A női kézilabda-bajnokság rajtján a sportág magyarországi történetében először állt fel úgy egy klub, hogy a pályára lépett 14 játékos között csupán egyetlen született magyar volt. A hazai utánpótlás elleni gyalázatot a Siófok követte el. A balatonboglári Nemzeti Kézilabda Akadémia (NEKA) más utat jár, az alapításától számított ötödik évében, vagyis idén nyáron már átütő sikereket ért el utánpótlásvonalon. A női/leány korosztályos válogatottak letarolták a világot, a mérleg egészen elementáris: 2018 nyarán a serdülőegyüttes megnyerte az U16-os Eb-t, a juniorválogatott U20-as világbajnok lett, míg a magyar ifjúsági csapat ezüstérmet szerzett az U18-as világbajnokságon. Az ifiválogatottban 6, a juniorválogatottban 7, a serdülőválogatottban 8 NEKA-nevelés szerepelt. A NEKA ügyvezetője Mocsai Tamás korábbi válogatott játékos, Mocsai Lajos mesteredző fia, őt kérdeztük a sikerekről.
– Ez a NEKA ötödik éve, hányast adna az idei teljesítményre?– Ilyen nyár után szívem szerint ötöst, de persze mindig mindent lehet jobban csinálni. Öt év egy akadémia életében nem túl jelentős idő, tulajdonképpen alig kezdtük el a munkát. Annak idején édesapámnak, aki időközben a Testnevelési Egyetem rektora lett, volt egy gondolata, hogy minőségi edzőkkel kellene megreformálni a magyar kézilabda utánpótlását. Eltelt fél évtized, közben kialakult az infrastruktúra, az eszközpark, amely valóban világszínvonalú. Az első eredmények kezdenek megmutatkozni, vagyis van értelme, eredménye a munkának, ez jól eső érzéssel tölt el mindannyiunkat.
– Sohasem gondolkodtak élcsapatban? Elvégre a korosztályos válogatottak zömét a NEKA adja.Világbajnok lett a magyar junior női kézilabda-válogatott - Magyar Hang
Csoda Debrecenben, vb-t nyertek a fiatalok!
– Mi csak az utánpótlással foglalkozunk, az a célunk, hogy minőségi képzésünkkel irányt mutassunk az NB I-es csapatoknak. A mi feladatunk, hogy játékosokat neveljünk. Akkor csináljuk jól, ha minél több fiatalt visznek el tőlünk a felnőtt csapatok. Két évfolyam végzett eddig nálunk, és 26 játékost adtunk az NB I-be. Szerintem nem rossz arány. De nem lehet mindenkiből élsportoló, ezért „a teljes ember nevelésének ideája” is beépült a programunkba. A tanulás, az oktatás mindennap jelen van Bogláron, és kiemelten foglalkozunk a személyiségfejlesztéssel. Nemcsak képezzük, neveljük is a ránk bízott gyerekeket, ami legalább olyan hangsúlyos, mint a kézilabda.
– Külföldön profiskodott, játszott a magyar élklubban, szóval van rálátása: mi a leghangsúlyosabb különbség a NEKA és egy városi kézilabdaklub között?– A mi lehetőségeink teljesen mások, hiszen itt laknak a gyerekek. Ezért egyéni fejlesztési terv készül mindegyikükre vonatkozóan, amely az oktatástól kiterjed a kézilabda összes csatolt részére és a személyiségre is. Arra, hogy miként lehet helytállni téthelyzetben, hiszen az élsport erről szól.
– Kimutatásuk szerint a NEKA diákjainak 45 százaléka korosztályos válogatott. Ez megfelelő hatékonyság?– Ezen persze lehet vitatkozni, mi azt mondjuk, hogy ez megfelelő. Öt év alatt 15 különböző korosztályos bajnoki címet nyertek a tanítványaink. De persze igyekszünk még ennél is több válogatottat nevelni. Diákjaink az egész országból érkeznek, egyharmaduk nehéz szociális körülmények közül jön hozzánk. De bármilyen különbségek vannak is induláskor, mindenkinél arra törekszünk, hogy négy év múlva érettségivel és lehetőleg felsőfokú tanulmányokra jogosító felvételivel távozzanak. A tanulást azért tartjuk fontosnak, hogy, mondjuk, egy visszavonulást eredményező sérülés esetén se álljon a semmi közepén tanítványunk. Nálunk kettős karrier a cél: kézilabda és tanulás.
– Mi lett az eddig végzett két évfolyam sorsa?– Jellemzően kapcsolatban maradtak a sporttal. Nem biztos, hogy az élsport szintjén, többen magas szintű egyetemre nyertek felvételt, de amit itt megtapasztaltak és átéltek, az egész életükre hatással lesz. A végzettek többsége ma is kézilabdázik. A lényeg, hogy az összes diák megtanulta: bármit teszel az életben, a sikert nem adják ingyen, tenni, dolgozni kell érte.
– A Nemzetközi Kézilabda-szövetség a TE-vel együttműködésben képzési központnak jelölte ki a NEKA-t. Ez mit jelent?– Hatalmas sportdiplomáciai siker, hiszen az IHF a világon csupán öt ilyen központot álmodott meg. A magyar szaktudás és tudományos háttér bekerül a nemzetközi fősodorba. Ma még nem is látjuk pontosan, csak sejtjük, hogy ez milyen fantasztikus lehetőség a magyar kézilabdázásnak.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 17. számában jelent meg, 2018. szeptember 7-én. Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 17. Magyar Hangban? Itt megnézheti.
