelőtlenül gazdálkodnak. Példaként egy éve azt hozta fel, hogy 504 igazolt játékosból 223 egyetlen mérkőzést sem játszott az NB I-ben.

Bunda miatt elítélték Romániában – most magyar fociakadémiát építhet | Magyar Hang

Azóta kiderült, hogy a szövetség nem kívánja meghatározni, milyen arányban alkalmazhatnak a klubok hazai, illetve külföldi futballistákat. Holott korábban Csányi Sándor is szorgalmazta a légiósok számának korlátozását, hogy minél több lehetőséghez jussanak a fiatal magyarok, helyettük ugyanis gyakran igazolnak az NB I-es csapatok a pályájuk csúcsán már túljutott külföldieket. Két éve az MLSZ tett is egy kísérletet, amikor tíz főben maximálta egy-egy csapatban a légiósok létszámát, ám a gyakorlatba ezt nem sikerült maradéktalanul átültetni.

Nemrég a szövetség azt válaszolta a kérdést firtató 444.hu-nak, hogy a játékospolitikáját minden klub maga határozza meg, beleértve az idegenlégiósok alkalmazását is. Egyértelmű, hogy a nagy klubok érdeke mindenfajta ilyen típusú korlátozás mellőzése. Nem is tagadják: ahhoz, hogy valódi eredményt mutassanak fel, ami nem a hazai bajnokság vagy kupa megnyerését, hanem az Európa-ligában való helytállást, esetleg a Bajnokok Ligájába való bejutást jelenti, kénytelenek nagyobb számban külföldi játékosokat a pályára küldeni. (Tavaly 64 százalék volt a magyarok játékperceinek aránya az élvonalban.)

Az NB I-ben is jön a videóbíró | Magyar Hang

Magam nem tartozom azon szurkolók közé, akik évtizedek óta azon keseregnek, hogy miért játszanak külföldiek a kedvenc csapatukban. A világ futballja jó ideje így működik. Ám nálunk lényegében nemzetstratégiai ágazat a labdarúgóutánpótlás-nevelés. Kiemelt politikai figyelem és pénzügyi támogatás övezi. Az államilag kontrollált sportakadémiai rendszer, az MLSZ lépései és a nagy klubok magatartása együttesen jelzi ezen a téren a teljes szakmai kudarcot. Vissza a startvonalra!

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/8. számában jelent meg február 21-én.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2020/8. számban? Itt megnézheti!

Címkék: állami sportakadémia, foci, idegenlégiós, MLSZ, NB I, szotyola, taotámogatás, utánpótlás-nevelés


HIRDETÉS
Kis Magyarország Dubajban

Kis Magyarország Dubajban

Sorra módosítja a koronavírus-járvány miatt a jövő évre halasztott dubaji világkiállítás magyar pavilonjára vonatkozó szerződéseit a megvalósításért felelős Expo 2020 Nonprofit Kft.

HIRDETÉS

FIZESSEN ELŐ A MAGYAR HANG HETILAPRA!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

CSATLAKOZZON HOZZÁNK PATREONON

Pin It on Pinterest