Orbán Viktor, a rabszolgapárti

A dolgozókat rabszolgasorba süllyesztő törvény megszavazásával lerakta a parlament Orbán-párti többsége a „kereszténydemokrácia” alapjait. A rendszerváltás óta ilyen botrányos ülés még nem volt a Tisztelt Házban.

HIRDETÉS

Nem kell csodálkozni azon, hogy az ellenzék szokatlanul kemény, már-már anarchista megoldáshoz nyúlt, hogy megpróbálja megakadályozni a rabszolgatörvény elfogadását. Az obstrukció klasszikus formájával próbálkoztak: csaknem háromezer, a törvényalkotást lassító módosító indítványt nyújtottak be, amit aztán egyetlen szavazással söpörtek le az asztalról a kormánypártiak. Mint ismert: a munkavállalókat kizsigerelő most megszavazott törvénymódosítás a munkaidőn túl 400 órányi túlmunka elrendelését teszi lehetővé a munkáltatónak úgy, hogy annak ellenértékével ráér elszámolni három év elteltével. Teljesen nyilvánvaló, hogy ez a munkaerőgondokkal küzdő vállalatoknak kedvez.

“Slave law” passes in the hungarian parliament, while all hell breaks loose. Possibly the very last days of hungarian parliamentarism as we know it. #hungary #parlament #government #politics #fascism #documentary #némethszilárd #orbanviktor #áderjános

20 Likes, 2 Comments – Bankó Gábor (@bankogabor) on Instagram: “”Slave law” passes in the hungarian parliament, while all hell breaks loose. Possibly the very last…”

Mégis meglehetősen cinikus érveléseket lehetett hallani kormányoldalon arról, hogy mindez a dolgozók érdekeit szolgálja. Mégpedig azért, mert lehetőséget teremt számukra, hogy több pénzt keressenek, és egyébként is, a dolgozók írásos beleegyezése kell ahhoz, hogy beoszthatók legyenek túlórára – legalábbis ezt szajkózta az előterjesztést jegyző Kósa Lajos. A képviselő hozzászólásaiból kiderült, hogy kiszolgáltatott helyzetű beosztott dolgozóval még nem találkozott.

Ezt a cinizmust csak Orbán Viktor volt képes felülmúlni, azt nyilatkozta, hogy ő a szakszervezetekkel szemben „a munkások oldalán” áll. Mint mondta, figyel a szakszervezetekre, tiszteli őket, de azt nem tette hozzá, hogy kormánya ezt a tiszteletet pár hónappal ezelőtt több száz millió forintos állami apanázzsal is kifejezte. Csak sejtéseink lehetnek arról, hogy vajon mit várt a pénztámogatásért cserébe. Biztos nem azt, hogy általános sztrájkra szólítsák fel a dolgozókat. Lehet, hogy Orbán szívének valóban kedvesek a hazai szakszervezetek, de most, hogy nem úgy táncolnak, ahogy a kormány fütyül, a miniszterelnök megrótta őket, mondván: nincs igazuk ebben az ügyben.

Flaszter 18. – Mi áll a rabszolgatörvény elfogadása mögött? | Magyar Hang

Dévényi István e heti vendégei: Pápay György publicista és Tompos Ádám, a Magyar Hang riportere.

Nagyon szerencsésnek érezhetik magukat a munkások, akik mellé tehát most nagyon odaállt Orbán, és akár a szakszervezetekkel szemben is megvédi őket. Ezt ígérte. Orbán beleállt a rabszolgatörvény megvédésébe: mindent megtesz azért, hogy a munkásember akár hetente hat napon át is munkálkodjék – ha akar, ha nem.

Azt mondják a kormánypártiak, hogy senki nem kényszerítheti a dolgozókat a túlmunkára. Még az új törvény sem. És hogy miért nem? A fényes tekintetű Orbán Viktor megmondta, hogy miért nem. Azért, mert a munkásokat megvédi „az a gazdaságpolitika, amely munkaerő-keresletet teremt, és a munkások most már több lehetőség közül választhatnak”. Vagyis ha nem akar a munkás rabszolgaként plusz négyszáz órát gürcölni, akkor elmehet máshova dolgozni, mert Orbán Viktor olyan gazdaságpolitikával ajándékozta meg, amely munkaerő-keresletet teremt. És ez az, ami megvédi őt: ez a munkaerő-kereslet.

Kötöttfogás 19. – Mi jön a rabszolgatörvény elfogadása után? | Magyar Hang

Az e heti vendégek: Konok Péter, Csintalan Sándor, Puzsér Róbert, Vona Gábor és Pörzse Sándor. A műsorvezető: Dévényi István.

A miniszterelnöknek van némi igazsága. Azzal, hogy elüldöztek néhány százezer embert az országból, valóban megteremtették a munkaerő-keresletet. Csakhogy a kiszolgáltatott helyzetű borsodi munkás nem tud megélni például a Kósának oly kedves debreceni munkaadók kínálatából. Ha nem tudja megfizetni a lakbért, akkor hiába teremtett munkaerő-keresletet a kormányfő távol az otthonától, azt a hajára kenheti. Gürcölni fog a 400. túlórában is, hogy minden este hazamehessen a családjához.

Olyan gazdaságpolitikára lenne szükség, amely a nyolc óra munkáért tisztességes munkabért biztosít, amely túlmunka nélkül is tisztes megélhetést tesz lehetővé. Kár, hogy nem ez a kormány célja.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 31. számában jelent meg, 2018. december 14-én.

Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 31. számban? Itt megnézheti!

HIRDETÉS
Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi két dollár is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Torkos Matild
Torkos Matild
A Magyar Hang főmunkatársa

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

24,973lájkolóTetszik
1,550követőKövetés
13,635feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

Felejtsük el az elmúlt harminc évet – Magyar Hang-ajánló

Cserhalmi György-, Vágó Gábor-, és Lengyel Róbert-interjú, Hős utcai riport, panaszok a gyárból – kapható a friss szám!

Kiemelt cikkek

Elkapták az utrechti lövöldözőt

Három ember meggyilkolásával gyanúsítják a török férfit.

Kihűlt szív

Elhunyt Baló György