A gazdasági érdekek mindenek felett – lényegét tekintve ez az alapelv érvényesült a hétfői Merkel–Orbán berlini csúcstalálkozón. Tévedtek tehát azok, akik arra számítottak, hogy majd Angela Merkel kancellár a jogállamiság, a sajtószabadság vagy egyéb, liberális demokráciákban fontos alapértékek fontosságát is szóba hozza, ha már Orbán Viktorral van módja találkozni. Nem tette. Legalábbis a sajtó jelenlétében nem tette.
Február elején az Európai Néppárt – nyilvánvalóan Merkel pártjának, a CDU-nak (is) köszönhetően – nem zárta ki soraiból a Fideszt, csak annyit kötött ki, hogy a magyar kormánypárt addig nem térhet vissza teljes jogú tagként a pártcsaládba, amíg nem változtat politikáján. Ezek után nem kell csodálkozni azon, hogy egy hét múlva Merkel – Németország gazdasági érdekeit szem előtt tartva – a diplomácia legszívélyesebb nyelvezetét használva udvariaskodott vendégével. Németország és Magyarország közös úton jár, mondta, majd méltatta a „rendkívül szoros” gazdasági együttműködést.
A határtalanul kedves kancellártól megtudhattuk, hogy gazdaságunk fejlődése „nagyon-nagyon pozitív”. Szerinte ez az EU-nak is köszönhető, ő nyilván az uniós támogatásokra gondolt, mi viszont tudjuk, hogy ebben a „sikerben” a hazánkban összeszerelő gyárakat működtető német cégeknek milyen nagy szerepe van Merkel kancellárnak amúgy jó oka van arra, hogy csak a barátságos arcát mutassa, ha Magyarország miniszterelnökével tárgyal.
És most nem arra a fegyverüzletre utalok, amelyet tavaly kötött a magyar kormány egy német céggel, 573 milliárd forintot költve el haditechnikai eszközökre, hanem inkább arra az itthoni jogszabályi környezetre, amely biztosítja a német autóipar versenyképességét: az adókedvezményekre, a munkahelyteremtő támogatásokra, illetve a rabszolgatörvényként elhíresült jogszabályra, amely lehetővé teszi a magyar dolgozó szabadidejével való szabad gazdálkodást.
Merkel szavai bizonyára úgy hatottak Orbánra, mintha hájjal kenegették volna, hiszen az is elhangzott, Magyarország „okos beruházások” révén eljutott oda, hogy már nem a munkanélküliség a problémánk, hanem az, hogy szakképzett munkaerőt találjunk az üres álláshelyekre.
Merkel ugyanakkor nem tartotta fontosnak megemlíteni a korrupció gyanújától övezett beruházásokat, amelyeket Orbán kedvezményezettjei oldottak meg, okosba’. De ez már a mi problémánk, a német autóipar magyarországi cégeit nem fenyegeti veszély, bár a fejlesztési területigényeiket is „okosan” szokás megoldani itt, a periférián.
Az itthonról hiányzó szakképzett magyar munkaerő amúgy megmutatta magát Berlinben, ott tüntettek a CDU székházánál. Egy hatalmas vörös molinóra azt írták, hogy „Orbánisztán – az EU támogatásával”. A demonstrálók egyébként azért voltak olyan kevesen, mert a többiek szakmunkájukkal építették a német gazdaságot, tanítottak az egyetemeken, vagy német állampolgárokat operáltak.
Pár ember demonstrált Berlinben Orbán Viktor ellen | Magyar Hang
Orbán Viktor hétfőn Berlinbe utazott, ahol a CDU vezetésével, és Angela Merkel német kancellárral is találkozik. A német fővárosba az egyik honvédségi géppel utazott a magyar miniszterelnök, ami a Facebook-jára feltöltött képen látszik. A 24.hu arról írt, hogy a CDU központjánál pár tüntető várta Orbánt, akik egy „Orbanistan powered by EU" azaz egy „EU által támogatott Orbánisztán" feliratú transzparenst feszítettek ki.
A német–magyar csúcstalálkozó előtt tartott sajtótájékoztatón egyébként az újságírók nem kérdezhettek, lehet, hogy Merkel kancellárnak sincs annyira ellenére a magyarországi gyakorlat, már ami a sajtóval való kormányzati bánásmódot illeti. A csúcstalálkozó témája volt még az EU következő hétéves költségvetése, Orbán Viktor – efelől nincs semmi kétségem – elszántan és ravasz rókaként képviselte a magyar kormány érdekeit. Az unió nyugat-balkáni bővítésével kapcsolatban Orbán a Szerbiával történő csatlakozási tárgyalások megkezdését szorgalmazta, Merkel pedig Albániát és Észak-Macedóniát emelte ki. Szót ejtettek a migrációról is, amelyben Merkel szerint „vannak közös pontok és eltérések is” a két ország álláspontjában.
A Merkel–Orbán-találkozót különös megvilágításba helyezi, hogy a CDU elnöke, Annegret Kramp-Karrenbauer védelmi miniszter éppen a magyar miniszterelnök látogatásának napján mondott le pártelnöki posztjáról és kancellárjelöltségéről. Lemondását azzal indokolta, hogy együttműködés van a CDU egyes részei és a baloldal, illetve a szélsőjobboldali AfD között, ő pedig semmilyen formában nem kíván együttműködni ezekkel a pártokkal.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/7. számában jelent meg február 14-én.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2020/7. számban? Itt megnézheti!
