HIRDETÉS

Nagyon kár a benzinért – a családvédelmi akciótervről

HIRDETÉS

A miniszterelnök családvédelmi akciótervének demográfiai hatásait ma még nem tudhatjuk, az ezzel foglalkozó szakemberek is csak találgatnak. Orbán Viktor biztosra ment, a közvélemény számára könnyen értelmezhető, népszerű, csak bonyolult eszmefuttatásokon keresztül kritizálható intézkedéseket jelentett be. Hiszen a hazai társadalom mértékadó hányadának ma is a család, szép ház, jó autó hármas jelenti az életminőség vágyott szintjét, csak a legutóbbi, Z generációnak nevezett korosztály tagjainál jelent meg az a trend, amely szerint reálisabb cél a tulajdon megszerzése helyett annak közös használata, bérlete stb.

HIRDETÉS

Orbánék következetesek, az ezredforduló évértékelőjén kijelentett „három gyerek, három szoba, négy kerék” jelmondatban felsorolt célok közül az első kettő támogatása már megvalósult a családi adókedvezmény és a csok formájában, csak az előnyben részesítendő családok számára az autóvásárlás támogatása maradt hátra.

Elgondolkodtató, hogy a jelszó elhangzása óta eltelt 19 év alatt nem változott-e annyit a világ, hogy a négy keréknél jobb ötletek is felmerülhettek…

HIRDETÉS

EP-választásra gyúrt családvédelmi akcióterv | Magyar Hang

Ha az lenne a valódi cél, hogy minél több gyerek szülessen, akkor az élet szinte minden területén védőhálót kellene húzni a gyermekeket nevelő családok alá.

A csok bevezetése óta eltelt időszak alapot adhat megítélni: a bármilyen vagyon megszerzéséhez szükséges hitelfelvétel támogatása célravezető-e, a piac az elviselhetőnél jobban árazza-e be az így keletkező keresletnövekedést? Látjuk, hogy a csok egekbe lőtte az ingatlanárakat, a kivitelezési költségeket, és a kóklerek megjelenését lehetővé tevő szakemberhiányt okozott az ágazatban. Népszerűbb környékeken a csokkal igénybe vehető támogatás mértékét megközelítően nőttek az ingatlan megszerzéséhez kapcsolható költségek!

Emellett az alapvetően új építésre kitalált konstrukció eredményeként ismét megindult a városokra nézve káros alvóagglomeráció bővülése, és ez a forráshiányos önkormányzatokat a zöld területek felparcellázására ösztönözte. A parcellázás és az utcák minimalista kialakítása rendszerint megtörténik, azonban a települések számára a növekvő lakosság ellátását szolgáló további rendszerek – egészségügy, oktatás-nevelés, (tömeg)közlekedés, kommunális szolgáltatások – finanszírozása már nehézséget okoz.

Flaszter 25. – Kinek jó a családvédelmi program? | Magyar Hang

A Flaszter 2019. február 14-i adása. Dévényi István vendégei Balavány György, a 24.hu munkatársa és György Zsombor, a Magyar Hang főszerkesztője. Témák: Kinek jó a családvédelmi program? Valami mocorog az oktatásban

Régóta és egyre többen mantrázzák, hogy a világ a fogyasztási szokásaival és az energiapazarló életvitelével a vesztébe rohan. Egyes források szerint 10–15 éven belül van még lehetőségünk irányt változtatni, ha ezt nem tesszük meg, olyan drasztikus állapotromlás következik be, amit az emberiség csak súlyos veszteségek, lemondások árán él majd túl. A túlfogyasztás napja egyre korábban következik be: ez az a statisztikákból számolt határpont az adott évben, amin túl az emberiség az abban az évben a Föld által biztosítható energiáin felül fogyaszt. Ez a nap az elmúlt ötven évben december közepéről fokozatosan, egyre gyorsuló ütemben nyár végére módosult, 2018-ban először júliusra esett. Átlagban, egy földlakóra jutó környezeti teher kétszerese annak, mint amennyit a Föld elbír, a fejlett társadalmak által teremtett, átlagosnál sokkal magasabb kényelmi szint viszont ennek valójában a többszörösét igényli. Egy átlag magyar háztartás naponta 20-30 kilogramm szén-dioxidot termel, 26-szor többet, mint amennyit a magyarországi erdők rájuk eső része megkötni képes.

Az egész bolygót érintő környezeti katasztrófa jöhet | Magyar Hang

Amazónia amilyen hatalmas, legalább olyan törékeny ökoszisztéma, már egy kis változás is katasztrófát okozhat az esőerdő életében.

Ha a környezeti katasztrófával fenyegető előrejelzések csak fele-harmada igaz, akkor is nagy a baj. Össztársadalmi belátási képesség hiányában a kormányok feladata lenne óvatos fordulattal az eredményes és aktív környezetvédelem irányába fordulni, és a társadalmat ilyen irányban ösztönözni. Nem kell és nem is lehet azonnal teljesen irányt váltani, de – amint azt a közelmúlt eseményei mutatják – megfelelően célzott üzenetekkel szinte bármit a társadalom számára fontos kérdéssé lehet formálni.

Mindenki tudja, hogy az autó környezetszennyező. Az már nem evidens, hogy a környezetszenynyezés nem csak a kipufogógázból ered; az autó gyártása, szervizelése, elbontása, a közlekedésével okozott zaj- és porszennyezés mind-mind károsító tényező, amely kárenyhítését végtére is az államon keresztül a társadalom fizeti.

Az autózás mint közlekedési forma, minden szempontból fenntarthatatlan. Az olaj fogyóban, a hidrogénüzemhez a vizet ivóvízként való fogyasztás helyett üzemanyaggá alakítjuk, idővel az elektromos autók tömegével megjelenő használt akkumulátorai is hulladékot jelentenek. Egy átlagos hazai, évente 10–15 ezer kilométert futó autó éves energiafogyasztása egy négytagú család által lakott családi házéval egyezik meg. Egyszerűen nem lesz – eddig sem lett volna igazán – arra lehetőség, hogy az embereket szinte egyesével 1-2 tonnás, bonyolult és sok energiát elhasználó, nagyméretű géppel szállítsunk ide-oda.

Babaváró | Magyar Hang

Szépen becsomagolt politikai termék a miniszterelnök bejelentése, amelynek pontos haszna a közjó szempontjából csak alapos vizsgálat és kellő idő után állapítható meg.

Az autózás szolgálatába állított infrastruktúra hatalmas beruházási és fenntartási igénye, valamint a negatív hatások kézzelfogható költsége már nemcsak pár borzas hajú, tarisznyás aktivista álláspontja, hanem komoly elemzések eredménye is. Magyarországon az elmúlt 60–70 évben a közlekedési célú fejlesztések szinte kizárólag az autózás érdekei szerint történtek, itt kimondhatatlan mennyiségű állami forrás felhasználásáról beszélünk egyvalamiért, és ezt a több ezer milliárdos költséget korántsem fedezik az autózásból fakadó bevételek (vö. A Közúti és vasúti közlekedés társadalmi mérlege, Közlekedéstudományi Intézet Nkft. 2010).

Ezek ismeretében is pozitív döntés-e az autózás bármilyen közvetlen támogatása? Hasznos-e hosszú távon, ha eszközt adunk arra, hogy a szülő mamataxival hordja a gyerekeket iskolába, a délutáni programokra, hogy a családok a rutinjukat a szép nagy autóra építhessék? Hogy a gyerekek azt tanulják meg: a mobilitás eszköze egyedül az autó; a tömegközlekedés, a biciklizés és a gyaloglás csak a vacakabb telefonnal rendelkező osztálytársak sajátja?

Hazugságok hálója | Magyar Hang

Az Orbán-kabinet továbbra is csak a készpénzesőben és a hitelezésben hisz, holott eszközeik eddig sem voltak eredményesek.

Nem ösztönzi-e a kedvezményezetteket ez a támogatás arra, hogy az „ingyenpénzből” akkor is megvegyék a hétszemélyes, új, nagy autót, ha amúgy annak fenntartása már komoly anyagi terhet ró rájuk? Egy átlag magyar fizetés 150 ezer forint körül alakul, egy 13 éves átlagautó tényleges költségei értékcsökkenéssel, évente 15 ezer kilométeres futással a családi kasszában havonta 75 ezer forintot jelentenek. Vagyis az autózás a havi költségvetés felét is felemésztheti! (A KSH nettó 217 ezer forintot adott meg átlagkeresetnek, mivel azonban ez valóban átlag, és nem mediánszámolás, valójában az emberek többsége ennél kevesebbet keres – a szerk.) Tegyük a szívünkre a kezünket: autót használva megtakarítunk annyi időt az utazáson, amennyit az autó üzemeltetési költségeiért dolgozunk? Mit lehet akkor tenni?

Például az oktatási rendszer hiányosságai miatt ma különórák nélkül egy gyerek komoly hátrányokkal indul, a különórák díjai azonban egy nagycsaládban jókora terhet jelentenek. Egy ötszemélyes és egy hétszemélyes autó fenntartási költségei közel azonosak, két gyerek és öt gyerek különórára járatása viszont jelentős anyagi különbség. Nem lenne-e jobb, ha az autóvásárlási támogatásra célzott milliárdokból az állam valamennyi nagycsalád gyermekének jelentős támogatást nyújtana különórák vételére, külföldi ösztöndíjak önrészéhez, versenyeken való részvételhez – valamint ezen túlmutatóan a városon belüli és azon kívüli tömegközlekedés jelentős fejlesztésével?

2×2 néha nulla – a külföldi nyelvtanfolyamok tervéről | Magyar Hang

Hazai terepen jól megtanulni egy idegen nyelvet, bizony kemény munka. Mindenekelőtt kitartás, türelem, rendszeres tanulás szükségeltetik hozzá. Az iskolai tanórákon kívül manapság rengeteg kellemes módja van a nyelvtudás fejlesztésének: hanganyagok, videók, feliratos mozifilmek, számtalan tévécsatorna, internet stb. Az már a tanuló és a szülő felelőssége, hogy élnek-e ezekkel a kínálkozó lehetőségekkel.

Például állami, önkormányzati bérlakásprogramot indítani arra, hogy tulajdonszerzéshez felvett hitel helyett az előnyben részesítendő csoportok nyomott áron bérelhessenek lakást, például a fiatal házasok életük elkezdéséhez, vagy a régebb óta házasok a család örvendetes bővülése miatt költözhessenek nagyobb bérleménybe?

Például – amíg az ígért állami férőhelyek nem készülnek el – a nagycsaládosok számára a magánbölcsődei, szükség esetén a magánóvodai ellátás költségének átvállalásával a szülők munkába visszatérését, munkában maradását lehetővé tenni? A bölcsődei ellátás nemléte, az óvodák állandó kapacitáshiánya komoly lemaradásba hozhatja azokat a szülőket a munkahelyükön, akik három éven belül vállalják a következő gyereküket.

Kellő méretű bérlakásállomány esetén az állam vagy az önkormányzat már könnyen tudná saját szociális szempontjait érvényesíteni az árazással. Ezzel az önálló életkezdéshez, a további gyermekek születéséhez vagy a nehézségbe jutott családok számára biztos segítő kezet nyújthat. Emellett a lakások döntő részét piaci áron kiadva folyamatos és jelentős költségvetési bevétel is jelentkezik, amely a rendszer bővítésére is fordítható akár. Bécs városa több mint kétezer bérházat tart fenn több százezer lakóval: a városlakók majdnem egyharmadának maga a város biztosít lakóhelyet!

Másfél millió magyar él olyan lakásban, ahol súlyos gondok vannak | Magyar Hang

Továbbra sem látható szándék egy átfogó, a szociális különbségeket csökkentő lakáspolitika megalkotására – állapítja meg a Habitat for Humanity.

A bölcsődei, óvodai ellátásból végtére is az állami ellátórendszer hiányosságai miatt kimaradó családok számára a magánintézmények elérésének támogatása bizonyosan segítené, hogy a szülők ne essenek ki a munkaerőpiacról, ne tartsanak attól, hogy több gyerek felnevelése miatt otthon maradva végletesen lemaradnak a szakmájukban. Felmérések mutatják, hogy nem elsősorban a már létrejött családok további gyerekvállalásával van probléma, hanem az első gyerek vállalásáról szóló döntés nem vagy túl későn születik meg. Gyakran pont azért, mert a már megszerzett munkahely elvesztése akkora egzisztenciális bizonytalansággal jár.

Nagyon kevesen tudnak egyből nagycsaládossá válni, igen fontos tehát a nagycsaládot megelőző egy-két gyermekes állapot támogatása, a párok megerősítése abban, hogy az állam a folyamatot, és nem csak az állapotot támogatja. Bizonyos, hogy hosszú távon fenntartható családtámogatási ösztönző rendszer nem alapulhat kizárólag adókedvezményen és anyagi javak megszerzését célzó, létszámhoz kötött támogatásokon.

Pogátsa: A Fidesz neoliberális politikát folytat, ami ellen harcolt ellenzékben | Magyar Hang

Nem egyszeri, állami kegyre van szükség – véli a közgazdász, aki szerint a most bejelentett eszközökkel nem számolható fel a szegénység.

A pénz nem ehető; az állam akkor teheti a legtöbbet a nagycsaládok napi működéséért, ha folyamatosan támogató hátteret nyújt először a családok létrejöttéhez, majd azok bővüléséhez. Az így megszülető gyermekek jövője miatt is elengedhetetlen viszont a környezettudatos támogatási rendszer: ha az állam pénzt szán a társadalom meghatározott csoportjainak, azt úgy tegye, hogy a társadalom egésze számára is fenntartható, jövőbe mutató folyamatokat indít el. Egyszerűen nincs már lehetőségünk a környezeti szempontokat figyelmen kívül hagyni.

A Publicisztika rovatban megjelent írások nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/8. számában jelent meg, 2019. február 22-én.

Hetilapunkat megtalálja az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 2019/8. Magyar Hangban? Itt megnézheti.

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi két dollár is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

26,944lájkolóTetszik
2,139követőKövetés
15,720feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

Mennyire vagy csalódott, Bori? – Magyar Hang-ajánló

Páros interjú Péterfy Borival és Gergellyel, beszélgetés Donáth Annával, riport az ukrán-magyar határról, könyvheti melléklet. Keresse a friss Magyar Hangot!
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek

Sikertelen bértárgyalás után erődemonstrációra készül a MOK

Utcára vonulhatnak, de akár az önkéntes túlmunka-szerződéseket is felmondhatják az orvosok, miután a kamara nem tudott béremelést elérni.

Üzleti élet