HIRDETÉS

Tanárhiány: érdemes tanulni az angol példákból

HIRDETÉS

Az utóbbi két hónapban (angliai fizikatanulmányaimnak köszönhetően) lehetőségem volt mélyebben megismerni az ott folyó természettudományos közoktatást. Anglia régóta küzd tanárhiánnyal, példájából érdemes tanulni. A probléma kezelésére rövid távon a magyartól egészen eltérő oktatási formában találtak megoldást, míg hosszú távon az egyetemisták tanári pályára állását a tanárképzésbe kerülés megkönnyítésével és jelentős anyagi támogatásával igyekeznek elősegíteni. Jelenleg az angol tanárképzés osztott rendszerben működik.

HIRDETÉS

Először egy releváns alapdiplomát kell megszereznie a hallgatónak, majd ezután két módon válhat tanárrá. Az egyik lehetőség az egyetemi mesterképzés (MSc), ahol egy évig tanul főleg pedagógiát és módszertant, miközben iskolákban is tölt időt gyakorlaton. A másik lehetőség az „iskola vezette képzés” ahol a tanárjelölt az első naptól „kistanárként” dolgozik egy iskolában, és munka közben tanul a tapasztaltabbaktól. Mivel az alapképzés után kell jelentkezni mindkét képzési formára, a legtöbb állami egyetem igyekszik megszólítani hallgatóit olyan lehetőséget kínálva, amely révén a tanárjelöltek valóban megismerkedhetnek a közoktatás működésével, illetve kellő időt tölthetnek helyi középiskolákban.

Tantárgyösszevonás: a kapkodás vesztesei a társadalom és a diákok lesznek | Magyar Hang

A biológia-, a kémia- és a fizikatanítás hiányosságai a jövő orvos-, vegyész-, gyógyszerész- és mérnökképzésében is gondokat okozhatnak.

Az állam ezenfelül anyagilag is támogatja a tanárrá válást. A tanárképzés évében egy fizikatanár 26 ezer fontos támogatást kap, utána 24–29 ezer fontos éves kezdőfizetésre számíthat (körülbelül 8,8 millió–10,6 millió forint, attól függően az ország melyik részén vállal munkát), tapasztaltabbak pedig 35–45 ezer fontot keresnek évente. Hogy kontextusba helyezzük: ezek a számok, ha nem is sokkal, de egyértelműen magasabbak, mint az adott életkorban számolt átlagkereset az Egyesült Királyságban. A fentiek ellenére a legszegényebb régiókban a fizikát tanító tanároknak csupán ötöde valódi fizikatanár, de a legszerencsésebb helyeken sincsenek elegen.

A legtöbb iskola ezt úgy oldja meg, hogy „természettudományt” oktatnak, a magasabb évfolyamokon csoportbontásban. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ugyanaz tanítja a gyengébb csoportokat fizikára, kémiára és biológiára, a tehetségesebbeket pedig lehetőség szerint minden tárgyból specialista. Ez talán megoldásnak tűnhet, de azt eredményezi, hogy sokszor olyan biológiatanárok tanítanak fizikát, akik 16 éves koruk után sem fizikával, sem matematikával nem foglalkoztak, és eleve hibás koncepciókat adnak tovább a diákjaiknak, akiknek így esélyük sem lesz felzárkózni a jobb csoport tanulóihoz, a magániskolákban tanulókról nem is beszélve. További hátrány, hogy az egyenlőség jegyében fizikatanárok is kénytelenek biológiát tanítani, természetesen hasonlóan kevés sikerrel, mint kollégáik a fordított helyzetben.

Valószínűleg nehéz lenne jobban működtetni a közoktatást az adott keretek között, de kijelenthető, hogy ez a rendszer engedi fejlődni a legjobbakat, a többiek hátránya viszont nem apad, sőt könnyen behozhatatlanná válhat.

Jön a nyugdíjazási bumm, diploma nélküli tanárok lephetik el az iskolákat

Ha holnaptól egymillió lenne a kezdő pedagógusfizetés, és a legjobb emberek mennének el tanárnak, akkor is hat-hét év telne el, mire ők oktatóként megjelennének a rendszerben. Addigra pedig eljön a nyugdíjazási bumm, és nem lesz, aki tanítson – mondja a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének nemrég megválasztott elnöke.

Magyarországon a tanári kar gerincét az „ötvenesek” adják, a fiatalokat viszont inkább elrettentik a pályától a rossz körülmények és a versenyképtelen fizetések. További nehézség, hogy a jobb diákok elsősorban fizika-alapképzésre (BSc) jelentkeznek az érettségi után, ahonnan az osztatlan tanárképzés miatt akkor is nehéz váltani, ha valakiben van erre szándék. Ha a következő évtől átvennénk az angliai tanárképzés minden pozitívumát, vélhetőleg akkor sem kerülhetnénk el a kintihez hasonló problémákat már a közeljövőben, ha viszont nem változik semmi, akkor hamar még rosszabb helyzet alakulhat ki itthon. Ahonnan talán már nincs is visszaút.

A szerző pécsi lakos, jelenleg az Oxfordi Egyetem tanulója

A Publicisztika rovatban megjelent írások nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/12. számában jelent meg, 2019. március 22-én.

Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/12. számban? Itt megnézheti!

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi két dollár is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

26,478lájkolóTetszik
2,029követőKövetés
15,311feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

Vadászidény – Magyar Hang-ajánló

EP-választási körkérdés, Szalai Kriszta-interjú, törökszentmiklósi riport, igazolták a kettős élelmiszer-minőséget, a Strache-ügy hatása – itt a friss Magyar Hang!
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek