Az Orbán-kormány a 2024-es olimpiai pályázattól való visszalépés után minden magyarországi világversenyt úgy rendez meg, mintha az legalábbis miniolimpia lenne. Nem volt ez másként az egyébként sportszakmai és sportdiplomáciai szempontból fantasztikusan sikerült október végi birkózó-világbajnoksággal sem.
Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke remek hangulatú és tökéletesen szervezett eseményt látott, és a Nemzetközi Birkózószövetség (UWW) elnöke, Nenad Lalovics is minden idők legnagyobb és legjobb világbajnokságának nevezte az ideit. Mára már nagyjából tudni lehet azt is, mennyibe is került Magyarországnak – bár a birkózószövetség válasza nem igazán segítette elő a tisztánlátást „A minden idők legsikeresebb világbajnokságával kapcsolatos munkák – annak ellenére, hogy a versenyek véget értek – még javában folynak. Az Emmivel kötött szerződés alapján az állami támogatás összegével a szövetségnek 2019. április 29-éig kell elszámolnia. A Magyar Birkózó Szövetség (MBSZ) – mint minden szerződéses és jogszabályi kötelezettségének – ennek is eleget fog tenni. Az Emmi a beszámolót nyilvánosságra hozza, annak elfogadását követően” – olvasható a szövetség válaszában.
Atlétikai vb: újabb NER-biznisz lesz a példátlan sportdiplomáciai siker? | Magyar Hang
Ami siker a sportdiplomáciának és a kormányközeli üzleti köröknek, ráfizetés lehet az adófizetőknek.
Az MBSZ tehát egyelőre nem adta ki adatokat, azért más információkból kiderült, hogy mekkora volt a kiadás, illetve megközelítőleg mennyi volt a vb bevétele. A Magyar Közlönyben, illetve közhasznú jelentésekben megjelent adatok alapján az október 20–28-a közötti világverseny költsége 2,4 milliárd forint lehet a végelszámolásnál – ebből megközelítőleg 2 milliárdot az állam biztosított –, ami azt jelenti, hogy naponta körülbelül 277 millió forintba került a vb.
Ha a sportszakmai részt nézzük, akkor egy arany- (Bácsi Péter), két ezüst- (Korpási Bálint, Lőrincz Tamás) és egy bronzérem (Barka Emese) mellett négy 5. helyet (Sastin Marianna, Németh Zsanett, Olejnik Pavlo, Kiss Balázs) begyűjtött magyar szereplés dicséretes, azaz megérte a kiadás. Ugyanakkor a külsőségekben megint mintha kényszeres bizonyítás lett volna a magyar szervezőkön. Az elképesztő költségeket felemésztő nyitó és záró ünnepség, formaruha a válogatott tagjainak, csaknem fél tucat háttérrendezvény és a Hall of Fame gála, a különböző hosszúságú reklámfilmek még akkor is elképesztő túlzásnak tűnnek, ha tudjuk, a nemzetközi szövetség szigorúan előírja, miként kell egy vb-t megrendezni.
Kétségtelen tény, csak maga a rendezési jog 855 millió forint volt, míg a bevételi oldal adatai még nem ismertek, ám az előzetes kalkulációk alapján 500 millió forint bejött csak abból, hogy a nemzetközi szövetség 180 svájci frankot fizetett naponta a versenyzők, edzők, bírók, sportvezetők szállására és ellátására – a 24.hu információi szerint a szövetség összesen mintegy tízezer vendégéjszakával számolt. A mintegy kétezer ember szállításához 6 prémium, 8 középkategóriás gépkocsit, 15 mikrobuszt és 10 nagyméretű buszt állítottak csatasorba.
A hazai szövetség elnökségét folyamatosan tájékoztatták a költségekről, és minden lényeges kiadásról szavazott is, sőt a közbeszerzési eljárások is korrekt módon zajlottak. A vb-n – magán a versenyen és előtte a nemzetközi szövetség kongresszusán – összesen 114 ország képviseltette magát.
Európa visszavette az első helyet
Nézzünk néhány érdekességet: megdőlt az a nézet, miszerint a birkózásban a szabadfogás népszerűbb, mint a kötött, hiszen amíg az előbbi fogásnemben 266, addig utóbbiban 296 induló volt a budapesti vb-n. Ami a sportág szempontjából örvendetes lehet, hogy a női résztvevők száma alaposan megnőtt, hiszen a 2013-as, szintén Budapesten rendezett világbajnokságon még csak 182 hölgy indult, míg most 255-en léptek szőnyegre.
Érmet ezúttal csak Európa, Ázsia, valamint Észak- és Közép-Amerika tudott nyerni a kontinensek közül, és ezúttal Európa vitte el a pálmát, hiszen szabadfogásban 18, a nőknél 15, kötöttfogásban pedig 30 érmet nyertek az öreg kontinensről induló birkózók, amiből összesen 18 volt arany, 18 ezüst és 27 bronz. Talán a legnagyobb meglepetést az jelentette, hogy kötöttfogásban a Koreai Köztársaság csak 2, míg a kubaiak és az irániak csak 1-1 bronzérmet tudtak szerezni.
A szovjet utódállamok elveszítették előnyüket a világ többi részével szemben, hiszen amíg a 14 egykori tagköztársaság összesen 44 érmet szerzett (13 arany, 11 ezüst, 20 bronz), addig a többi ország 76 érmet gyűjtött Budapesten, amelyből 17 volt arany, 19 ezüst és 40 bronz. Ha fogásnemekként nézzük, akkor szabadfogásban az oroszok voltak a legjobbak (4, 1, 2), a nőknél a japánok (4, 1, 2), míg kötöttfogásban szintén az oroszok lettek az elsők hat aranyukkal.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 31. számában jelent meg, 2018. december 14-én.
Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat a 31. számban? Itt megtudhatja!
