Messziről fogok indítani, életem első publicisztikájától. A cikk 2008-ban, egy olyan korban született, amikor még nem volt itthon Facebook (komolyan), úgyhogy az emberek különféle fórumokon, különféle beceneveket használva küldték el egymást és a politikusokat melegebb éghajlatra.
Akkoriban még az MSZP volt kormányon (tényleg, nem viccelek), és az egyik békési parlamenti képviselőjük, a korábbi orosházi polgármester, Fetser János feljelentett egy bizonyos „Sajtosszenya” nevű felhasználót, aki csúnyákat és – a honatya szerint legalábbis – valótlanságokat írt róla. Fetser szerint egy joghézag állt fenn, és kíváncsi volt, „mi hozható ki az esetből: lehet szankcionálni, vagy sem”. Ennek köszönhetően aztán nyomozás indult, a rendőrök a szolgáltatótól kikérték „Sajtosszenya” számítógépének IP-címét, akit aztán családtagjaival együtt ki is hallgattak. De a rendőrök nem tudták megállapítani, kit is takar a Sajtosszenya név, úgyhogy lezárták az ügyet.
Tizenkét évvel később, és 57 kilométerrel arrébb, Gyulán pedig az történt a minap, hogy a város fideszes polgármestere, Görgényi Ernő feljelentette Csóka-Szűcs Jánost, a helyi Kossuth Klub és a Momentum aktivistáját rémhírterjesztésért. Ahogy „Sajtosszenyához”, úgy hozzá is kivonultak a rendőrök, volt házkutatás, meg számítógép- és telefon-lefoglalás is.
Mindezt egy zárt csoportba írt bejegyzés miatt: a polgármester szerint pánikkeltésre alkalmas és valótlan volt az aktivistának az a kijelentése, hogy haldokló betegeket és rehabilitálásra szoruló időseket küldtek haza a gyulai kórházakból. És mivel ez szerinte veszélyeztette a járvány elleni védekezés eredményességét, ezért hát feljelentést tett. (Egyébként mielőtt a rendőrségre ment volna, pár nappal előtte még ezt írta a Facebookra a polgármester: „a kórháznak nem önkormányzatunk a fenntartója, és semmilyen hatósági jogkört nem gyakorolunk a kórház felett, továbbá a járvány elleni védekezéssel kapcsolatban sincs a kórházra vonatkozó hatósági jogkörünk.” Mellékszál, de ha ez így van, akkor adódik a kérdés, hogy vajon miért érezte fontosnak, hogy személyesen ő tegyen feljelentést a rendőrségen?)
Az ügyet lezáró közleményében pedig tovább vádaskodik Görgényi, miközben az ügyészség már közölte, hogy Csóka-Szűcs nem terjesztett rémhírt.
Az ügy nyilvánvaló tanulsága, hogy hát „ezek ugyanazok”. A szomorú következménye pedig az, hogy akármennyire is pitiáner és kisszerű ez a szatírába illő ügy, sokan ennek ellenére csendben maradnak és azt is kétszer megnézik, hogy mit lájkolnak. Mert hát mi van, ha nem tetszik a helyi polgár- és házmester úrnak. Történik mindez több mint három évtizeddel a rendszerváltozás után.
Bár igazság szerint pont az derül ebből a sztoriból, hogy tulajdonképpen nem is volt itt semmi változás. Ennek ellenére persze sikerült rendszert csinálni belőle megint.
