A nemzeti előnevűek közül az alaptanterv borzolja mostanság igen jelentősen a kedélyeket. Közismert, hogy a legnemzetibb nemzetiek mindent nemzetivé tesznek, amiből bármiféle haszon származik. Nemzeti haszon, persze. Ilyenek a közvetlen anyagi nyereséget hozó: dohány, pia, rezsi és mindenféle más mutyik, amelyekben a résztvevők korrumpálhatók. Illetve a nemzetesék pénztárcáját főként közvetve duzzasztó, ám a hatalomszerzés és -megtartás terén elengedhetetlenül fontos projektek, mint az oktatás. (Lásd még: művészeti, kulturális élet).
Tudjuk, hogy miután 1953 nyarán Koreában elhallgattak a fegyverek, az emberek – az ország déli felén bizonyosan – kimásztak a trutyiból, felszedték az aknákat, és mindenekelőtt iskolák, kórházak építésébe fogtak.
Világosítsd föl gyermeked... | Magyar Hang
A futballon kívül az oktatás az, amihez minden magyar ért. Egyrészt, mert ő maga is járt iskolába, így vannak róla emlékei, másrészt, mert szülőként a gyermeke iskolai pályafutását végigköveti. Aztán ott vannak még a nemzet napszámosai, a tanítók, tanárok, akik a mindenkori Nemzeti alaptantervet szem előtt tartva igyekeznek megtanítani mindazt, amit előírtak számukra.
Azt persze nem tudjuk, hogy közben mantrázták-e, hogy nemzeti vagy sem, amit tesznek, de az elért eredményeiket látva mindegy is. Vagy itt vannak a halvérű finnek, a rokonaink – röhej, hisz nincs bennük semmi szittya vagy kipcsak –, akik a világ egyik leghatékonyabb oktatásával és gyógyítórendszerével bírnak, pedig száz éve még a pitvarban sem voltak. Róluk sem mondható el, hogy közömbösek a finnségük vagy suomiságuk, azaz a nemzeti identitásuk iránt, de tuti, hogy nem ez a lózung vezette őket a sikerhez. Itt, Európa közepén a legnemzetibb – turulos, népnemzeti, narancsos illib – nemzet pedig elérte, hogy a kontinens egyik legsilányabb oktatási nívóját mondhatja magáénak.
És ezek után kapjuk a Natot Wassal, Nyirővel és más nemzeti csodával, Esterházy és a kortárs irodalom majd’ egésze nélkül. Vajon a kummenista József Attila tanítható-e, mert Illyés például abzug. Hiába: „Hol zsarnokság van,/ ott zsarnokság van”. Nem vitatható, hogy az erdélyi irodalomra az eddigieknél lehet nagyobb hangsúlyt fektetni, akár a pozitív diszkrimináció is elnézhető.
Nyirő Józsefet sem kell elrejteni: kapjanak belőle ízelítőt a diákok, de tudják meg azt is, hogy egy kétes értékű, a nyilasokat kiszolgáló ember volt. Vajon Takaróéknak miért fontosabb Nyirő, mint Karácsony Benő vagy Benedek Elek? Csak nem politikai megfontolásból? Wasstól sem árt néhány részletet bemutatni a magyarórákon, hogy véleményt alkothassanak róla a gyerekek. Elgondolkodhatnak azon, hogy miért van félszáznál is több köztéri szobra Magyarországon egy antiszemita középszerű írónak, akit – Nyáry Krisztián szerint – a kortársai nem soroltak a legjobb húsz erdélyi író közé, sőt, amolyan úri műkedvelőként kezelték.
Prőhle Gergely: Az egyházi iskolák tanárait ellenségnek tekinteni maga lenne a politikai önsorsrontás | Magyar Hang
A Nemzeti alaptanterv (Nat) körül kialakult vitákról és az egyházi iskolák tanárainak állásfoglalásáról is beszélt egy a napokban adott interjúban Prőhle Gergely, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője, a Petőfi Irodalmi Múzeum 2018-ban leváltott igazgatója. Közben a Magyar Hangnak sikerült szóra bírnia több, a levélhez aláíróként csatlakozó tanárt, illetve annak tartalmával egyetértő piarista szerzetest.
Szerencsére voltak és vannak jól felkészült, elkötelezett, hivatástudattal rendelkező pedagógusaink, akik a politika sudrisága ellenére is a minőségi, az értékes irodalmat tekintik oktatandónak.
E jelesek egyike, Pethőné Nagy Csilla a pécsi Babits Mihály Gyakorlógimnázium tanára. A közel negyven éve oktató mesterpedagógus két díjnyertes tankönyvcsalád szerzője. Nemzetes uraimék ezeknek a könyveknek a szerzői jogát szerették volna megszerezni, hogy aztán szabadon garázdálkodhassanak a bennük lévő szellemi javakkal. Kosarat kaptak! Persze ne legyenek illúzióink: a Natot ennek ellenére, sőt a magukra valamit adó iskolák tiltakozása ellenére is be fogják vezetni.
Pethőné Nagy Csilla szerint azért nincs minden veszve, ahogy a Magyar Narancsnak nyilatkozta: „Ebben a helyzetben az elhivatott magyartanárokban bízhatunk. Az 1970-es évek elején jártam gimnáziumba. Irodalomkönyvet évente egyszer láttam, amikor hazavittem szeptemberben. De magyartanárom – Szende Béláné (Ibi néni) – a kezünkbe adta Pilinszkyt, Nemes Nagy Ágnest, Eliotot, Stoppardot, sőt Jarry Übü királyát is. Jártunk író-olvasó találkozókra, olvastuk az ÉS-t meg a Jelenkort. Így kell ezt az Übük világában. A taneszköz segíthet vagy árthat, de a kulcs a pedagógus: minél több, a szakmai autonómiáját és felelősségét vállaló pedagógusra, magyartanárra volna szüksége az országnak.”
Ha van is javaslat, a Nat már nem változik | Magyar Hang
A Nemzeti alaptanterv már nem fog változni - ezt mondta a Magyar Nemzetnek adott interjújában Hajnal Gabriella arra a kérdésre, hogy van-e lehetőség még módosításra, ha megfontolásra érdemes szakmai javaslat érkezik. A Nat megújításáért felelős miniszteri biztos szerint a kerettantervekben elképzelhető módosítás a bevezetést követő tapasztalatok alapján, ha azt látják, hogy a gyerekek érdekében erre szükség van.
Csak csendben jegyzem meg, hogy Takaró urambátyámék véletlenül vagy demonstrálva, hogy milyen széles spektrumban gondolkodnak – tudtommal –, tanítandónak minősítették George Orwell munkásságát.
Ez jó, mert ha a tanuló elolvassa az Állatfarm vagy az 1984 című regényt, és kap a tanárától néhány segítő gondolatot, meg fogja érteni: hol él, illetve – finomítva –, ha a dicső illibek regnálásának sürgősen nem lesz vége, az említett könyvekben olvasottaknak megfelelő jövő vár rá e honban!
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/10. számában jelent meg március 6-án.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál! És hogy mit talál még a 2020/10. számban? Itt megnézheti!
