Az ember meghallja Isten szavát, kérdés, megérti-e. Isten folyamatosan megmutatkozik a világban, szól az emberhez, divatos kifejezéssel élve: kommunikál vele, az ember pedig – legalábbis az emberiség jobbik fele –, folyamatosan keresi a helyes és méltó válaszokat. (A kommunikáció kifejezést az eredeti, hagyományos értelmében – tájékoztat, közöl, értésére ad, stb. – használom, mert az utóbbi időben újfajta tartalmak nehezedtek rá. Amióta a pártok és a politikusok nem közölnek, tájékoztatnak vagy beszélnek, hanem kommunikálnak, azóta a kifejezés azt is jelenti, hogy félrevezet, megtéveszt, ködösít, túlbeszéli a másikat, sőt elhallgat valamit. Az isteni kommunikációra mindez nem vonatkozik.)
Istennek az embert megszólító kommunikációjával önálló diszciplína foglalkozik a teológián belül, a kinyilatkoztatástan. A katolikus dogmatika így határozza meg a kinyilatkoztatást: Istennek mint az abszolút titoknak a történelemben végbemenő radikális és teljes önközlése szavak, tettek és események által, amely Jézus Krisztusban éri el a csúcspontját, a Szentlélek által valósul meg és kifejti üdvözítő erejét, ha az emberek hittel befogadják.
Pünkösdi elég | Magyar HangA teremtő Isten megmutatkozik a természet rendjében. Ezért Isten léte és hatalma érthető lenne a természet értelmes vizsgálata által, de a bűn következtében megromlott természetű és értelmű ember csak részben képes erre. Ahogy Pál apostol írta a rómaiakhoz szóló levélben: „Ami ugyanis nem látható belőle: az ő örök hatalma és istensége, az a világ teremtésétől fogva alkotásainak értelmes vizsgálata révén meglátható”. De a bűnös ember mégsem lát tisztán, mert „értetlen szíve elsötétedett”. Istennek a természetben érzékelhető önközlését nevezik általános kinyilatkoztatásnak, amely a teremtés kezdete óta minden népnek megadatott. S a történelemben minden nép megérezte Isten létezését, s bár kortól és helytől függően nagyon különböző állításokat fogalmaztak meg róla, mindannyian ugyanazt az egy Istent sejtették meg.
Ám az Úr nem csak általánosságban, közvetve szól az emberhez, hanem közvetlenebb módon is. A speciális kinyilatkoztatás azt jelenti, hogy Isten természetfeletti eszközökkel (csodák, jelenések, látomások, lejegyzett igéje és Jézus személyében) jelenti ki magát. A speciális kinyilatkoztatás legfőbb forrása a biblia. (A katolikus egyház a traditiót a kinyilatkoztatás részének vallja, a protestánsok csak történeti értéket tulajdonítanak neki.) A kinyilatkoztatás Jézus Krisztus által vált teljessé.
A pünkösd, a Szentlélek kiáradásának és az egyház születésének ünnepe, de joggal tarthatjuk a kinyilatkoztatás, az isten és ember közötti kommunikáció ünnepének is. A zsidók a pészah után ötvenedik napon tartották a hetek ünnepét. Eredetileg az aratás kezdetének ünnepe volt, de az Egyiptomból való szabadulás után új tartalommal gazdagodott, ez lett a Tóra adásának napja. Erre az ünnepre gyülekeztek az emberek Jeruzsálemben, amikor kiáradt a Szentlélek, és minden népek fiai a saját nyelvükön értették az apostolok igehirdetését.
A pünkösdben a kinyilatkoztatás két kitüntetett momentuma kapcsolódik össze. A törvényadással Isten tudatja, hogy mit vár az embertől, (már amennyiben Istenről mondhatjuk, hogy elvár valamit…) a Szentlélek elküldésével pedig egyértelművé teszi, hogy üzenete nem csupán a kiválasztott népé, hanem a világon minden egyes emberé.
Az emberek megkapták Istentől a képességet és az útmutatást, hogy megismerjék őt, s nem mellékesen saját magukat is. De, amiként az általános kinyilatkoztatás nyomán az egyetlen Istent számtalan alakban és formában képzelik el, Isten konkrét megnyilvánulásait is száz- és ezerféleképpen értelmezik. Pedig Jézus igazán egyszerű és egyértelmű szavakkal szólt, mégis rengeteg keresztény felekezet tartotta és tartja magát Jézus egyedüli hiteles követőjének és közvetítőjének.
Az ember nem érti meg Istent, de hát önmagát sem érti. Lehet azon elmélkedni vagy vitatkozni, hogy előbb az Istent kell megérteni, hogy egymást és önmagunkat is megértsük vagy fordítva: magunkon kell kezdeni, hogy Istenig juthassunk, csak annyi bizonyos, hogy az egyik a másik nélkül nem lehetséges.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/23. számában jelent meg, 2019. június 7-én.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/23. számban? Itt megnézheti!
