Forró ősz várhat Donald Trumpra

Donald Trump 2017. február 28-án (Fotó: Fehér Ház/Shealah Craighead)

A Magyar Hang a 10. számában arról írt (Már Trump elmozdítása a tét), hogy kérdéses, elég erős-e Donald Trump a hazai csatáihoz, mert a globális porondon sajátos stílusával elég jól elboldogul azért. A helyzet lassan kezd döntésig jutni: az ellene nyomozó ex-FBI-igazgató, Robert Mueller még a november eleji félidős választások előtt le akarja zárni az ügyet.

Hirdetés

Trump a saját bázisán belül rendkívül erős, a felmérések szerint a republikánus törzsszavazók között megdöbbentően magas, 90 százalékos a támogatottsága, és ők egyszerűen nem hiszik el a vádakat. Trump védekezési módszere az, hogy „álhír, hamis hír”, illetve „boszorkányüldözés” szavakat aggat minden róla szóló negatív hírre, nem cáfolja a számára kedvezőtlen híreket, hanem a forrást igyekszik hitelteleníteni.

Azt is fontos tudni, hogy az amerikai rendszer szerint az elnök addig gyakorlatilag elmozdíthatatlan, amíg a képviselők és szenátorok támogatását bírja. Csak az „impeachment”-ként ismert procedúra tudja őt megbuktatni, ami, bár hivatalosan jogi eljárás, inkább politikai. Ebben az esetben a képviselőházban valakinek meg kell őt vádolnia konkrét bűn elkövetésével (az eljárás alá volt három korábbi elnök, Andrew Johnson és Richard Nixon esetében ez „nagy bűnök és vétkek”, Bill Clintonnál pedig „hamis tanúzás és az igazságszolgáltatás akadályozása” volt). Ahhoz, hogy ez keresztülmenjen, az kell, hogy megszavazza az indítványt mind a képviselőház (a jelenlévők egyszerű többségével), mind a szenátus (a jelenlévők kétharmados többségével). Az eljárás folyamán az elnök „vádlott” lesz, és a kongresszus alsó- és felsőháza „ítél” felette. Eddig azonban egyetlen elnököt sem sikerült ezzel az eljárással elmozdítani tisztségéből, Richard Nixon még az eljárás befejezése előtt lemondott, utódja, Gerard Ford pedig azonnal elnöki amnesztiában részesítette őt. Johnson és Clinton esetében pedig nem volt meg a szükséges szenátusi kétharmados többség.

Amíg a republikánus párté az alsóház, és a felsőházban nem szereznek kétharmados (vagy kétharmad-közeli) többséget a demokraták, addig az elnöknek nincs félnivalója. Jelenleg a SSRS/CNN felmérése szerint (június közepi adat) az amerikaiak 42 százaléka támogatná az eljárás megkezdését, 51 százalék ellenezné (7 százalék nem foglalt állást).

Amitől az elnök félhet, hogy a félidős választásokon a demokraták többségbe kerülnek, Trump ugyanis eléggé népszerűtlen odahaza. Jelenleg a fivethirtyeight.com oldalon (amely a különböző felméréseket összegzi) 41 százalékosra teszik a kedveltségét, ez nagyon alacsony. Einsenhower vagy Kennedy teljes hivatali ideje alatt 60-70 százalékon állt, többnyire Obama sem ment 45 százalék alá, inkább 50-55 környékén mozgott. Ez a népszerűtlenség az eddigi időközi választási eredményekre is rányomta bélyegét: a Republikánus Párt, ha nyer is körzeteket, a szokásoshoz képest rosszabb eredménnyel, a korábban szoros körzeteket pedig nagy különbséggel veszíti el. Sokan ezért „blue wave”-et, kék hullámot várnak ősszel. Ugyanis a teljes képviselőházat újraválasztják, és a felsőház harmadát is, huszonhárom demokrata, két független és nyolc republikánus szenátori helyet. (Jelenleg ötvenegy republikánus szenátorral szemben negyvenhét demokrata és két demokratákkal tartó független szenátor ül.) Ám amennyiben a demokraták minden helyet meg tudnának tartani, és a republikánusokét is elnyernék, akkor sem lenne meg önállóan a szükséges kétharmaduk az eljáráshoz. Szükségük lenne republikánus átszavazó szenátorokra is. A Helsinkiben, Putyinnal közösen tartott sajtótájékoztató után többen szégyent, hazaárulást emlegettek a republikánus párton belül, kérdés, hogy egy esetleges eljárás esetén ez kihatna-e a szavazatukra is.

Robert Mueller, a Trump ügyében (volt-e összejátszás az orosz állam és a Trump-stáb között, az ő megválasztása érdekében, illetve, Trump visszaélt-e hatalmával azért, hogy az igazságszolgáltatást akadályozza) eljáró különleges ügyész közben sorban gyűjti a bizonyítékokat. Már most öten az általa megvádoltak közül bűnösnek vallották magukat, Paul Manafortra egyenesen 305 évnyi börtönbüntetés vár, amennyiben minden vádpontban bűnösnek találja őt majd a bíróság. Bár az elnök a kiszivárgott hírek szerint rendszeresen eljátszik a gondolattal, hogy meneszti az ügyészt, vagy hogy kegyelmet ad saját magának, egyelőre nem mozdult az irányába: a határt ott húzta meg, hogy az ügyész az ő és családtagjai pénzügyet is vizsgálni kezdi-e vagy sem. Közvetlenül ráadásul nem is menesztheti, mivel Mueller az igazságügyi miniszter-helyettes, Rod Rosenstein alá tartozik, tehát, csak ő rúghatja ki: azaz, ha Trump meneszteni akarja Muellert, és Rosenstein erre nem hajlandó, akkor előbb Rosensteint kell kirúgnia. (Hasonló történt Nixonnál is: a „szombat éji mészárlás” során Nixon ki akarta rúgatni az ellene vizsgálódó Archibald Coxot; a miniszter Elliot Richardson nem volt hajlandó erre, inkább lemondott. Helyettese, William Ruckelshaus szintén lemondott. Végül az ő helyettese, Robert Bork menesztette Coxot.) Trump persze már bepróbálkozott, legutóbb szerdán, Twitter-üzenetben. „Rettenetes ez a helyzet és Jeff Sessions igazságügyi miniszternek most azonnal le kell állítania ezt a szélhámos boszorkányüldözést, még mielőtt további foltokat ejt országunkon.”

A felmérések szerint a legtöbb amerikai nem is tudja, hogy az öt már saját magát bűnösnek valló polgári személyen kívül Mueller még 27 amerikai állampolgárt és három orosz céget is megvádolt a beavatkozással. Michael Flynn és Paul Manafort otthonaiban házkutatást is tartottak, sőt, ami az elnök számára különösen kellemetlen, hogy egykori védőügyvédje, Michael Cohen irodáját is ellepték az FBI-ügynökök. Ez a nyomozás céljával ugyan közvetlenül talán nem függ össze, hiszen Cohen dolga elsősorban az volt, hogy kifizesse azokat a playgirlöket, akikkel az elnök korábban viszonyt tartott fenn, hogy megvásárolja hallgatásukat. Viszont Cohen hangfelvételeket készített a Trumppal való beszélgetéseiről, és ezeket az FBI-iroda Mueller csapatának rendelkezésére bocsájtotta.

A hatóságokkal együttműködő Cohen legutóbbi állítása szerint Trump tudott arról, hogy fia oroszokkal találkozik a Trump Towerben, akik potenciális lejárató anyagokat hoztak volna a választási kampányra fő ellenfeléről, Hillary Clintonról. Ezen Donald Jr., Jared Kueshner és Paul Manafort vett részt Trump stábjából. Ezek már felvetik azt, hogy az összejátszás valóban megtörtént. Trump erre kitweetelte, hogy nem volt összejátszás, és egyébként is, ha lett volna, az nem bűn, de még aznap egy volt FBI-ügynök egy tévés műsorban egyértelművé tette, hogy ha volt ilyen, akkor az bizony bűntett.

Trump előre védekezik a későbbi leleplező cikkek és hírek ellen azzal, hogy (öntudatlanul Orwellt megidézve) legutóbb már azt mondta egy gyűlésen: „Amit láttok, és amit olvastok, az valójában nem történik.”

Hirdetés

Egészen addig viszont, amíg a demokraták nem tudják visszanyerni az alsóházat, és nem lesz elég sok, az elnök ellen szavazó republikánus szenátor, az impeachment-eljárásnak nincs esélye. Nem véletlenül akarja Mueller befejezni a nyomozást még a novemberi szavazás előtt: ha addig be tud bármit is bizonyítani, akkor könnyen átfordulhat a kongresszus kékbe, ha viszont nem tud elég sok bizonyítékot felmutatni, akkor Trump mondhatja a végén: „Tessék, az egész csak boszorkányüldözés volt. Szomorú!”

Tudjuk, hogy mindenki kér. Tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi két dollár is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük.

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon.