A világ sportjának posztszovjet bástyái

Forma–1-es futam Bakuban (Fotó: FIA) Forma–1-es futam Bakuban (Fotó: FIA)

Téli olimpia, foci-vb, Formula–1-es futamok mellett világ- és Európa-bajnokságok sorát rendezték az elmúlt évtizedben a posztszovjet térség városai. A világ sportjának olyan új központjai nőttek ki a régiek, így Moszkva vagy Szentpétervár mellett, mint Baku, Kazany vagy Szocsi. De egy-egy esemény erejéig már megmutatja magát Kijev, Asztana és Tallinn is. A régió országai a sporton keresztül erősítik identitásukat vagy éppen nagyhatalmi státusukat.

Hirdetés

Szeptemberben cselgáncs-világbajnokságot rendeztek Bakuban. Az azeri főváros az elmúlt években volt már a sportág Európa-bajnokságának helyszíne is, de a dzsúdósok az elmúlt jó tíz évben találkoztak már nagy világversenyen Asztanában, Kazanyban és Moszkvában is. Ezen még annyira nem is lepődhetnénk meg, hiszen a régió országaiból több is a tatami nagyhatalmai közé sorolható. Ugyanígy nem kapjuk fel a fejünket azon, ha a világ birkózói az orosz vagy az azerbajdzsáni fővárosban csapnak össze, mint tették 2010-ben és 2007-ben, a bokszolók pedig előbb 2011-ben Bakuban, majd rá két évre a kazah fővárosban, Asztanában. Az is logikusnak tűnik, hogy a súlyemelők világbajnokságát 2014-ben Almati, idén pedig a türkmén főváros, Asgábád rendezi, míg a juniorok Taskentben gyülekeztek. S a sportág hagyományainak ismeretében azt is természetesnek vehettük, hogy a sakkozók világbajnoki döntőjén 2014-ben a norvég Magnus Carlsen és az indiai Visuvanátan Ánand Szocsiban csapott össze, a Világkupa fináléjának pedig rá egy évre Baku adott otthont.

Arra azonban már sokan felkaphatták a fejüket, hogy Baku 2016-tól Formula–1-nagydíjat rendez, 2015-ben pedig a Pánamerikai és Ázsiai Játékok mintájára életre hívott első Európa-játékok helyszíne volt. Az eseményre 18 létesítményt újítottak fel, illetve építettek. Köztük a több mint 500 millió euróba kerülő, 68 ezres Nemzeti Stadiont, amelyben a második számú európai kupasorozat, az Európa-liga idei kiírásának döntőjét, majd 2020-ban az Európa-bajnokság egyik csoportkörének mérkőzéseit is rendezik.

Az európai olimpiának szánt gigaprojekttel az ország vezetése Azerbajdzsánt fel akarta tenni a térképre, s nem mellesleg a cél a tekintélyelvű rendszer arculatának javítása is volt. Aligha véletlen, hogy a 2019-es második játékok rendezésére a visszalépő Hollandia helyett Belarusz jelentkezett. S míg az Európa-játékokat a célok teljesülését tekintve Alijev elnök még kudarcként könyvelhette el, addig az Eurovízió döntőjének megrendezése mellett a Formula–1 meghozta számára az áttörést. S a kedvet is további események rendezéséhez. Az azeri főváros volt 2017-ben a női röplabda-Eb házigazdája, de volt itt sportlövő-Eb, illetve a földharcra specializálódott sportág, a grappling világbajnoksága és BMX Cross-vb is.

Szocsi a 2014-es téli olimpiával, majd az ugyanebben az évben indult Formula–1-futammal, az Orosz Nagydíjjal tette fel magát a sportvilág térképére. Azóta rendezett rövid pályás gyorskorcsolya-Eb-t, curling-vb-t, korosztályos világ- és Európa-bajnokságok sorát, s már senki sem lepődött meg azon, hogy a nyári foci-vb egyik helyszíne is a még az olimpiára épült Fist Aréna volt. Kazany a 2015-ös vizes világbajnoksággal tette le névjegyét, amelyre a Rubin Kazany futballcsapatának stadionjába építettek átmeneti jelleggel gigantikus uszodát. Aztán vendégül látta Európa dzsúdósait, tollaslabdacsapatait és a világ strandkézilabdázóit is, majd a foci-vb több mérkőzését is itt tartották. E két új orosz „sportfőváros” mellett a régiek is fénylenek. Szentpétervár egyebek mellett jégkorong- és női kézilabda-világbajnokságot, Moszkva pedig atlétikai vb-t rendezett, s hát az idei mundiál központjai voltak.

Dollármilliárdokból épültek a 2018-as megméretés csodás stadionjai – Magyar Hang

Az önkormányzatok már a világbajnokság utáni időkre gondolnak, és a létesítmények fenntartásán törik a fejüket.

De igyekeznek bekapcsolódni a világ sportkeringésébe a térség más nagyvárosai is. Ukrajna a 2012-es labdarúgó-Eb társrendezőjeként tudatosította igazán a világgal létezését, s az alkalmat felhasználva nemcsak a rossz állapotban lévő infrastruktúrán, hanem a már akkor is rossz megítélésén is igyekezett javítani. Sikerrel, hogy rá két évre tönkre tegyen majdnem mindent. Így a Bajnokok Ligájának az idén Kijevben megrendezett fináléja csak gyógytapasz volt a megsebzett lelkekre. Tallinn a Real–Atlético-szuperkupadöntő házigazdája volt, míg Asztana és Almati a már említett események mellett Téli Ázsiai Játékokat rendezett, s a főváros a 2022-es téli olimpiára is bejelentkezett, ám Pekinggel szemben alulmaradt.

Ebből a felsorolásból is látszik, hogy a posztszovjet térség különösen az elmúlt jó másfél évtizedben hatalmas változáson ment át, s ennek bemutatására, a helyi hatalmak legitimációjának vagy a nemzeti öntudat erősítésére az autoriter rendszerek szokásához híven a sportot előszeretettel felhasználják. Moszkva vagy Szentpétervár kapcsán ezt az átalakulást már turistaként is elég sokan érzékelhették, Szocsit, Kazanyt és még inkább Bakut azonban a nagyszabású sportrendezvények – az olimpia, a vizes vb, a Formula–1 – tették fel a térképre.

S míg Moszkvába vagy Szentpétervárra a sportesemények nélkül is özönlenek a turisták, addig a többi említett városnak sokat segítenek ezek a rendezvények abban, hogy a világ felfigyeljen rájuk. A régióba vitt világversenyek nagy száma arról is árulkodik, hogy érintett országokban van pénz az infrastruktúra fejlesztésére és a legnagyobb játékok megrendezésére is. E kettőt össze is kötik. Ugyanis ha már vannak színvonalas szállodák, modern repülőterek, jó közlekedés, stadionok és sportcsarnokok, akkor lehet újabb rendezvényekre pályázni, és a köztes időszakban is szívesebben jönnek a turisták. Baku, Szocsi és Kazany jó példa erre. Ennek köszönhetően az olajárak bezuhanásakor például éppen a turizmus mentette meg az azeri fővárost.

A Szovjetunió felbomlásával függetlenné vált köztársaságok számára az identitás építése kiemelt jelentőséggel bír, ezekkel a rendezvényekkel pedig kiemelhetik szuverenitásukat. Oroszország ugyanakkor az olimpiával vagy a foci-vb-vel az országimázs javítása, a patriotizmus erősítése mellett a nagyságát, erejét bizonyíthatja. Azt, hogy a hagyományokat folytatva a sportban is nagyhatalom. S ezért aztán az sem véletlen, hogy ellenfelei a sporton keresztül is igyekeznek gyengíteni Oroszország imázsát. Erről szól az évek óta tartó doppingbotrány.

Hirdetés

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 19. számában jelent meg, 2018. szeptember 21-én.

Keresse a lapot az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon És hogy miről olvashat még 19. számban? Itt megnézheti.

Tudjuk, hogy mindenki kér. Tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi két dollár is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük.

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon.