HIRDETÉS

Húzogathatná a hollandereket – Dévényi István cikke apropóján…

HIRDETÉS

A nyelvvizsgáról

Van valami hihetetlen tehetetlenségi nyomatékuk a bornírt törvényeknek, rendeleteknek. Amíg egy értelmes törvényt, rendeletet, előírást a következő kormány, önkormányzat vagy főosztályvezető nyomban annulál, átír, addig a hülyeségek, mint a szent tehenek, érinthetetlenek. Vegyük például az OPNI (leánykori nevén Lipótmező) bezárását a sajtó által csak dr. Mengelének becézett Molnár Lajos és Horváth „rózsaszín ridikül” Ágnes páros regnálása idején. Elemi volt a közfelháborodás (még ma is az), ez is hozzájárult a népharaghoz, amely két év múlva elsöpörte az egész brancsot. Mindenki várta, hogy akkor most helyreállítják az OPNI-t. De nem történt semmi. Azóta a felújítási költségek sokszorosa ment el senki által nem használt sportlétesítményekre, mocsárba vezető bicikliútra, víz nélküli medencére, a Tiszaháton épült tucatnyi kilátóra, ahonnét sehova sem látni, talán csak a közeli új lóreha bilitációs központra. Viszont az OPNI maradt zárva. Ki tudja, miért. Gondolom, valaki a szeparéban megint súghatott valamit.

HIRDETÉS

És itt van a legújabb. A Jobbik már a tavalyi választási kampányban ígérte, eltörlik a felsőoktatásba való bejutáshoz szükséges nyelvvizsga követelményét. Ahogyan Dévényi István is, mindenekelőtt szociális alapon kritizálták a rendeletet, hiszen az Eurostat 2017-es jelentése szerint az unióban Magyarországon a legalacsonyabb a társadalmi mobilitás, azaz a legnehezebb kitörni a szegénységből. Márpedig ma különórák, magántanárok nélkül nagyon nehéz eljutni a sikeres nyelvvizsgáig a középiskolában. A Civil Közoktatási Platform (CKP) írta állásfoglalásában: „A magyar közoktatás Trabantjától elvárni egy Formula–1-győzelmet – ez a felvételihez kötelezővé tett nyelvvizsga.”

Auf Wiedersehen, goodbye! | Magyar Hang

E rendelet életidegen voltának bizonyítására álljon itt egy gondolatkísérlet. Ha ez negyven évvel ezelőtt is felvételi követelmény lett volna, mi lenne ma Orbánból, illetve Gyurcsányból? Mivel akkor egyiküknek sem volt (és a mai napig sincs) nyelvvizsgája, az előbbi nem mehetett volna az ELTE-re jogot tanulni, utóbbi pedig Pécsre technikatanárnak.

Akkor valószínűleg a mai miniszterelnök most egy lepattant falusi gázszerelőnek segítene meghúzni a hollandereket.

Langyos sörtől a jacuzziig

A tárgyban megfogalmazódott kritikák és aggodalmak nem előzmény nélküliek. Már a 2017-ben írt CKP-, illetve ombudsmani állásfoglalásban ezeket olvashatjuk: „Közoktatási rendszerünk jelenleg nem biztosítja a felsőoktatás általánosan érvényes bemeneti követelményeként elképzelt nyelvvizsgához szükséges idegen nyelv-tudást a magyar diákok számára.” De lépjünk is tovább a mondanivalónk számára lényeges idézettel ugyaninnen: „Az eddigi tapasztalatokból is látható, hogy a kényszerítés önmagában nem vezet eredményre. (…) Nem érte el a kívánt célt az sem, hogy a diploma kiadását évekkel ezelőtt nyelvvizsgához kötötték.”

Orbán Viktor is tegye le a nyelvvizsgát – üzenték a tüntető diákok | Magyar Hang

No, helyben is vagyunk. Ahelyett, hogy a teljes értelmetlenségét belátva eltörölnék a diploma nyelvvizsgához kötését, még rátesznek egy lapáttal, hogy már a felvételihez is az kelljen. Tudni kellene visszavonulót fújni. De nem, mert ahogyan a bevezetőben is írtam, a hülyeség rendszerfüggetlen invariáns. Ennek fő motiváló ereje a tudatlanság és a lustaság.

HIRDETÉS

Itt nem változott semmi hatvan éve, csak a személyek. Végiggondolni, felmérni, kiszámolni, kísérletezni és évekig építkezni túl munkás, túl fárasztó! Ötletelni, rendeletileg kormányozni, azt majd meglátjuk, mi lesz – ez folyik évtizedek óta.

A kádárizmusban az alulművelt párttitkár langyos sör melletti ultiparti közben döntött a tanácselnökkel fontos kérdésekben, ma pedig zselézett hajú fiatal NER-lovagok döntenek ugyanilyen alapossággal wellness-hétvégéken a jacuzziban.

