Undor és megvetés

Magyarország az EU tagja akar maradni, és az is marad – szögezte le Szijjártó Péter az Euronewsnak adott interjújában. Ez az a hírcsatorna, amelyről Varga Judit igazságügyi miniszter tényekkel hadilábon álló panasza alapján a fideszes sajtó azt állította, hogy elhallgatja a magyar kormány véleményét. A külügyminiszter részletesen elmondta, milyen intézkedésekkel vette fel a harcot kormánya a koronavírus terjedése ellen, s érvelt a végrehajtó hatalom számára időkorlát nélkül adott rendkívüli felhatalmazás mellett.

Amióta a járvány elérte Magyarországot, új lendületet kapott a Brüsszel elleni verbális hadjárat. A kézi vezérelt kormánysajtó még dühödtebben ostorozza az uniós intézményeket, a magyar jogállamiság állapotával kapcsolatban kritikus véleményt megfogalmazó európai szereplőket. A Fidesz politikusai sem fukarkodnak a kemény szavakkal, miután a felhatalmazási törvénnyel felhergelt uniós elit kifejezte lesújtó véleményét. A kormánypárti narratíva egyszerű: Magyarország az illegális bevándorláshoz hasonlóan a járvány ellen is eredményesen és szuverén módon küzd, az Európai Uniótól pedig csak alaptalan, lekezelő támadásokat kap, segítséget egy eurócentet sem.

Ne hagyjuk a levegőben a magas labdát: ezek szerint tavaly korán ünnepelt a kormánypropaganda.

A miniszterelnök zseniális taktikázását emlegetve azt állították, hogy az új uniós testületek összeállításakor sikerült megfúrni a „Soros-hálózat” embereit, vagyis új szelek fújnak az EU és hazánk kapcsolatában. Most azonban már azt hallani, hogy segítség például a Türk Tanácstól, illetve kizárólag Keletről érkezik. Tény, hogy a fél világgal egyetemben mi is Kínából szerzünk be rengeteg – olykor kétes minőségű – védőeszközt. De ne feledjük el, hogy a kommunista kínai állam mulasztása nyomán előzőleg magát a vírust is Keletről kaptuk. Meglehet, az Európai Unió ezen válság alkalmával sem áll a helyzet magaslatán. Az viszont sima hazugság, hogy a támogatások átcsoportosítására is lehetőséget biztosítva semmilyen anyagi segítséget nem ad a védekezéshez.

Az unióellenes fideszes érzület vadhajtása az Európai Néppárt lengyel elnökének lejáratására tett szánalmas kísérlet. Még ha a propagandamédiában megfuttatott fotón valóban a nagyapja szerepelne az SS egyenruhájában, Donald Tusknak akkor is szíve joga az időkorlát nélküli rendeleti kormányzásnak zöld jelzést adó magyar jogszabályt a nácik 1933-as felhatalmazási törvényéhez hasonlítani. Más kérdés, hogy a párhuzam legfeljebb formai, a törvény elfogadása – amellyel a kormány már többször visszaélt – nem egyenlő a diktatúra bevezetésével. „Csupán” még távolabb löki az országot a konszolidált demokratikus viszonyoktól. Nem az alaptörvény vagy más jogszabályok, hanem a kormány hatalomgyakorlási módja a mozgatója ennek. Egy friss példa: lehet, hogy nem tiltja a törvény, mégis mindenki érzi, mennyire idegen a demokratikus kultúrától, az elemi civilizációs normáktól, amikor Varga Judit anyósát nevezik ki az Országos Bírósági Hivatal egyik elnökhelyettesévé.

A járványhelyzet még inkább elidegenítette az Orbán Viktor kormányozta országot az unió főáramától, a Fideszt az Európai Néppárttól.

Amikor hetvenhárom uniós közszereplő a magyar kormány tevékenységét a koronavíruséhoz hasonló fertőzésnek minősíti, amely az európai demokráciát támadja, akkor fel lehet háborodni, meg lehet bélyegezni az aláírókat. De látni kell, milyen mély ellenérzéseket váltanak ki a Fidesz lépései abban a közösségben, ahova papíron az ország tartozik. Nem vonom kétségbe Szijjártó Péter szavainak őszinteségét. Csakhogy amikor sok elkötelezett Fidesz-szavazó és uniós polgár undora és megvetése kölcsönös, és immár általános érzület, egyre többen tehetik fel a kérdést: mit keres ez az ország az Európai Unióban?

Az arcmaszk kevés lesz az egymás jelenlétében érzett orrfacsaró bűz tartós elviseléséhez.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/17. számában jelent meg április 24-én.

Hetilapunkat megvásárolhatja az üzletekben vagy digitálisan! És hogy mit talál még a 2020/17. számban? Itt megnézheti!