HIRDETÉS
Kezdőlap Publicisztika Koffein Tánclépés a p...

Tánclépés a pávatáncban

Nyugalom csomag

Legyen Ön is előfizetőnk, most akár egy hónapra is otthonába rendelheti a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti ITT! Köszönjük!

HIRDETÉS

HIRDETÉS

HIRDETÉS

Jó tudni, hogy van olyan bírósági ítélet, amit a magyar kormány – ha nyögve-nyelősen is –, de tudomásul vesz, és még végre is hajt.

Ilyen az Európai Bíróság múlt héten hozott ítélete, amely a magyar-szerb határon létesített tranzitzónákról szól. A luxemburgi bíróság döntése szerint a menekültek – a kormánypropaganda szóhasználatával „illegális bevándorlók” – tranzitzónában tartása az uniós jogi normák szerint őrizetnek minősül, ezért ki kell őket engedni.

A kormányzat ezért a legutóbbi ülésén úgy döntött, hogy felszámolja a tranzitzónákat. Ugyanakkor nem engedik ki azt a fogvatartott két iráni és két afgán személyt, akiknek az ügyében az Európai Bíróság az ominózus ítéletet meghozta, hanem ugyanúgy mint eddig, idegenrendészeti őrizetben maradnak, mivel menedékkérelmüket elutasították. Rájuk most a kitoloncolás vár.

A jelenleg tranzitzónákban tartózkodó 280 embert, akik menedékkérelmük elbíráslására várnak, az ország valamelyik menekültügyi befogadó állomására helyezik át.

HIRDETÉS

Mostantól pedig menekültkérelmet a magyar államhoz csak határainkon kívül, a külképviseleteken lehet benyújtani. Hogy miért? Hát mert „csak azért is”.

A kormány nevében Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter fontosnak tartotta közölni azt is, hogy nem értenek egyet a bíróság döntésével. Mégpedig azért nem, mert ezt a döntést Európa biztonságára nézve kockázatosnak és káros tartják. Ugyanakkor az Európai Unió tagállamaként „természetesen” a magyar kormány köteles minden bírósági ítéletet betartani.

Vagyis – Gulyás miniszter nyilatkozata alapján – várhatóan az Iványi Gábor által vezetett metodista egyház is megkapja végre azt, ami egy bíróság döntés szerint neki jár, a gyöngyöspatai romák is fellélegezhetnek, napokon belül hozzájutnak a Kúria által is megítélt anyagi kártérítésükhöz, mégpedig mindenféle sértő és lealacsonyító megjegyzés nélkül. Sőt, a kormány bírósági ítéletek iránti mély tiszteletének kinyilvánítása után okkal feltételezhetjük azt is, hogy végre az Alkotmánybíróság ítéletét is végrehajtja a magyar kormány, és beterjeszti végre a rokkantnyugdíjasok kártalanításának törvényi szabályozását.

Mindazonáltal teljesen nyilvánvaló, hogy ez a mostani kormányzati döntés is csupán egyetlen lépés Orbán pávatáncában. Most éppen a brüsszeli pofonok elől sasszézik egyet balra. A tranzitzóna fenntartását egyébként amúgy sem indokolta már semmi. Azt az alig 300 menedékkérőt pedig képesek vagyunk civilizált körülmények között elszállásolni addig, amíg elbírálja az illetékes hatóság a kérelmüket.

Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy mivel a koronavírus-járvány miatt érvényben lévő veszélyhelyzet miatt a kormánynak most nem kell tüntetésekkel és egyéb belföldről érkező erőteljes politikai nyomással számolnia, elegendő, ha az unió felől érkező támadásokra reagál.

HIRDETÉS

Korábban több uniós tagállam vezetője is kifogásolta a kormányfő számára időkorlát nélkül megszavazott széles hatáskört biztosító felhatalmazási törvényt, valamint sokan kritizálták a nehezen értelmezhető, úgynevezett rémhírek terjesztői ellen bevezetett szigorú büntetőjogi szankciókat is. Az utóbbi időkben láttuk ennek a jogszabálynak – a kádári diktatúrát megidéző – érvényesítését is a hétköznapi gyakorlatban. Brüsszelben ismét vitanapot rendeztek a magyarországi helyzetről, ám a magyar miniszterelnök sajnálatos módon nem ért rá elmenni az ülésre, mert a járvány elleni küzdelem lekötötte minden erejét. Meglehetősen otrombán hárította el az invitálást. Egy egész ország pironkodhatott a kormányfő stílusa és gyávasága miatt. Főleg másnap, amikor kiderült, miért nem ért rá: Szerbiába kellett repülnie azért, hogy maszk nélkül harcoljon a koronavírus ellen. Ahol aztán a kedves vezetőnk szakított időt arra is, hogy bejelentse: vissza kívánja adni az Országgyűlésnek május végén a „felhatalmazását”. Tehát, hogy jól értsük: ő méltóztatik visszaadni azt, amiről korábban még azt mondta, hogy az immár parlamenti hatáskör, hiszen ő a felhatalmazási törvénnyel a rendkívüli jogrend lezárásnak jogát visszaadta az Országgyűlésnek.

A kormányfői bejelentés után 133 bátor képviselő azóta is elismerően csettintget, hogy milyen rafináltan bölcs volt már megint A Viktor.

Aztán kiderült, hogy annyira forrón mégse eszik a kását. Május végéig ugyanis csak előterjesztés készül el a teljes felhatalmazással fűszerezett rendkívüli jogrend végéről. Ám addig is úton-útfélen arra szólítják fel kormánypárti politikusok külhoni országvezetőket és hazai ellenzéki politikusokat, hogy mindenki kérjen bocsánatot, aki azt feltételezte, hogy a magyar miniszterelnök vissza akar élni a széleskörű felhatalmazás adta lehetőséggel.

Úgy tűnik, ennek eddig senki nem tett eleget. Mindenki nyugtával dicsérné a napot.

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé.

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS
Torkos Matild
Torkos Matild
A Magyar Hang főmunkatársa

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

38,634lájkolóTetszik
3,464követőKövetés
19,800feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

„Amíg rám nem emeli a kezét…” – Magyar Hang-ajánló

Interjú Verebes Istvánnal. Miből lett Németh Sándor dúsgazdag? Hogy élnek a szociális szféra dolgozói? Keresse a friss Magyar Hangot, digitálisan is!
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek