Idén Budapest lesz a sportok fővárosa. Minden második hónapra jut egy-egy világverseny, amelynek házigazdái lehetünk. Négy olimpiai kvalifikációs világbajnokságot rendezünk idén: asztalitenisz (április 21–28.), vívás (július 15–23.), kajak-kenu (augusztus 21–25.) és öttusa (szeptember 3–9.), nálunk rendezik meg nyáron az Európai Maccabi Játékokat, és most már biztos, hogy szeptember 13-15-e között a magyar főváros ad otthont az első alkalommal megrendezendő World Urban Gamesnek, az újgenerációs városi sportok fesztiváljának.
Utóbbi esetében joggal merülhet fel, vajon milyen sportágakat tömörít magába. Nos, a World Urban Games egy olyan, inkább fesztivál, mint sportesemény, amely az olyan utcai sportokat foglalja magába, mint a 2020-as tokiói olimpián debütáló 3x3-as kosárlabda és BMX freestyle, illetve a 2024-es párizsi nyári játékokon bemutatkozó breakdance, de szintén összecsapnak majd az indulók a fiatalok által nagyon kedvelt parkour-ban és roller freestyle-ban. Ha innen nézzük, akkor az idei, első WUG lesz több sportág olimpiai főpróbája. A helyszínről és a választott sportágakról jelenleg is folynak a tárgyalások, a végleges programot március végén jelenti be a szervezőbizottság.
Atlétikai vb: újabb NER-biznisz lesz a példátlan sportdiplomáciai siker? | Magyar Hang
Ami siker a sportdiplomáciának és a kormányközeli üzleti köröknek, ráfizetés lehet az adófizetőknek.
Ugyan lehet, hogy sokak számára a fenti sportágak keveset mondanak, mindenesetre a rendezvény fiatalokra gyakorolt hatását – és az ebben rejlő üzletet – komolynak értékelik más városok is. Ezt mutatja, hogy az első WUG rendezésére összesen 50 város jelentkezett, amelyekből a végső „összecsapás” előtt Barcelona, Budapest, Los Angeles és Tokió maradt, míg a döntőbe végül Los Angeles és Budapest került. Noha a Nemzetközi Sportszövetségek Szövetsége (GAISF) először az amerikai nagyvárossal kezdett tárgyalásokat, ám rengeteg – rendezéssel kapcsolatos, valamint anyagi – vita miatt végül Budapest mellett döntött.
„Európa ikonikus fővárosa tökéletes helyszínt nyújt ennek az izgalmas eseménynek, amely elhozza a sportágakat a város szívébe. Hálásak vagyunk a budapesti barátainknak a játékok iránti lelkesedésükért és elköteleződésükért” – jelentette ki Raffaele Chiulli, a GAISF elnöke.
VIP-páholyok, tao és politikai kinevezettek, avagy gondolatok a sportfinanszírozásról | Magyar Hang
A rendszer az elmúlt 8 évben kinevelt egy olyan sportvezetői csapatot, amely járatos a könnyű közpénzek elköltésében, a „nehéz”, piaci pénzek megszerzésével azonban érdemben nem foglalkozik.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság általános igazgatója, Christophe De Kepper úgy véli, a magyar főváros sok esetben bizonyította, remek házigazdája egy nagyszabású sporteseménynek, és tökéletes helyszíne lesz a 2019-től kétévente megrendezésre kerülő multisport-játékokat. Sőt, olyan információk is napvilágot láttak már, hogy a GAISF azt is felajánlotta, hogy a 2021-es WUG házigazdája is Budapest legyen.
Megéri a rendezés?
Ezek kétségtelenül nagy sportdiplomáciai sikerek – főleg annak fényében, hogy a kormány stratégiai ágazattá tette a sportot –, ám nagyon nem mindegy, hogy mindezt gazdaságilag elbírja-e a Magyarország. Különösen olyan esztelen költekezés mellett, ahogyan azt a NER-ben az utóbbi években megszokhattuk. Tény ugyanis, hogy már Orbán Viktor sem nézi jó szemmel azt, ami bizonyos magyarországi világversenyek költségvetése körül folyik. Az emberek sem azt nézik, hány sporteseményt bonyolítottunk le, hanem azt, mennyi állami pénz folyik el a nagyzolásban.
Dénes Ferenc sportközgazdász egy korábbi, Magyar Hangnak adott interjújában elmondta, az lenne a normális eljárás, ha a kiírt pályázat leadása előtt meghatároznák azt a keretösszeget, amit az adott rendezvényre hajlandók vagyunk áldozni. A szakember úgy véli, nem lehet egyértelmű választ adni arra, gazdaságilag megéri-e az országnak ez a rengeteg világverseny.
2018: a gigantikus sportberuházások éve | Magyar Hang
Tavaly is hullottak az állami százmilliárdok a magyar sportba, természetesen a legnagyobb győztes megint a labdarúgás lett.
„Nem teljesen világos, hogy a kormányzat mit számol bele és mit nem a rendezési, szervezési és építési költségekbe. Ezért kénytelenek vagyunk a kormány által mondott összesített adatokra támaszkodni, és innentől kezdve részben hitbéli adomány, hogy az ilyenkor hangoztatott összegeket elhiszed-e, vagy sem” – fejtette ki Dénes Ferenc.
Andrew Zimbalist amerikai közgazdász szerint nagyon egyszerű kiszámolni, hogy egy világversenyt megéri-e lebonyolítani. Nem kell mást csinálni, csak a közvetlen kiadásokat (a létesítmények építési vagy bérleti díját, a logisztikai, illetve a szervezési díjakat) és a közvetlen bevételeket (a jegyeladásokat, szponzori, a részvételi díjakat, televíziós jogdíjakat) összehasonlítani, és kiderül, hogy miként zártuk a rendezvényt.
„Amennyiben így számolunk, és a már meglévő létesítményben tartjuk a versenyeket, akkor a legtöbb esetben pozitív lesz a végeredmény. Ha azonban újakat kell építeni, az igencsak átírja a költségeket. Mivel Magyarországon rengeteg új sportlétesítmény épül ezekre a világversenyekre, így valós alternatíva, ha a felépítési költségeket kiveszik a rendezés költségei közül” – mondta Dénes Ferenc.
„Nem spórolunk rendező félként, így mindenki szívesen jön”
Ahhoz, hogy a bevételi oldallal is tisztában legyünk, pontosan tudnunk kellene például, mennyi jegy fogyott el, vagy volt-e irányított szponzoráció. A korosztályos világversenyek nagyon csekély valódi bevételt hoznak, a kiadások viszont – és ezt a tavalyi augusztusi ifjúsági ökölvívó-vb is jól bizonyította – nem lesznek ennek megfelelően kisebbek. Ráadásul Magyarországon dívik az az álláspont, hogy a vendégfogyasztást is a bevételekhez adják, hiszen ha nincs a világverseny, ezek az emberek nem jöttek volna el Magyarországra.
A Quaestor-károsultakon spórolt az állam az atlétikai vébére | Magyar Hang
Titkolózás, feljelentés, megszüntetett nyomozás és a Quaestor-kárvallottak eltűnt milliárdjai árnyékolják be a budapesti atlétikai világbajnokságot.
„Ezzel egyébként nincs is baj, ugyanis néhány kivételtől eltekintve – mint a 2017-es vizes vb, amikor a turisták száma a viadal két hete alatt kevesebb volt, mint amennyivel számoltak, illetve mint az előző években – jellemzően jótékony hatással van egy-egy ilyen sportrendezvény a turizmusra” – fogalmazott Dénes Ferenc, aki úgy látja, az, hogy lassan minden világversenyből miniolimpiát csinálunk, nem növeli meg nagyságrendileg a kiadásokat. – „Jó vendéglátók vagyunk, ami ebben az esetben azt jelenti, egyáltalán nem spórolunk rendező félként, így mindenki szívesen jön Magyarországra. Ráadásul, ha hosszú távon olimpiai rendezésben gondolkodik az ország, márpedig mi erre készülünk, nem is szabad másként hozzáállnunk a viadalokhoz” – tette hozzá a szakember.
Azaz 2019-ben számos egyéb nagy nemzetközi sportverseny mellett immár hat világversenynek is otthont ad a magyar főváros. Lassan tényleg csak az olimpia és a labdarúgó-vb hiányzik a sorból...
