Magyarországon minden a megszokott mederben folyik 2019 karácsonyán, mint ahogy az elmúlt tíz évben is, mióta a felcsúti királyság 93 ezer négyzetkilométerre került kiterjesztésre, minden a szokványos rendben telt. Pedig Közép- és Kelet-Európa legszebb és talán legtöbbre hivatott országában olyan mutyiállam épült ki az elmúlt években, amelyre az Európai Unió keretein belül nincs példa. És persze ezt szolgálja a jogállam leépítése, amelyet mi, magyarok úgyszintén elfogadtunk, sőt, helyenként még elismerő csettintéssel is díjaztunk. Ám ezeknél is fontosabb, hogy a jövővel mit kezdett Orbán Viktor és galerije.
Sétálgatunk a giccses vagy kevésbé giccses díszítésű, de mindenképpen zsír- és forraltbor-szagú adventi vásárokban, miközben odabent a Kossuth téri nagycsarnokban folyik a bizniszaszjúzsual.
Advent második és harmadik vasárnapja között elhallgattatták az ellenzéki képviselőket, megválasztották újabb kilenc évre a teljesen fideszes Médiatanácsot (akik az eskü szövegében még azt sem tudják elmakogni, hogy minek választották meg őket), a 22 éves diplomamentes csaj miatt törvényt módosítottak, hogy helyettes államtitkár lehessen. És lenyeljük, hogy Dömötörök, Rétvárik, Gulyás Gergelyek és persze Orbánok is a Soros-migráns-boldogkarácsonyt szentháromsággal válaszoljanak a képviselőinknek, ha azok kérdezni merészelnek a viselt dolgaikról. Pár héttel korábban a fideszes Handó Tünde alkotmánybíró lett, míg Polt Péter, a törvénytelenség legfőbb őreként újabb kilenc évig ügyelhet a fideszes nagykutyák büntetlenségére még abban az esetben is, ha valamilyen isteni csoda folytán 2022-ben az ez ellen minden lehetségeset megtevő ellenzék alakíthatna kormányt. És ne legyenek kétségeink, a kultúrabeszántó törvény durvább részeit is visszahozzák majd ugyanúgy, ahogy lesznek közigazgatási bíróságok is. Egyébként hogy ízlik a szegfűszeges, kézműves forralt bor?
A Mariah Carey-t meg Whamet végtelenítve játszó budapesti bevásárlóközpontokban nem hallatszik a csenyétei meg tiszaburai cigány gyerekek artikulálatlan üvöltése. Az „úri” középosztály éppen azt nem érti meg, hogy a Fidesz nem csak a szegények jövőjét zabálta fel, hanem az övékét is. Tudom, a cigányokat senki nem sajnálja, pedig a zsákfalujában közmunkából tengődő, a dizájnerdrogoktól a halál felé tántorgó százezrek mutatják meg, hol fog tartani úgy tíz év múlva az a ma még jól (értsd: román és bolgár színvonalon) élő középosztály, amely nem az első sorban áll a tűz körüli tolongásban. Akármi is történik a politikában, akárkinek is a kezébe kerül a kormány most még erősen markolt rúdja, a fi - deszes kevesek gyermekeinek tíz év múlva sem lesz gondja, a svájci bankszámlák és a már emlegetett Polt Péter együttesen biztosítja, hogy gondtalan életük lehessen. Ha úgy fordul a történelem tréfás kereke – a ferihegyi kisgépes terminál nagy forgalmat lebonyolítva –, majd valami egzotikus országba szökteti magángépeken a nemzeti arisztokráciát. Honvágyuk biztosan nem lesz, hiszen Magyarország eddig sem a hazájuk, csupán a gazdatestük volt.
Az egész ország az itt és mostra van berendezkedve. Van, akinek csak a mai herbáladag jelenti a perspektívát, amíg még ellát, van, akinek a következő havi fizetésnap. A Fidesz is úgy pörgeti a politika tányérjait, mint egy kínai zsonglőr. Tegyük hozzá, mindezt ördögi ügyességgel: eddig mindig odaértek a már-már leesni látszó tányérhoz. Orbán Viktor úgy szocializálódott, hogy a politikában mindig csak a mát kell túlélni, a holnappal majd foglalkozunk holnap. Így nem kezdtek az elmúlt tíz évben semmit az éghajlatváltozással, a pár év múlva beütő nyugdíjválsággal, így bízták a cigányok sorsát egy Farkas Flóriánra. Ekképpen hagyták elrohadni a vécéülőke nélküli kórházakat, a kréta nélküli iskolákat. A legmérgezőbb gondolat Magyarországon az „egyszer élünk”, valamint a szőnyeg alá söprés gyakorlata. Ja és persze a Petrovics nevű migráns által már megénekelt „ej ráérünk arra még”. Már a kommunizmusban is ezt csináltuk: amikor csökkent volna az életszínvonal, és nem tudtuk volna a Szaratovot Lehelre cserélni, akkor az állam hitelt vett fel, mert mégiscsak kell az a Lehel. Nem Kádár kacsintott ki a népre, hanem sokkal inkább a nép kacsintott Kádárra: oldd meg az új hűtőgépet, és mi nem pofázunk bele a politikába. És Kádárék megoldották. A gyerekek és az unokák kontójára, de megoldották, és lett szép új hűtő. Ugyanígy kacsintunk ma Orbán Viktorra is. Amíg van rezsiutalvány, nem érdekel hányadik kastélyt építi Tiborcz István. Idén is eljutottatok Horvátba? Igen? Akkor mit jár a szád? Boldog karácsonyt!
