HIRDETÉS

Egy ujjal se

Kérjük, támogassa a Magyar Hangot...

és a szabad sajtó megmaradását. Olvasóink segítségére is szükségünk van, hogy még több riportot és tényfeltáró cikket közölhessünk. Részletek ITT.

HIRDETÉS

A politika ne menjen a kultúra közelébe! Hagyja békén! Egy ujjal hozzá ne érjen! Az elmúlt hét újra fellángoló kultúrpolitikai csatározásaival összefüggésben gyakran hallhattunk ilyen és efféle kifakadásokat – például a hétfői budapesti, Madách téri színházas tüntetésen. Érdekes felvetés.

HIRDETÉS

Miért mondjuk ezt? A politika évtizedek óta mást sem csinál, csak a kultúra körül sündörög. Hogy egy nagyon közeli élményt említsünk: Karácsony Gergely néhány nappal megválasztása után egy interjúban kifejtette, szerinte Wass Albert náci, de legalábbis náci kollaboráns, ezért nem áll majd szobra a fővárosban, Dörner György pedig, ha rajta múlik, nem újrázhat az Újszínház igazgatói posztján. Ez mintha ugyancsak a kultúra közelébe menés esete lenne.

Természetesen nem azt állítjuk, hogy amit a kormány túlhatalmát kihasználva 2010 óta a kultúra területén művel, egy az egyben megfeleltethető lenne a frissen megválasztott főpolgármester – egyelőre csak szavakban vázolt – szándékaival, de azt igen, hogy a reflexek hasonlók.

„Megvédjük a színházainkat, megvédjük a szabadságunkat” | Magyar Hang

És nem is ez az egésszel a fő baj. A világ boldogabbik felén talán nem, nálunk a rendszerváltás előtt és azóta is egyértelmű, hogy a politikusok, ha módjukban áll, szeretnek beleszólni a kultúra működésébe. Hol finomabban („baráti” műhelyeknek juttatott több forrással, kedvezőbb lehetőségekkel), hol otrombábban. Márpedig azt, hogy az évtizede minden korábbinál nagyobb befolyással rendelkező Nemzeti Együttműködés Rendszere nem finomkodik, más területeken is volt módunk megfigyelni.

HIRDETÉS

Ami a befolyásolási igényt illeti, abban tehát kevés az újdonság. S az is valószínű, amit Pápay György lapunk 11. oldalán állít, tudniillik hogy a Fidesz–KDNP-nél a kultúra nem is prioritás, amit látunk, az nem klasszikus kultúrharc, sokkal inkább a kormányoldalon belüli érdekcsoportok állandó csatája.

Az ügyben jóval érdekesebb az a görcsösség, amellyel a kormányzó erők, illetve a mögöttük álló még meglévő szellemi hátország be akar nyomulni a kultúra területeire. Ebben mintha gyakran ott motoszkálna a sértettség érzése is: a „liberális”, „belpesti” stb. körök akadályozzák a „nemzeti érzelmű” művészeket, hogy érvényesüljenek.

A Szakács, az Orbán, a Mága Zoltán és az ő kultúrájuk | Magyar Hang

Ebben itt-ott még lehet is valami – ám a megoldás kulcsa ott van a kormánypárti kezekben, épp csak élni nem tudnak vele. A „jobboldali” kultúrát jó ideje igazán semmi nem gátolja abban, hogy bármely területen elismerést, nézőt, olvasót vívjon ki magának. Színházai vannak, könyvkiadói, lapjai, tévéi, rádiói. Pénze, számolatlan.

De sikeres-e a Nemzeti Színház? Bevált-e a Kesma-lapokban Kárpát-medence-szerte terjesztett irodalmi melléklet, az Előretolt Helyőrség? Felépített-e sztárszerzőket valamelyik Fidesz-közeli könyves műhely? Tömegeket érnek-e el igényes, magas szintű kulturális termékeikkel?

Vagy kérdezünk mást: a „hivatalos jobboldali kultúra” kitermelt-e magából katartikus alkotást, mondjuk, színházi előadást az ennek a politikai tábornak oly meghatározó 2006-os eseményekről? Készül-e a világ számára a trianoni döntést nem szájbarágósan, ellenben hatásosan és átélhetően bemutató film a diktátum jövőre esedékes, százéves évfordulójára?

Hangosan mondják, hogy Orbán is megértse: A közpénz nem az övé | Magyar Hang

A kormány kultúrpolitikusai ma eleve megnyerhetetlen terepen folytatják fölösleges (értsd: nem az elkölthető pénzek tekintetében, hanem a valódi kulturális kérdéseket illetően fölösleges) harcukat. Milyen izgalmas lenne, ha elkezdenének tényleg a kultúrával foglalkozni.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/50. számában jelent meg, 2019. december 13-án.

HIRDETÉS

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/50. számban? Itt megnézheti!

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi néhány száz forint is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

30,782lájkolóTetszik
2,965követőKövetés
19,600feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

Az orbáni hatalom képtelen a konszolidációra – Magyar Hang-ajánló

A Magyar Hang 2020/4. száma! Interjú Schiffer Andrással, Kerpel-Fronius Gáborral. A hálapénz hálójában. A jó magaviselet csupán túlélési ösztön a börtönökben? Így szemeteljünk helyesen! Sok érdekes írás és publicisztika! Keresse az újságárusoknál!
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek

Visszahívja a Jobbik a Duna-parti cipőkbe beleköpő Kulcsár Gergelyt

Jakab Péter lapunknak azt mondta, hogy aki érdemes, az előre juthat, de aki nem érdemes arra, hogy a közösség tagja legyen, annak nincs helye a Jobbikban.