HIRDETÉS

Az együttműködés alap, a generációváltás szükségszerű

Nyugalom csomag

Legyen Ön is előfizetőnk, most akár egy hónapra is otthonába rendelheti a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti ITT! Köszönjük!

HIRDETÉS

HIRDETÉS

HIRDETÉS

Önámítás azt gondolni, hogy a kormányváltást célzó ellenzéki együttműködés oltárán feláldozható a politikai generációváltás, noha borítékolható: konfliktusok nélkül nincs megújulás. Bármennyire is eredményes volt az összellenzékiség az önkormányzati választáson, a hitelesség mértékegysége nem elhanyagolható tényező 2022 szempontjából, és ha távolabb tekintünk egy esetleges kormányváltásnál, akkor muszáj feltenni a kérdést: kiknek adnánk lehetőséget az Orbán-kormány utáni idők plurális társadalmának felépítéséhez?

A Fővárosi Közgyűlés alakuló ülésén történt kinevezések után egyre többen teszik ezt fel maguknak azok is, akiknél eddig mindent felülírt az ellenzéki együttműködés sérthetetlensége. Hiába voltak olyan figyelmeztető hangok, amelyek arra intettek, hogy a 2010-ben megbukott baloldal érdekközösségként igyekszik visszakapaszkodni a hatalom lépcsőfokain, ezeket a kritikákat lesöpörte az Orbán-ellenesség vakbuzgó hite. Aztán most, amikor újra olyan nevekről hallunk, akiket jobb lenne örökre elfelejteni, sokak fejében megszólal a vészcsengő: hoppá, nem ezt akartuk, nem erről volt szó!

Ezek nem ugyanazok | Magyar Hang

„Vajon ilyen (állatorvosi) lovat akartunk? S ha már biztosíték: mégis mi a biztosítéka annak, hogy ha változik a politikai széljárás, nem a 2010 előtti korszak emberei térnek vissza a hatalomba?” – tette fel a kérdéseket Pápay György, az Ellensúly folyóirat felelős szerkesztője a Magyar Hangban megjelent publicisztikájában. A válasz szerinte röviden az, hogy „ezek” nem ugyanazok. A bővebb megfejtése az, hogy sem az ellenzéki pártstruktúra (az MSZP elvesztette önálló váltópárti jellegét, és Gyurcsány Ferenc nem az ellenzék vezető erejét irányítja), sem az ellenzéki nyilvánosság működése nem hasonlítható a 2010 előtti állapotokhoz. Ebben igaza van Pápay Györgynek, de azt is észre kell venni, hogy az óbaloldal köpenye alól ugyanazok a szereplők bukkannak fel, akik az el nem számoltatott balliberális kormányzat alkotóelemei voltak: Draskovics Tibor, Havas Szófia, Gál J. Zoltán, vagy a főpolgármester-helyettesi székbe ültetett Gy. Németh Erzsébet.

Egyetértek Pápay Györggyel, aki szerint az elmúlt kilenc évben túlságosan hozzászoktunk ahhoz, hogy „mindent egyetlen akarat vezérel, és amikor az majd nem Orbán Viktoré lesz, akkor valaki másé – magától értetődően Gyurcsány Ferencé – kell hogy legyen”. Én sem vagyok híve annak, hogy Gyurcsány Ferencben az egész ellenzék lángelméjű bábjátékosát láttassam, de a tavaly április óta eltelt hónapok bebizonyították: a tapasztalat előny a jó helyzetfelismeréshez és a taktikus cselekvéshez. A DK politizálásán látszik, hogy megértették: jelenleg hiányoznak a feltételei egy olyan ellenzéki erőnek, ami „egy a zászló, egy a tábor” elvén szerveződhetne. Ugyanakkor az a párt tudja leginkább uralni a saját érdekei szerint az ellenzéki együttműködést, amelyik a „leghangosabban” képez ellenpólust a Fidesz tematizálásával szemben. Ilyesféle politizálást a leghatékonyabban a DK-nál láthatunk (bár a Momentum is ráérzett a taktikára).

HIRDETÉS
Milyen politikát és kormányzást szeretnénk? | Magyar Hang

A 2022-re formálódó ellenzéki együttműködésben is azoknak a pártoknak lesz helyzeti előnye, amelyek a legerősebb pozícióba kerülnek ahhoz, hogy egy koordinált jelöltállításnál az akaratukat érvényesítsék. Ebből a versengésből akkor szoríthatóak ki az óbaloldali szereplők, ha a politikai generációváltásban érdekelt erők megtalálják a saját hangjukat. Pápay György szerint a Jobbiknak, az LMP-nek, a Momentumnak és a Párbeszédnek amennyire szükségszerű az együttműködése az óbaloldallal, „annyira szükségszerű lenne ezeknek a pártoknak az együttműködése egymással – a régi baloldallal szemben”. Ehhez önmagában az ellenzékiség, a kompromisszumra törekvő középutasság nem lesz elég, meg kell határozniuk magukat a pártoknak, és az együttműködés mellett szükséges vállalniuk értékbeli konfliktusokat is.

A Publicisztika rovatban megjelent írások nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/47. számában jelent meg, 2019. november 22-én.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/47. számban? Itt megnézheti!

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé.

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

38,644lájkolóTetszik
3,464követőKövetés
19,800feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

„Amíg rám nem emeli a kezét…” – Magyar Hang-ajánló

Interjú Verebes Istvánnal. Miből lett Németh Sándor dúsgazdag? Hogy élnek a szociális szféra dolgozói? Keresse a friss Magyar Hangot, digitálisan is!
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek