Így is lehet: csodafoci egyetlen fillérnyi közpénz nélkül Romániában

A Hagi Akadémia díjakkal telepakolt sajtószobája A Hagi Akadémia díjakkal telepakolt sajtószobája (Fotó: Lukács Csaba)

Miközben ömlik a közpénz a magyar fociba, az eredmények elmaradnak. Pedig lehetne piaci alapon is sikeres akadémiát létrehozni, és a jó példáért nem is kell messzire menni. Mi a Fekete-tenger partjánál néztük meg egy korábbi román klasszis lassan világhírűvé váló intézményét.

Hirdetés

A riport megírásának idején, hét forduló után győzelem nélkül, két döntetlennel az utolsó helyen állt a magyar labdarúgás legmagasabb osztályában a Puskás Akadémia FC. Az utánpótlás-nevelést célul tűző felcsúti klub két magyar mellett grúz, nigériai, ecuadori, szlovák és horvát játékosokat igazolt a nyáron, miközben –többek között – megvált a háromszoros magyar válogatott középpályástól, a 23 éves Márkvárt Dávidtól. Az utánpótlásból egyetlen játékos került fel a profik közé: a mongol Ganbold Ganbajar.

Egyelőre ennyit a Puskásról. Most pedig nézzük meg, mi történik egy másik futballakadémián, kicsivel több mint 1100 kilométerre Felcsúttól!

Napfény autópálya – így hívják azt a gyorsforgalmi utat, amely összeköti a román fővárost a Fekete-tenger partjával. Konstanca felé tartunk, de haladni nem lehet: Bukarestet elhagyva az aszfaltcsík olyan rossz állapotú, hogy még a nyolcvanas korlátozás is erős túlzásnak tűnik, a külső sávban szétesne az autó ennél a sebességnél. Az út később megjavul, de akkor azért nem lehet haladni, mert nagy a forgalom, hétvégi nyaralók tartanak a tengerpartra az ország minden szegletéből. Konstanca, vagyis a jókora kikötőváros közvetlen szomszédjában egy 13 ezer lelkes kis település, Ovidiu lapul, amelynek határában, az egykori kukoricaföldek helyén csoda született. Románia legismertebb labdarúgója, Gheorghe Hagi ugyanis itt építette fel az ország legmodernebb fociakadémiáját.

Felcsút: hogy kerülnek a milliárdok a jobb zsebből a bal zsebbe – Magyar Hang

Mészáros Lőrinc tao-támogatását a Puskás Akadémia kapja, és ebből a pénzből a csapat éppen Mészáros Lőrinc cégétől vásárol mezeket. Meg a veje csapata is.

Az 53 éves tulajdonosról csak pár mondat, ha valaki nem ismerné. Románia legismertebb labdarúgója 125-szörös válogatott. Az aranygeneráció tagja, az 1994-es, Egyesült Államokban megszervezett világbajnokságon a negyeddöntőig jutottak. Hagi terve egyszerű: profi rendszert létrehozni, ahol játékosokat képeznek a román első osztályú bajnokság és a világ nagy focicsapatai számára.

Egyetlen lej közpénz nélkül

Délután kettőkor érkezünk, a portáson kívül senki sincs a jókora komplexumban. A diákok egy része ugyan már megjött a vakációból, de most ők is a parton pihennek – a nyári kánikulában csak kora reggel és késő délután tartanak nekik edzéseket. Pár percet várunk, mire befut a létesítmény sajtófőnöke, Sorin Teodoreanu, hogy megmutassa nekünk a helyet, ahol fantasztikus dolgok történtek a közelmúltban.

Először megkérdezem tőle, mennyi közpénzt kapott az akadémia az alapítása óta eltelt kilenc évben. Nem kell gondolkodnia sokat a válasszal: egyetlen lejt sem. Utána arról érdeklődöm, mennyi uniós forrást pályáztak sikerrel. A válasz ugyanaz. Minden befektetést – eddig legalább tízmillió eurót, vagyis 3,2 milliárd forintot – a Kárpátok Maradonájának is becézett világhírű román labdarúgó magánvagyonából fedeztek.

Az FC Viitorul stadionja
Az FC Viitorul stadionja (Fotó: Lukács Csaba)

Az eredménysoruk viszont irigylésre méltó: különböző korosztályos csapataik eddig huszonegy országos bajnoki címet szereztek, nyolc második és tizenkét harmadik hely mellett. Volt olyan év (a 2012–2013-as szezon), amikor bajnokok lettek az U19, az U17 és az U15 korosztályokban is. Ilyen korábban egyszer sem fordult elő a román labdarúgás történetében. A legfontosabb, U19-es korosztályban egymás után ötször lettek román bajnokok. A Hagi Akadémia évente átlagosan harmincöt játékost ad a különféle korosztályú román válogatottakba.

A Barcelona nyomában

Az akadémiához tartozik egy felnőttcsapat is, az FC Viitorul. Az elnevezés magyarul jövőt jelent. Az akadémia alapítása évében Hagi átvette a harmadosztályú CSO Ovidiu csapatának játékjogát, és már az első évben feljutott a gyerekekkel a másodosztályba (a román közvélemény a csapatra a „Hagi srácai” nevet ragasztotta). A másodosztályból két év után jutottak fel a legmagasabb ligába, hogy aztán két évvel ezelőtt óriási meglepetésre megnyerjék a román bajnokságot! Akkor egész Európa legfiatalabb bajnokcsapata voltak, hiszen a játékosaik átlagéletkora alig 21 év és 7 hónap volt.

Egy angol elemzőcég statisztikái szerint az elmúlt tíz évben Európa két leghatékonyabb futballistaképzője az FC Barcelona intézménye, a La Masia és a Hagi Akadémia voltak. A katalánok a 2012–2013-as idényben, a románok pedig a 2016–2017-es szezonban úgy játszottak, hogy a pályára lépő játékosok 57,7 százaléka saját nevelés volt! Hagi adta a legfiatalabb román felnőttválogatottat (Cristian Maneát, aki 16 évesen és 9 hónaposan mutatkozott be a román nemzeti tizenegyben), és a legfiatalabb NB I-es csapatkapitányt is (Ianis Hagi – a világsztár fia – szintén 16 éves és 9 hónapos).

A Hagi Akadémia korosztályos csapatainak fotói a stadion falán
A Hagi Akadémia korosztályos csapatainak fotói a stadion falán (Fotó: Lukács Csaba)

A felcsúti út

Itt érdemes megállni egy pillanatra, és megvizsgálni, mi a helyzet a legismertebb magyar futballakadémiánál, a felcsútinál. Az elvek szintjén még nagy a hasonlóság, mert az intézmény alapítója, Orbán Viktor miniszterelnök 2013 nyarán azt mondta: „Itt a Puskás Akadémiánál az NB I-es csapat létezésének egyetlenegy oka van, ez pedig az, hogy minél több fiatal játékost – a megfelelő arányban kiegészítve őket rutinos futballistákkal – szoktassunk hozzá a nagyobb terheléshez.”

Ehhez képest 2016-ban volt olyan mérkőzés (a Diósgyőr ellen), amikor az addigra már legalább 11 milliárd forintos taotámogatásból működő egyesület egyetlen saját nevelésű játékost (Sallai Roland) nevezett a kezdőcsapatba. Őt is lecserélték a 63. percben, helyére egy légiós állt be. Abban az idényben egyébként a Puskás Akadémia FC kiesett az első osztályból. A 2017–18-as szezonban már ennyi sem jutott a saját nevelésű fiataloknak: a fent említett Sallai (aki azóta a Bundesligába igazolt) léphetett egyedül pályára, de ő is összesen csak 23 percet kapott.

Talpig turulban: amihez másnak évek kellenek, Mészárosnak hónapok – Magyar Hang

Sportfelszerelést gyártani – különösen profi sportolóknak – ma már sok esetben szinte űrtechnológiát igényel.

2017-ben (amikor Hagi srácai épp román bajnokságot nyertek) az akkor másodosztályú csapat edzőjét, Pintér Attilát a Nemzeti Sport riportere arról kérdezte, miért nem jutnak az első csapatban játéklehetőséghez saját nevelésű fiatalok. „Hosszú távon stabil első osztályú csapatra van szükség Felcsúton, ha az kialakult, abba kell beépíteni a fiatalokat, mi azonban még az út elején járunk. Természetesen az ajtó nyitva áll előttük, hiszen nincs olyan edző, aki ne játszatná szívesen a saját nevelésű, a kívánt szintet megütő gyerekeket, ám azt nem árt leszögezni: a tehetség önmagában nem elég, türelem is kell” – hangzott a válasz.

A fiatalok joggal gondolhatták volna, hogy eljött az ő idejük, mert a másodosztályban az MLSZ úgynevezett fiatalkvótát írt elő. Erre is megvolt a felcsúti megoldás: több mérkőzésen két máshonnan vásárolt fiatal játékossal teljesítették a kötelezőt! A helyzet idén sem változott radikálisan: márciusban egy hétvégi bajnokin a Puskás Akadémia FC tíz külföldi labdarúgóval a pályán harcolt ki hazai döntetlent a nem éppen világhírű DVSC ellen. Eközben már-már felfoghatatlan mennyiségű közpénz vándorolt a Puskáshoz: az Átlátszó júliusi cikke szerint a legtöbb taotámogatást az Orbán Viktor által alapított felcsúti Puskás Akadémia kapta, az adókedvezmény 2011-es bevezetése óta összesen 16,29 milliárd forintot.

Így megy ez Hagiéknál

Ugyanekkor Romániában az FC Viitorul felnőttcsapata a Transfermarkt portál szerint 12,5 millió eurót ért, húszfős keretében alig öt külföldi játékos szerepelt. A tavalyi szezonban a játékosok átlagéletkora 22 év és 3 hónap volt, a külföldiek kivételével mindenki saját nevelés.

Sorin Teodoreanuval végigjárjuk a hetvenezer négyzetméteres, hét pályával rendelkező létesítményt. Minden szép és jó, de mivel van összehasonlítási alapom, tudom, hogy a Puskás technikailag jobban felszerelt. Itt a gyerekeket 13 éves korig a környékről válogatják. A diákok két csoportba kerülnek, és aki tehetsége és szorgalma alapján az első értékcsoportba jut, annak nem kell fizetnie. A nagyobb gyerekeket már az egész országból gyűjtik össze, és minden évfolyamban tizenegynek (vagyis egy teljes csapatnak, posztonként válogatva) az akadémia fizeti minden költségét. A többi gyerek szüleinek fizetnie kell. Ehhez képest a magyar akadémiai rendszerben annyi (köz-) pénz van, hogy 13–14 éves fiatalok időnként jelentős összeget kapnak ajándék gyanánt. Volt olyan karácsonyi ünnepség Felcsúton, ahol a gyerek lényegesen többet kapott az akadémiától borítékban, mint amennyit a közmunkás szülő egy egész hónapnyi munkájáért hazavihetett!

Megnéztük az ezerfős falut, ahol félmilliárdért épül focicsarnok – Magyar Hang

Tornatermet akartak, gigantikus futballcsarnokot kapnak a szászberekiek. Annyi pénz jött össze, hogy a támogatás egy részét vissza kellett mondani. Riport.

A két intézmény összehasonlítása nem erőltetett. A Puskás és a Hagi Akadémia között jó a szakmai kapcsolat. A román világsztár együttese állandó résztvevője a felcsúti Puskás–Suzuki-kupának, és a magyarok is többször részt vettek a Hagiék által szervezett Kelet Csillagai elnevezésű nemzetközi tornán.

Harcolni és győzni

Ovidiuban nem a pénzzel motiválják a gyerekeket, hanem megtanítják őket harcolni és győzni. Az első pillanattól fogva ugyanabban a játékrendszerben, 4-3-3-as felállásban játszanak, mint a nagyok, és megszokják a nyomást, hiszen minden korosztályban a bajnoki cím a cél. Itt nincs lazsálás, és a sztárallűröket sem tűrik: mindenkinek fel kell szántania a pályát a kilencven perc alatt. A Hagi Akadémia játékára minden szinten az a jellemző, hogy vert helyzetből is fel tudnak állni, soha nem adják fel, és az utolsó sípszóig hajtanak kényelmes előny birtokában is.

A Hagi Akadémia épülete
A Hagi Akadémia épülete (Fotó: Lukács Csaba)

Hirdetés

Ovidiuban a fejlesztések nem álltak le: éppen szálloda épül az akadémisták és a felnőttcsapat játékosai számára. A stadiont is kezdik kinőni: a 4500 férőhely már nem elég, ha neves fővárosi csapat látogat el hozzájuk.

Megmutatják az eddig megszerzett díjakkal telepakolt sajtószobát is, fő helyen a két évvel ezelőtt elnyert felnőtt bajnoki trófeával. Ez csak a kezdet, mondja a sajtófőnök, megismételve az akadémia szlogenjét: campionii creeaza campioni, vagyis a bajnokok bajnokot szülnek.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 17. számában jelent meg, 2018. szeptember 7-én.

Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 17. Magyar Hangban? Itt megnézheti.

Tudjuk, hogy mindenki kér. Tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi két dollár is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük.

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon.