Nagyon úgy tűnik, amelyik klubba beteszi a lábát Mészáros Lőrinc és köre, oda azonnal ömleni kezdenek az állami milliárdok, ráadásul még az sem számít, magyar vagy határon túli egyesületről van-e szó. Ennek talán most a legjobb példája a horvátországi NK Osijek (Eszék), amelybe a nemzet gázszerelője még 2016 februárjában vásárolta magát. A klubnak akkoriban jelentős gazdasági gondjai voltak, ám azóta gyökeres fordulat állt be.
A tavalyi beszámolókból kiderült, hogy a nagy hirtelen Mészárossal együtt megjelenő szponzorok – többségük itthon a különböző állami és uniós pályázatokon szerzi milliárdos bevételeit – 2,8 milliárd forintos (68 millió kuna) árbevételt generáltak a klubnál, ebből konkrétan 2 milliárd volt a különböző cégek nagylelkű és bőkezű támogatása, vagyis 6320 százalékkal nőtt hirtelen a szponzori bevétel. Olyan cégek álltak az eszéki klub mögé, mint például a Mészáros és Mészáros Kft., a Duna Aszfalt, a Swietelsky és a Belfry PE. Az anyagi felemelkedés a pályán is meglátszik, hiszen a 2016–17-es és az elmúlt szezonban is a bajnokság negyedik helyén végzett a gárda, és 2017 nyár végén, ősz elején majdnem felkerült az Európa-liga főtáblájára.
Talpig turulban: amihez másnak évek kellenek, Mészárosnak hónapok - Magyar Hang
Sportfelszerelést gyártani – különösen profi sportolóknak – ma már sok esetben szinte űrtechnológiát igényel.
Ugyanakkor a kiadások is megnövekedtek: a 2016-os 35,5 millió kuna (1,47 milliárd forint) helyett egy év múlva már 63,5 milliót (2,6 milliárd forint) költöttek el – csak a működési költség csaknem egymilliárd forintnyi kunát vitt el, a játékosok bérköltsége pedig 395 millió forintról egészen 962 millióra emelkedett. Ám mielőtt elkezdenénk aggódni Mészáros Lőrincért, halkan jegyezzük meg, hogy azóta újabb, Magyarországon ismert cégek jelentek meg a támogatók között – például a felcsúti székhellyel rendelkező Pharos 95 Kft. –, és idén augusztusban megkezdődött az új stadion építése is, ahol már magyaros vonásokat is felfedezhetünk, hiszen az eredetileg 10 milliárd forintnyi eurós költségek néhány hónap alatt máris 16 milliárd fölé szökkentek.
A 2020-ra tervezett, 12 ezres stadion egyébként Horvátország legmodernebb arénája lesz, hiszen a VIP-páholyokban szauna és jacuzzi is lesz. Mészáros ottani üzlettársa, a klubelnöki teendőket is ellátó Ivan Mestrovic persze nem véletlenül köszönte meg nagy hajlongások közepette Orbán Viktornak, hogy ez a projekt létrejöhet, ugyanis a magyar állam 6 millió euróval, azaz 2 milliárd forinttal támogatja az építését.
Miért is jó ez a magyar államnak? Szabados Gábor sportközgazdász úgy véli, a kormány törekvése, hogy magyar közpénzen a határon túli sportéletet támogassa, akkor elfogadható, ha az a magyar közösség identitásának erősítését szolgálja.
Orbán Viktor: Örüljünk, hogy képesek vagyunk közösen alkotni - Magyar Hang
Bejutottunk a DAC akadémiájának zártkörű avatójára, videón a miniszterelnök beszéde.
„A mostani Orbán-kabinet egyértelműen a kultúra egyik nagyon fontos részeként tekint a labdarúgásra, ami szerintük az egyik legalkalmasabb eszköz a közösségépítésre. Nos, ez kétségkívül így van például Székelyföldön vagy éppen Dunaszerdahelyen, ahol valóban nagy számban él a magyar közösség. Ám Horvátországban messze nem ez a helyzet, itt nincs meg az említett magyar közösségi háttér, ráadásul a régióban messze itt a legmagasabb szintű a labdarúgás. Ha jóhiszeműen közelítek tehát a kérdéshez, akkor azt mondom, itt van a legtöbb tanulnivalónk” – mondta a sportközgazdász.
Szabados sportgazdaságilag kétségkívül jó üzletnek tartja a horvát focit, könnyen lehet az ott nevelkedett fiatalokat Nyugatra értékesíteni – persze csakis a tulajdonosoknak. Azaz a magyar állam befektet, míg a hasznot már a klub tulajdonosai, most Mészáros Lőrinc fölözi le. A közgazdász szerint ebben a konkrét helyzetben nehéz elhinni, hogy nem a politikai, és a vele összefonódó üzleti érdekek az elsődlegesek.
Miért magyar közpénzből kell a szerbeknek újra a csúcsra jutni? - Magyar Hang
Dől a pénz a határon túli futballba, és minő csoda, természetesen azok a klubok járnak jól elsősorban, amelyek kapcsolatban vannak a felcsúti akadémiával, vagy valamilyen formában Mészáros Lőrinccel.
„Ha ugyanezt az összeget mondjuk, a határokon belül adná oda támogatásként a kormány, akkor nem a riválist erősítené, ugyanis az nehezen elképzelhető, hogy egy tehetséges focista ma a horvát válogatott helyett inkább a magyart választaná” – jelentette ki a szakember.
Arra a kérdésünkre, miszerint van-e a világon arra példa, hogy egy ország a szomszédos országokban ilyen arányban adjon állami támogatásokat, miközben a legtöbb esetben semmilyen hasznot sem remélhet, azt felelte, nincs. Gondoljunk bele, ez olyan lenne, mint hogy Németország például elkezdené Elszász-Lotharingiában – mint az első, majd a második világháború után elcsatolt terület –, az állami büdzséből finanszírozgatni az ottani sportéletet.
„Egy biztos, egy ország önmagához, a GDP-hez képest ekkora összeget, ráadásul a határain túl nem adhat, főleg úgy, hogy annak esetleges haszna nem az államkincstárba jön vissza” – tette hozzá Szabados Gábor.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 27. számában jelent meg, 2018. november 16-án.
