HIRDETÉS

Sikerpropaganda, avagy itt van már a Kánaán

HIRDETÉS

Jó napom van ma. Mert szeretem a sikerpropagandát. Mondjon bárki bármit, rám jó hatással van: kellemes hallani, jókedvre derít, felvidít, és ez nagyon rámfér néha, de biztosan másra is. Akkor is, ha a valóság, amit látok, nem az, amit hallok. De ne legyünk egyoldalúak, földhözragadt realisták, akikből hiányoznak a víziók. Nem beszélve arról: mennyivel jobb a sikerpropaganda a gyűlöletpropagandánál, amelyet egyébként negyedik éve szünet nélkül hallunk: menekültek, iszlám, Merkel, EU, CEU, szomszéd országok, EP, európai baloldali és néppárti politikusok, ENSZ, Soros, hazai jobboldali és baloldali ellenzék, jogvédők és civilek … Elnézést azoktól, akik kimaradtak; de hát ki győzné felsorolni?

HIRDETÉS

Kell ebből egy kis kikapcsolódás. Engem az áprilisi választás előtti hetek-hónapok szinte felüdítettek, amikor az egyhangú gyűlöletkeltés mellett a sikerpropaganda is megszólalt. Addig sem ugyanazt hallottuk. Főként mi, akik a valaha közszolgálati médiumokhoz ragaszkodunk csökönyösen. (Biztosan megérdemeljük…)

Ez a mai nap is ilyen: mert az elmaradhatatlan migránsozás mellett a sikerpropaganda is szól, hatalmas hangerővel. Igenis, ez mégiscsak jobb a gyűlöletnél: kevésbé ártalmas, kevésbé léleknyomorító, erkölcsromboló, nemzetromboló, biztosan nem okoz annyi kárt. Örüljünk neki.

Lejáratnák a képviselőt, mert jó ügy mellé állt…

Úgy tűnik, az áprilisban elnyert kétharmados győzelem végleg elvette a Fidesz médiagépezetét irányító emberek józan ítélőképességét.

Még egy szó az örök elégedetlenekhez, akik azt igényelnék, hogy a sikerpropaganda igaz is legyen: Kérem: ne gyerekeskedjünk, ne támasszunk jogtalan és képtelen elvárásokat. Főleg ne ilyen nehéz időkben, amikor a világ nagyobbik fele e hon vesztére tör – hogy pontosan kik, lásd itt fentebb. Felnőtt emberek vagyunk.

HIRDETÉS

Szóval megszépíti a mai napot elsőként az a hír, hogy csökken(t) hazánkban a mélyszegénység, az ország egyik legnagyobb szégyene (van még néhány!). Mármint az 2012. évi állapothoz képest. Lássuk be: jó hír ez ott, ahol a bérek–fizetések meg a nyugdíjak jó részének értéke tartósan a létminimum alatt van; ahol a munkavállalók éhbérért dolgoznak, mert a legrosszabbul fizetik őket még a V4 többi országához képest is. Most diadaljelentésként halljuk, hogy szédületes a fejlődés, már megközelítjük Szlovákiát, persze alulról. Egyszer talán majd be is érjük, mondja óvatosan a nyilatkozó szakértő. Szóval van minek örülni; és értjük mi a kormányzati humort is, ez is része a honderűnek, ne tagadjuk.

Háromszáz-valahány ezerrel csökkent a napi megélhetési gondokkal élők száma – halljuk ugyanonnan, és ez az említettek nagyobbik fele. Ezek tehát a fekete nyomorban élők, akiknek a napi minimális betevőre sem futja mindig. Kik lehetnek ezek, ilyen kevesen? Nehéz megmondani, és azt is, hányan vannak valójában. Ezért is helyes, hogy a kormány beszüntette a létminimum-számításokat (KSH). De sajnos ismételten hallunk kisiskolásokról, akik hétfőn éhesen mennek iskolába, mert nemigen ettek azóta, hogy pénteken ugyanott enni kaptak. Legalább nem utálják az iskolát.

Kissé tanácstalanok vagyunk a számokkal; mert a fentinél egyedül a kisnyugdíjasok száma is jóval nagyobb. Igaz, nekik legalább van rendszeres jövedelmük, és ők nem okvetlenül küzdenek napi megélhetési nehézségekkel. Főleg, ha makkegészségesek, és a napi élelmiszerkiadásokon és hasonlókon kívül mindenük megvan. Ahogy az már lenni szokott.

A határkerítés, a rendszer talpköve, legnagyobb vívmánya, naponkénti hír valamilyen összefüggésben, és méltán a büszkeségünk, csodálja a világ, még ha rövidebb is az Unió külső határainak 1 (azaz egy) százalékánál. És persze a migrációt nem állította meg a kerítés, már ha igaz (nem igaz), amit a propagandától naponta hallunk; mert ott az állandóan fokozódik és egyre jobban fenyeget. Zavarban vagyok: most melyik hazugságot higgyem el? Ennyit Európa (kéretlen) védelméről. Ha migráció pedig már végképp nincs, akkor van migrációs nyomás; ami aztán végképp megfoghatatlan, hogy mennyi és micsoda.

Magyarország jobban teljesít a hanyatló Nyugatnál; ezen már nem lepődünk meg. De ezen túl is sorjáznak a jó hírek a világra szóló sikerekről. Tényleg, nem is tudom néha, hogy mitől élünk ilyen jól. Hiszen annyiszor halljuk, hogy irigyel minket a világ. (Aki nem hiszi, nézze-hallgassa meg a közszolgálati médiumokat.) Bár sejtem homályosan, hogy a kormánynak köszönhető ez is. Most el is magyarázzák, nem hagynak felőle kétségben.

Szóval: a jelenlegi és jövőbeni igen nagy jólét kulcsai a munkahelyteremtés, az adócsökkentés és a családok támogatása – mondja az államtitkár, márpedig akkor az úgy van. – Habár az adócsökkentés itt kakukktojás. Mert egyrészt a kiskeresetű többség és a magas jövedelmű kisebbség közti, amúgy is széles szakadékot növeli a jelen viszonyok között (egykulcsos adó); másrészt csökkenti a társadalmi célú (közcélú) ráfordításokra költhető, adóbevételből származó közpénz összegét, amelynek jelentős(ebb) részét remélhetőleg a kisjövedelműek kapnák, legalábbis ők szorulnának rá. (Igaz, ők kaptak már idén egyszer tíz és tizenkét ezer forintot, persze közvetlenül a választások előtt.) Például adóbevételből fizetik az itt egy füst alatt említett családtámogatást is, ami pedig szent nemzeti célunk, ugyebár. – Szóval az adócsökkentés inkább rontja a magyarok többségének az életszínvonalát és jóllétét; úgy hogy ez csak fenntartással nevezhető jóléti intézkedésnek. (Azért mégis örülünk neki, mert a nagykeresetűek jólétét kétségtelenül tovább növeli. Ezt nevezik perverz újraelosztásnak; és ilyen számszerűsíthető arányban csökken a társadalmi szolidaritás. Egyébként pedig helyes is, ha a döntéshozók saját magukról sem feledkeznek meg, mert hova is jutnánk…) Szóval megvan minden okunk, hogy jól érezzük magunkat, és bizalommal tekintsünk a jövőbe. Ennek érdekében el kellene látni a lakosságot rózsaszín szemüvegekkel. Mit lehet tudni, a propaganda talán mégsem elég.

Dübörög a lakásépítés, halljuk: tízezernél több lakás épül az idén. Családokra átszámítva ez körülbelül 30 000 ember, a lakosság 3 százaléka. Nem sok, de ezt is úgy adják elő, mint jelentős sikert. Pedig a nyilatkozó kamarai főilletékes szerint 20 000 lakás kellene a lakásállomány mennyiségi és minőségi szinten tartásához. – Ezzel függ némileg össze, hogy Budapesten jelentősen fejlesztik a távfűtést. Ha a tervek megvalósulnak, Budapest közelebb kerül majd – Bécshez. Amelyről tudjuk, hogy siralomvölgy, ahol nem lehet élni, bár más okokból. (Tényleg: a választások óta eltűntek a kormánymédiából a Bécs, Skandinávia meg Németország (stb.) felől érkező, egész napokat kitöltő rémes hírek a menekültek ottani valóságos és kitalált rémtetteiről, amelyekről addig naponta többször hallottunk. (Jó túl lenni a választáson, már csak ezért is.)

Szóval jól kezdődik a napom, hiszen korán van még. És bízhatok benne, hogy ugyanilyen jól folytatódik, és a sikerpropaganda termékeit egész nap ismételten hallani fogom. Derűsen nézek e legközelebbi jövőbe, és bizakodva, hogy holnap sem lesz másként.

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon.

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi néhány száz forint is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

27,477lájkolóTetszik
2,297követőKövetés
16,223feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

Ugrás a mély vízbe – Magyar Hang-ajánló

Interjú György Péterrel, Ungváry Krisztiánnal, Rékasi Károllyal és Zsigmonddal, valamint a Fridays for Future hazai szervezőivel. Itt a friss Magyar Hang!
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek

Van, ahol már nem csak álom az „energiacella”

Először tesztelték élesben az amerikai haderő új drónelhárító fegyverrendszerét. Ezzel „lőtték le” az iráni pilóta nélküli repülőgépet.

Civiliáda