A miniszterelnök számára a közelgő európai parlamenti (EP) választásnak nem belpolitikai a tétje: a Fidesz–KDNP elsőségét senki és semmi nem veszélyezteti, s annak sem lenne különösebb következménye, ha a kormánypártok a várakozásokat alulmúlva nem söpörnék be a szavazatok és a mandátumok legalább felét. Nem ezért van szüksége minél több EP-képviselőre, hanem mert erős támasztékot szeretne az uniós politika befolyásolására alkalmas pozícióhoz. A néppárti tagság felfüggesztésével már most olyan ajtók záródtak be előtte, amelyeken eddig minden veszekedés dacára beléphetett. A folytatódó üzengetések alapján a végső szakítás nehezen lesz elkerülhető; a miniszterelnökhöz hű sajtó már ugyanúgy ellenségként ábrázolja az Európai Néppárt vezetőit, mint Soros Györgyöt. Fontos Orbán Viktornak, hogy minél nagyobb képviseletet szerezzen az új EP-ben, ám a mozgásterét az európai politika porondján leginkább az határozza meg, miként alakulnak az összeurópai erőviszonyok.
A kormányfő egyfajta regionális vezető szerep megszerzésével is próbálja erősíteni pozícióját; lényegében erről beszélt legutóbb Tusnádfürdőn, s a szavakon túl a tettek is tanúsítják törekvését. Magyarország az utóbbi években a visegrádi együttműködés motorjaként viselkedett, a cél egy erőközpont létrehozása volt az unió magországaival szemben, a szövetség kötőanyagának a migrációellenességet szánva. A miniszterelnök egységes gazdasági térségként igyekszik kezelni a Kárpát-medencét – a törekvés üdvözlendő, az ezt szolgáló lépések nem mindig –, s több balkáni ország belpolitikájába is nyíltan beavatkozva növelné befolyását.
„Nem hiszem, hogy ez lett volna Orbán Viktor célja" | Magyar Hang
Tóth Csaba politológus szerint csak nyelvtani kérdés, hogy kinek a kezdeményezésére, a lényeg, hogy a Fidesz tagságát felfüggesztették.
Csakhogy korántsem biztos, hogy a környező országokat, tágabb értelemben a kelet-közép-európai régiót a saját rendszere képére tudja formálni. Magyarországot gazdasági ereje például régóta nem jogosítja fel vezető szerepre, ezt maga Orbán Viktor is elismerte, amikor március 15-én lengyel kollégája jelenlétében leplezetlen irigységgel szólt a fejlődő Lengyelországról. Számos jel utal arra, hogy a migrációs tematika erőltetése, a Soros-ellenesség önmagában nem kovácsolja össze a térség országait, amelyek aligha akarják tűzön-vízen át követni a magyar kormányt a Brüsszel elleni háborúba. A szlovákiai elnökválasztás rossz hír az orbáni politika híveinek. A liberális jogász, Zuzana Caputová magabiztos győzelme azt jelzi, hogy az illiberalizmus diadalmenete nem csupán a „hanyatló Nyugaton” ütközik akadályokba, s egy újonc feltűnése bárhol, bármikor (lásd még: Ukrajna) felkavarhatja a politikai állóvizet. Orbán Viktor közben végképp keresztet vethet egykori reménybeli szövetségese, az ifjú osztrák kancellár, Sebastian Kurz támogatására, holott a migráció ügyében hasonló az álláspontjuk.
„Az én hősöm" | Magyar Hang
Ki használ kit? – így foglalható össze a legtömörebben Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Matteo Salvini olasz belügyminiszter találkozója.
Két hete migrációs világkonferenciát rendeztek Budapesten, ahol a miniszterelnöknek volt néhány, a jelentőségéhez képest kevés figyelmet kapott mondata. – Magyarország számára kulcskérdés, hogy jöjjön már végre egy nagy ország, a franciák, a spanyolok, az olaszok vagy a németek. De ha körbenézek, csak egy országot látok, amely nagy ország, mégis azt mondja, amit mi. Ez Olaszország. Nekünk kell egy nagy ország, amelyik azt mondja, amit mi, mert az energiáink végesek – fogalmazott. Nehéz ezt nem segélykiáltásként olvasni. Az uniós pávatánc végeztével az előadó szembesült azzal, hogy az európai döntéshozatal centrumából kipörögve, erős szövetségesek nélkül kiszolgáltatott helyzetbe kerülhet. Itthoni támogatottságának rövid távon nem árt, a választás előtt talán még jól is jön, hogy túlfeszítette a húrt. Orbán Viktor itthon nyerésre áll, de Európában nem. S ha május 26-án, az EP-választáson nem jön a felmentő sereg, ez az állapot halálos veszedelem számára.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/14. számában jelent meg, 2019. április 5-én.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/14. számban? Itt megnézheti!
