HIRDETÉS
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (b2) az EU állam-és kormányfõinek 2020. március 10-i délutáni videokonferenciáján a Karmelita kolostorban (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)

Vírusként fertőző elméletek

A koronavírus-konteókkal szembesülve már-már félelmetes belegondolni, hogy évek óta hasonló színvonalú összeesküvés-elméletek emelkednek a hivatalos kormányzati kommunikáció szintjére.
A fővárosi Piarista Gimnázium hallgatói 2019-ben (Fotó: a Piarista Gimnázium Facebook-oldala)

Pedagógusok, politizáljatok!

A frontvonalak összekuszálódását követően jóval nehezebb a számos sebből vérző Nattal kapcsolatos minden szakmai kritikát a pártpolitikai térbe tolni.

A parlament árnyékában

Hadházy Ákos felvetésének az a legelőremutatóbb eleme, hogy az ellenzéki pártoknak egy „árnyékparlamentet” kellene létrehozniuk.
Soros-plakát Budapesten, 2017. október 4-én (Fotó: Reuters/Szabó Bernadett)

Rendellenes politikai napirend

Az agresszív fideszes tematizációra az ellenzék gyakorlatilag nem tud jó választ adni, csak abban az esetben, ha képes azt valahogy „felültematizálni”.
Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára (b), Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere (k) és Hajnal Gabriella, a Nemzeti alaptanterv megújításáért felelős miniszteri biztos (j) sajtótájékoztatót tart a módosított Nemzeti alaptantervről az Emberi Erőforrások Minisztériumában 2020. január 31-én (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)

Oktatáspolitika mondanivaló nélkül

Az új Nat elfogadásával a kormány lényegében írásba adta, hogy belátható időn belül nem kíván érdemben foglalkozni az oktatási rendszer problémáival.
Ellenzéki képviselők az MTVA székházában 2018. december 17-én (Forrás: Szél Bernadett/Facebook)

Jelenetek egy kényszerházasságból

Az ellenzék pártjainak egy teljes ciklust kell úgy eltölteniük, hogy a legkevésbé kívánt szövetségeseiket is kénytelenek vállalni, mert kizárólag együtt van esélyük a sikerre.
Dézsi Csaba András (Fotó: Végh László/Magyar Hang)

Változó közhangulat, változatlan tanulságok

Jelenleg az ellenzéki együttműködés legfeljebb a kétharmad megakadályozására lenne elég egy országgyűlési választáson – de mint tudjuk, erre 2018-ban is elég lett volna.
Donáth Anna, immáron momentumos EP-képviselő egy 2018. decemberi tüntetésen (Fotó: Reuters/Szabó Bernadett)

A magyar politika megújulásra való képtelensége

2020-ból visszatekintve jól látszik, mennyire ugyanazokat a köröket futottuk le újra és újra a kétezres évek második évtizedében.
Orbán Viktor miniszterelnök (b), Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője (k) és Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter, miniszterelnök-helyettes (j) beszélget az Országgyűlés plenáris ülése kezdete előtt (Fotó: MTI/Illyés Tibor)

A félreállított fideszesek őszintesége

Ha a NER egyszer bomlásnak indul, azt nem a félreállított fideszesek őszintesége fogja jelezni, hanem a pozícióban lévőké.
Gyurcsány Ferenc és Dobrev Klára Brüsszelben 2019. május 29-én (Fotó: Arató László)

Miniszterelnök-jelöltek: a kevesebb több

A közös ellenzéki listánál sokkal fontosabb kérdés, el lehet-e jutni odáig, hogy akár több lista esetén is közös miniszterelnök-jelöltjük legyen.
HIRDETÉS

Legolvasottabb