„Nem lehet a nyugdíjig ugyanazokat a sztorikat mesélni” | Magyar Hang

Nyelvrokonainknál, a finneknél – azért hozom őket példaként, hogy senki se sóhajtozzon, hogy hát itt mi bizony nyelvi sziget vagyunk, ezért nem megy semmi – két nyelv alap (a finn és a svéd), a harmadik angol 80-90 százalékos lefedettségű. Csak ki kellene menni tanulmányozni, miként érik el ezt, és kidolgozni, átültetni a hazai gyakorlatba, kerül, amibe kerül. Nem kell feltalálni a kanálban a mélyedést, csak átdolgozni a meglevőt. De az a baj, hogy ezen dolgozni kellene, befektetett munka kellene alkalmasint sok évig, évtizedig. Inkább hozzunk rendeleteket, aztán hátra lehet dőlni a bőrfotelben, és egy Gucci kendővel letörölni az izzadó homlokot.

Nem tudnak nyelveket? Előírom rendeletben: tudjanak! Kész. Ilyen egyszerű.

Mi több, a mai világban a nyelvvizsga maga is anakronizmus, teljesen fölösleges. Soha senki nem kéri a versenypiacon, nagyon hamar megállapítja a felvételi beszélgetés során a multi, tudja-e a nyelvet az illető, mutogathat neki akármilyen papírokat. Csak az a baj, hogy a rendeletalkotók soha nem dolgoztak külföldön, és főleg nem a gyilkos, nemzetközi versenyszférában. Ők harmincéves koruk ellenére valahol a hatvanas években élnek, csak a Kékes tévé helyett a Samsung telefont bámulják. Nyelvvizsgára egyedül a hazai közszférában lehet szükség, de csak azért, mert pénz jár utána. Itthon a nyelvtudás igazán nem számít, csak a papír.

„Talán a panaszkodás hiányzik a legkevésbé” | Magyar Hang

További gond a jelenlegi – diplomához szükséges – nyelvvizsga-követelmények teljes átgondolatlansága, felületessége.

A diplomához az úgynevezett támogatott nyelvek bármelyikéből lehet vizsgázni, tételesen fel vannak sorolva. Egy matematika-fizika szakos fiatal barátunk öt évig nem kapott tanári állást még ebben a hiányszakmában sem, mert hiányzott a nyelvvizsgája. Ha, teszem azt, sikerül letenni időben az egyik támogatott nyelvből, mondjuk, lováriból a vizsgát, mi haszna lett volna belőle? Talán csak nem az, hogy a házuk előtt árkot ásó roma testvéreinkkel anyanyelvi szinten vitathatná meg a vektoralgebra legújabb állását? Nyilván ennek így semmi értelme, s ha a lovári helyett bolgárt írok, mint szintén támogatott nyelvet, akkor sem igen más a helyzet.

Be kell látni: Európában 1500 éven át a művelt emberek közös nyelve a latin volt, majd néhány száz évig a francia, ma pedig az angol a világnyelv. Sajnos nem olyan semleges, mint a latin, hiszen a szuperhatalom USA révén vált azzá, de akkor is tény. Valamilyen szinten tehát ezt kell erőltetni, az összes többi járulékos haszon.

Az apokrif

És ekkor szólal meg bennem a kisördög: tényleg kell erőltetni? Tudom még nagyanyámtól, aki mindig mondogatta, hogy ahány nyelv, annyi ember. De ma a mondása kicsit kifordítva igaz: ahány nyelv, annál kevesebb ember. Ugyanis aki ma jól beszél nyelvet, nyelveket, és még nem nagyon öreg, az elhagyja az országot. A kormány tesz ugyan teszetosza lépéseket a „Ne menj el!”, „Gyere haza!” programok meghirdetésével, de ezek írott malasztok maradnak, hiszen a fentebb írtak fényében ezek sem kidolgozott programok, csak ötletelések. A hívó szóra hallgatva haza is jött vagy két-három ember. A félmillióból.

HIRDETÉS

Lehet ezt magyarázni, de be kell látni, ma gyakorlatilag csak a nyelvtudás hiánya tartja itthon az embereket.

Közel hatvanezer magyar gyermek született külföldön | Magyar Hang

Mert menekülnének a kilátástalanságba taszított vidékről, az urambátyám, csókosok, haverok, komálósok uralta városokból, ahol az értelmiségre egyre gyanakvóbban néznek, mi több: kimondottan kezdik utálni. Miért maradna? Ha tud nyelveket, széles a világ, felkapja a Nemzeti Hátizsákot, és irány az üveghegyeken túlra! Itthon meg marad a 3 millió nyugdíjas. Brave new world! Amikor az ábrázoló geometriában egy alakzatról teljes képet akarunk nyerni, ahhoz legalább két nézet szükséges. A társadalmi problémákat sem szabad csak egy nézetből szemlélni, és mivel ezek összetettebbek, mint egy alakzat, jóval több nézet, jóval több gondolkozás és munka kell, de higgyék el, megéri.

A Publicisztika rovatban megjelent írások nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/26. számában jelent meg, 2019. június 28-án.

Hetilapunkat megvásárolhatja csütörtök estig az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/26. számban? Itt megnézheti!

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi néhány száz forint is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

28,418lájkolóTetszik
2,544követőKövetés
17,200feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

A gyűlöletkeltés időpocsékolás – Magyar Hang-ajánló

Interjú Csukás Istvánnal és Pálinkás Józseffel. Mennyit ér egy élet? Tiborc beszámolója az Electrolux nyíregyházi gyárából. Keresse a Magyar Hangot, mostantól plusz négy oldalon!
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek