Az információs háború a járvány ideje alatt sem szünetel. Tele van az internet álhírekkel, dől a médiából a szenny. Mondhatnánk, ebben az ideges hangulatban ez nem meglepő. Hát igen, az még csak érthető, ám nem elfogadható, ha a bezártságtól frusztrált kommentelők agresszívebbek a megszokottnál, a média haragjára, elfogultságára azonban ez nem lehet magyarázat.
A csúsztatások, a megszokottnál nagyobb számban megjelenő álhírek mögött azonban nem is ez húzódik meg. Egyrészről valóban egy eddig ismeretlen vírussal állunk szemben, amellyel kapcsolatosan sok a bizonytalanság, másrészt viszont a politika tudatosan használja a helyzetet önmaga igazolására és a versenytársak lejáratására. Így van ez a belpolitikában és a nagyhatalmak egymás között a nehéz időkben is folytatódó, sok tekintetben kiéleződő szembenállásának információs terepén is.
Így például Kína komoly erőfeszítéseket tesz az információs térben annak érdekében, hogy feledtesse a járvány megjelenésekor elkövetett hibáit, a bűnös elhallgatást. Ezzel párhuzamosan kidomborítja a későbbi, valóban sikeres védekezés elemeit, és a világot a napokban megsegítő nyitottságát. A maszkok, lélegeztető gépek szállítását komoly kommunikációs rásegítés erősíti meg. Az Egyesült Államok Donald Trumppal az élen éppen ennek a hatását próbálja elvenni azzal, hogy a vírust például eleve „kínainak” nevezi.
Sikeres a kínai „maszkdiplomácia" | Magyar Hang
A globálissá vált koronavírus-járvány mezsgyéjén megindult geopolitikai helyezkedésben az euroatlanti intézményrendszer gyengeségeit kihasználva Kína és Oroszország javítja pozícióit. Idáig mind az Egyesült Államok, mind pedig az Európai Unió bukásra áll az egész világra kiterjedő járvány generálta válságban. Egyáltalán nem úgy reagáltak ugyanis a váratlan kihívásra, mint azt egy globális vezetőtől várnánk.
Az orosz sajtó a Kreml humanitárius szállítmányainak fényezése mellett előszeretettel mutat rá az Európai Uniónak vagy éppen Amerikának a járvány kapcsán megmutatkozó szerencsétlenkedésére, a szolidaritás hiányára. Közben a nyugati média azzal igyekszik lejáratni a Kreml humanitárius akcióit, hogy a szállítmányokat hasznavehetetlennek állítja be. S mivel az orosz járványhelyzet nemzetközi összehasonlításban még mindig jobb, mint a nyugati országokban, más módon próbálnak fogást találni Moszkván.
Jó példa erre a The New York Times két friss cikke. Az egyik lényegében az amerikai egészségügy nyilvánvaló gondjaiért is Vlagyimir Putyinra próbálja hárítani a felelősséget vagy legalábbis annak egy részét. A liberális lap az orosz médiát tanulmányozó névtelen források kutatásaira alapozva arra a következtetésre jut, hogy a Kreml már jó évtizede terjeszt hamis információkat az amerikai egészségügyről, harcot folytat az amerikai tudósok és a tudomány ellen, ezzel pedig pánikot kelt az Egyesült Államokban. A New York Times szerint ez a kampány az amerikai és nyugat-európai médiumokban már hónapok óta keringő összeesküvés-elméletek felerősítésével a koronavírus-járvány közepette is folytatódik.
A másik írás nem vádol, csak lejárat. Legalább is megpróbálja. Mégpedig a régi jól bevált téma, az oroszországi alkoholizmus előhúzásával. A New York Times amiatt aggódik, hogy a kijárási korlátozások idején nő az alkoholfogyasztás, és ennek folyományaként több a családon belüli erőszak is. A lap egy közép-oroszországi kórház orvosát idézi, aki arról beszél, hogy miként készítik elő az ágyakat a pszichiátriai osztályon az alkoholbetegek nagyobb számú fogadására. Mindezzel a New York Times akkor foglalkozik, amikor messze nem ez az orosz egészségügy legnagyobb gondja, a bezártság miatti stressz, ezzel összefüggésben pedig az alkoholfogyasztás és az agresszivitás növekedése pedig speciális orosz probléma lenne.
Az újságíró megerősítésképpen a Józan Oroszország valamint a családon belüli erőszakkal foglalkozó Anna nevű szervezetek aktivistáit szólaltatja meg, valamint a fehérorosz elnököt idézi, aki szerint a vodka mértékkel fogyasztva fertőtlenítő hatású. Az április végéig tartó, a legtöbb helyen komoly kijárási szigorításokkal megerősített munkaszünet első napjaiban az oroszok tényleg úgy viselkedtek, mintha a január eleji víkendet hosszabbították volna meg. Ám már másnap jött a lényegében kijárási tilalomként értelmezhető szigorítás, és helyreállt a rend.
Az alkoholos italok eladása annyival nőtt, amennyire máshol is. Nem véletlen, hogy az utóbbi években az alkoholfogyasztás visszaszorítása érdekében komoly lépéseket tevő kormány éppen a szeszes italok árusítását korlátozó intézkedések feloldására szólította fel a régiók néhány helyen túlbuzgó vezetőit. De a cikk is csak annyit tudott kisajtolni az egyik moszkvai, alkoholbetegeket is kezelő magánklinika orvosától, Alekszej Kazancevből, hogy „a víz már forr a fazékban, de a fedő még a helyén van”.
