Szalai Ádám és Nagy Ádám góljával 2–0-ra megvertük Finnországot az utolsó csoportmeccsen.
Azt már a vasárnap esti, utolsó Nemzetek Ligája-mérkőzés előtt tudni lehetett, hogy a harmadiknál rosszabb helyen nem végezhet a magyar labdarúgó-válogatott a csoportjában. Sőt, akár a második hely is elérhető lett volna, ha a görögök kikapnak otthon Észtországtól, mi pedig megverjük a finneket.
Nos az első félidő mindkét helyszínen úgy alakult, ahogy reméltük. Az észtek egy görög öngóllal vezettek Athénban, mi pedig magabiztos előnyt szereztünk az Üllői úton. Pedig az elején kicsit ránk ijesztettek a vendégek, akiknek több helyzetük is volt. De aztán összekaptuk magunkat, s félórányi játék után, a magyar válogatottól ritkán látható szépen kijátszott akció végén megszereztük a vezetést. A 29. percben Nagy Ádám passzolt jó ütemben Kalmárhoz a 16-osnál, aki elegánsan sarkazott a középen érkező Szalaihoz, ő pedig laposan a bal alsó sarokba lőtt (1–0).
És a lendületünk, a lelkesedésünk nem csökkent, nyolc perccel később újabb magyar gólt ünnepelhettünk. A középpályától indult meg Nagy Ádám, s miután senki sem támadta meg, a 16-osról ballal lőtt, a jobb alsóba tartó labdába csak beleütni tudott Joronen kapus, fogni nem, így már 2–0-ra vezettünk a nyelvrokonok ellen.
A második félidőben kicsit visszavettek a tempóból Kalmárék. Az első izgalmakat az okozta, hogy Pukki elesett a 16-oson belül, de bármennyire is gyanús volt az eset és reklamált a finn csatár, valójában attól került a földre, hogy belerúgott Vinícius lábába. Aztán újoncot avattunk, s a kispesti Holender Filip mennybe is mehetett volna élete első felnőtt válogatott meccsén, ám a Dzsudzsáktól kapott mesteri labdát a 16-os vonalától, senkitől sem zavartatva nem túl erősen a kapus kezébe lőtte.
Ezután leült a meccs, s úgy tűnt, nagy izgalmakat ez a mérkőzés már nem tartogat. Ugyan Szalainak még volt egy veszélyes fejese a 80. percben, majd Kleinheislernek egy erős lövése, de az eredmény már nem változott, és ez nekünk abszolút megfelelt. A 2–0-s győzelmünk és az észtek athéni bravúrja azt jelentette, hogy végül a csoport második helyén végeztünk. Ez a siker egyben azt is jelenti, hogy harminc év után újra sorozatban négy hazai győzelmet ért el tétmérkőzésen a magyar válogatott. Erre legutóbb még Détáriék idejében, 1987 és 1988 között volt példa.
Nemzetek Ligája, C osztály, 2. csoport, 6. forduló:
Magyarország–Finnország 2–0 (2–0)Budapest, Groupama Aréna, 8000 néző, vezette: Vincic (szlovén)
Magyarország: Gulácsi – Baráth (Lang, 52.), Kádár (Vinícius, 46.), Orbán, Korhut (Holender, 54.) – Lovrencsics, Nagy Á., Kleinheisler – Kalmár – Szalai, Dzsudzsák
Finnország: Joronen– Granlund (Toivio, 46.), Arajuuri, Vaisanen, Uronen – Lod, Kamara, Lam (Kauko, 60.), Taylor (Forsell, 74.) – Tuominen, Pukki
Gólszerzők: Szalai (29.), Nagy (37.)
A csoport másik mérkőzésén: Görögország–Észtország 0–1
A csoport végeredménye:
1. Finnország 12
2. MAGYARORSZÁG 10
3. Görögország 9
4. Észtország 4
