Aki megpróbál úgy élni – főleg egy olyan nagyvárosban, mint Budapest –, hogy vásárlásaival nem termel felesleges hulladékot, nem várt nehézségekkel szembesül. Környezetbarát emberkísérletünkben két hétig igyekeztünk kerülni minden csomagolást és egyszer használatos műanyagot.
A bambusz fogkefe meg a kis vattapamacsok
Férjemmel közös háztartásunkban már eddig is törekedtünk a lehető legkisebb hulladéktermelésre. Egy ideje már csak saját vászontáskával járunk boltba, a gyümölcsökkel, zöldségekkel együtt azonban így is mindig számottevő műanyag zacskót gyűjtöttünk be. Ezeket hagytam el először: a nagyobb méretű dolgokhoz nem is kell külön zacskó, a kisebbeket pedig vászonzsákokba pakolva is le lehet egyben mérni. Így nem kell tartani a pénztárosok neheztelésétől sem, legtöbbször nem is zavarja őket, ha így érkezik hozzájuk az áru. Ezeket az egyszer használatos műanyag zacskókat talán a legegyszerűbb kiiktatni az életünkből.
Sokkal problémásabb a helyzet az élelmiszerek tekintetében, ott nehéz egy átlagos vásárlást úgy intézni, hogy ne vigyünk haza egy halom szemetet. Mivel nem jutunk el mindennap a piacra, az átlagos boltok adta lehetőségek közül próbáljuk meg a legjobbat kihozni ott, ahol tudjuk. A műanyagba zárt szeletelt sajt helyett papírba csomagolt változatokat választunk, ahol van felvágottas pult, ott is abból válogatunk az előrecsomagolt termékek helyett. Persze bőven működnek a régi reflexek, és néha nagyon nehéz rákényszeríteni magunkat, hogy ne vegyünk ilyen árukat, de odafigyeléssel szép lassan ki lehet alakítani az új szokásokat. Ebben segítenek a csomagolásmentes üzletek, amelyek már Budapesten is fellelhetők (lásd később!).
Elhatároztuk, hogy a műanyag fogkeféinket is bambuszra cseréljük majd, és a jövőben a sminklemosó vattakorongjaim helyett, amelyekkel szintén rengeteg szemetet termelek, mosható párnácskákat fogok használni. Ezek talán kis lépéseknek tűnnek, de a változáshoz pont ezekre van szükség. Ilyen apró változtatás az is, hogy az ember lemond az elviteles pohárról: e helyett kérjük a kávénkat a saját bögrénkbe, mondjunk nemet a palackozott vízre, helyette ruházzunk be egy üveg- vagy fémkulacsra, amit mindig utántölthetünk. Az egyik legfeleslegesebb és legdurvább szennyező az ártatlan külsejű szívószál: használati ideje körülbelül 20 perc, míg lebomlási ideje 500 év.
Betiltaná 2021-től az Európai Parlament az egyszer használatos műanyagtermékeket | Magyar Hang
Az Európai Parlament ezen túlmenően előírná, hogy a dohánytermékekből származó szemetet 2025-ig felére, 2030-ra pedig 80 százalékkal kell csökkenteni.
Ez mindig jusson eszünkbe, ha szórakozóhelyen fogyasztunk. De ha nagyon ragaszkodunk a szívószálhoz, akkor vásároljunk többször használatos fajtát rozsdamentes acélból, bambuszból, üvegből vagy papírból. Ezek mindig nálunk lehetnek, ahogy például az ételhordó doboz is, így az elviteles ebédnél nem kell pluszban műanyag dobozt vásárolni.
Méltányos kereskedelem, minimális hulladéktermelés
Jelentős mértékben csökkenthetjük a háztartási hulladékot, ha nem vásárolunk csomagolt élelmiszert. Angliában, Olaszországban, Spanyolországban, Belgiumban, Franciaországban és az Egyesült Államokban évek óta működnek csomagolásmentes üzletek, de már nálunk is vannak ilyen irányú kezdeményezések. Egyébként ebben sincs semmi új: az egykori szatócsüzletek hasonló elv alapján működtek.
A vásárlók a saját maguk által hozott tiszta edényekbe és textilzsákokba kimérve veszik meg az élelmiszert, épp annyit, amennyire szükségük van. De tárolóeszközt, különböző méretű vászonzsákot, üvegeket és papírzacskót a csomagolásmentes üzletben is be lehet szerezni. A boltba nagy kiszerelésben érkezik be az áru, így jóval kevesebb a szemét is, hisz nem fél-egy kilónként van csomagolva a liszt, a tészta vagy a zabpehely, ahogy a tea és a fűszerek sincsenek külön-külön bezacskózva. Budapest első ilyen üzlete, a Ligeti bolt idén tavasszal nyitott meg az újlipótvárosi Kresz Géza utcában.
David Attenborough szerint már a láthatáron van a civilizációnk összeomlása | Magyar Hang
A legnagyobb ember által előidézett katasztrófával nézünk szembe, amely több ezer év óta a legnagyobb fenyegetés: a klímaváltozás – állítja a világhírű brit természettudós.
Sipos Melinda először a lakhelyén, Piliscsabán vezette az üzletet, de kilenc hónap után úgy döntött, inkább a fővárosban próbál szerencsét, mert úgy érezte, Budapesten könnyebben megtalálja célközönségét. – Nem kell egyből drasztikus megoldáshoz folyamodni, és mindent kicserélni az otthonunkban a nulla hulladék, vagyis zero waste filozófia alapján. Inkább akkor kell tudatosnak lenni és meggondolni, hogy mit vásárolunk, ha bizonyos dolgok épp elfogytak a háztartásban – véli Sipos Melinda, aki januárban a Móricz Zsigmond körtérhez közel nyitja meg második csomagolásmentes boltját.
A Ligetiben kapható élelmiszerek adalékanyag-, pálmaolaj- és tartósítószer-mentesek. Az aszalt gyümölcsöket például Velencéről hozzák, a tészta az Óföldeáki Tésztaüzemből érkezik, a növényi tejet pedig Melindáék maguk készítik a boltban. Közel harmincféle tészta és négyféle magyar rizs mellett biofűszerek, teák, magvak, hüvelyesek, gabonafélék, szörpök, lekvárok, chutney-k, granolák, reggelizőpelyhek, mézek, hidegen sajtolt olajok, csokoládék kaphatók a Ligetiben.
A konyhai alapanyagok mellett pedig olyan hasznos kiegészítők is beszerezhetők itt, mint a BlessYou nevű cég textilszalvétái és zsebkendői, illetve a Cibi pamutból és vízhatlan anyagból készült újraszalvétája, amellyel kiváltható a szendvicscsomagoláshoz használt eldobható fólia. De találni itt konyhai és fürdőszobai kiegészítőket, mosogatókefét, luffaszivacsot, női higiéniai termékeket és olyan száz százalékban lebomló fogkefét is, amely európai fenntartható gazdálkodásból származó bükkfából és disznósörtéből készült.
A cserkészek beveszik Budát
Idén ősszel Budán, a Batthyány tér közelében is nyílt egy zero waste shop és kávézó. A Ne pazarolj boltot két barátnő – Magyar-Hikisch Ági és Nemes Réka – álmodta meg. Cserkészként mindkettőjüknek sokat jelent a természet védelme, anyukaként pedig mindent megtesznek azért, hogy gyermekeik egy élhető világban nőjenek fel. – Amit tudunk, hazai termelőktől szerzünk be, de arra is odafigyelünk, hogy miben érkezik az áru. Van olyan beszállítónk, aki kérésünkre kezdett el papírba csomagolni a műanyag helyett – meséli Magyar-Hikisch Ági.
Minden megtalálható a Ne pazarolj boltban, amire szükség van egy háztartásban: fűszerek, tészták, gabonák, lisztek, aszalványok, müzlik, hüvelyesek, teák, sütemények, házi készítésű szörpök és lekvárok, de lehet kapni magyar rizst is, amely Kisújszállásról érkezik. Kimérve lehet venni pasztörizált tejet, tejtermékeket, ecetet és különféle olajokat.
Kirúgták a kukaholding több vezetőjét | Magyar Hang
Az NHKV a 2016-os veszteségénél kétszer nagyobb, 3,6 milliárd forintos mínusszal zárta a 2017-es évet.
Vannak kistermelői szezonális zöldségek, most például hagyma, sütőtök, krumpli, alma és illatos-aromás, kezeletlen magyar citromok. Az adalékanyagok és tartósítószerek hiánya mellett a pálmaolajmentesség is elsődleges szempontvolt Ágiék számára. Teljes mértékben megfelelnek ennek a kritériumnak azok a magyar cégtől származó növényi alapú tisztítószerek – mosogató, zsír- és vízkőoldó, padlótisztító –, amelyek literre kaphatók. De a boltban meg lehet vásárolni az orangutánbarát Manu szappan termékeit is. Komlósi Mária, a manufaktúra alapítója főállásban a Fővárosi Állat- és Növénykertben az emberszabásúak gondozásával foglalkozik. Az ő védelmükben kezdett vegán és 100 százalékosan állatkísérlet-mentes szappanokat gyártani, mivel a növekvő pálmaolaj-felhasználás az utóbbi években az esőerdők pusztítását eredményezte, így sodorva a kihalásszélére az orangutánokat.
450 zacskó
Naponta 3,5 millió tonna szemetet, jelentős részben műanyagot termelünk világszerte, úgy élünk, mintha 1,7 Föld állna rendelkezésünkre – derül ki a WWF idén közzétett elemzéséből. Míg Magyarországon, Lengyelországban és Szlovákiában egy ember évente négyszázötven műanyag zacskót használ, addig a dánoknál és a finneknél az egy főre eső szám mindössze négy.
Egy másik skandináv állam, Svédország pedig már majdnem hulladékmentessé vált, mivel a szemét 99 százalékát újrahasznosítják, ráadásul pár éve már külföldről is importálnak hulladékot. Jóval több mint a feléből elektromos áramot termelnek, de biogázt és különféle alapanyagokat is előállítanak belőle.
Évente 12 millió tonna műanyag hulladék kerül az óceánokba, ezek 75 százaléka műanyag zacskó. A szemét nyolcvan százalékát a szárazföldről hordják a folyók és a szél a vízbe, a fennmaradó rész a hajókról jut az óceánokba és a tengerekbe. Ez a szemétmennyiség egymillió tengeri madarat, százezer tengeri emlőst és meghatározatlan számú halat pusztít el. Nemrég egy Indonéziánál partra dobott bálnatetem gyomrában 5,9 kilogramm műanyagot találtak: 115 pohár, 4 palack, 25 zacskó, 2 strandpapucs és többmint ezer más műanyag tárgy került az állat szervezetébe.
A műanyagok általában több száz év alatt bomlanak le, a folyamat közben kioldódó anyagok komolyan veszélyeztetik az óceánok, tengerek ökoszisztémáját, a tengeri élőlények táplálékláncába kerülve pedig visszajuthatnak az emberi szervezetbe is. A WWF figyelmeztetése szerint, ha sürgősen nem történik változás, 2050-re több műanyag lesz az óceánokban, mint hal. De a műanyagszennyezés a folyók élővilágát is veszélyezteti, a Duna és a Tisza vizében is jelentős mennyiségben mutathatók ki a mikroműanyagok.
Banglades volt az első ország, amely betiltotta a műanyag zacskók használatát, később Ruanda, majd Franciaország, Olaszország és Kenya is követte a példáját, India pedig idén jelentette be, hogy 2022-re teljesen kivonja a forgalomból az egyszer használatos műanyag termékeket. Ezzel szemben a magyar kormány a napokban utasította el az Innovációs és Technológiai Minisztérium által benyújtott termékdíjtörvény-módosítást, amely szerint 2019-től radikálisan megemelték volna az egyszer használatos műanyagok termékdíját.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 31. számában jelent meg, 2018. december 14-én.
Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon!
