Egyetlenegy magyar sportszervezetben nem fordult elő olyan fluktuáció, mint a Magyar Tenisz Szövetség elnökségében: 2016-ban megválasztott 7 fős elnökségéből 5-en már nem töltik be ezt a tisztséget, lemondtak pozíciójukról. Közülük többen elmondták, egyáltalán nem felel meg a valóságnak, hogy egyhangú elnökségi döntések születtek volna a különböző gazdasági kérdésekben. A szövetség honlapjra pedig egyetlenegy idei elnökségi határozat sincs feltöltve – mintha a szövetség vezetése az elnök, Szűcs Lajos és a főtitkár, Richter Attila és legszűkebb körének a magánügye lenne. Ráadásul hiába szavazta meg az elnökség és a közgyűlés is két, azóta már lemondott elnökségi tag koncepcióját a vidéki tenisz felélesztésére, miután a főtitkár nem értett egyet, a terv nem valósulhatott meg, és az erre félretett anyagi forrást másra költötték el.
Mivel az idei jegyzőkönyvek egyáltalán nincsenek fenn a honlapon – ami azt feltételezi, hogy 2019-ben egyetlenegy elnökségi ülés sem volt –, így csak a tavalyi év elnökségi üléseinek döntéseit tudtuk végignézni. A korábbi cikkeinkben megírt botrányok fényében nem lesz meglepő, hogy mindössze egyetlenegy döntést találtunk, amelynél egy tartózkodás került a jegyzőkönyvbe – Fucsovics Márton támogatásának megtárgyalása ügyében –, a többi esetben mindig egyhangúan vette tudomásul, fogadta el a beterjesztéseket az elnökség. Nos, ilyen fokú egyetértésre legfeljebb a kommunizmusban találhatunk példát. Persze az is feltűnő, hogy a döntések esetében sosincs feltüntetve, kik voltak jelen a szavazáskor – legyen az személyes vagy e-mailen keresztül folytatott –, valamint az sem, volt-e valakinek észrevétele, az ülés mettől meddig tartott, ki vezette le. Holott például július 24-én olyan fontos kérdésben kellett döntést hozni Richter Attila főtitkár előterjesztésére, hogy Szűcs Lajos használhatja-e a szövetség szponzorautóját.
De vajon tényleg igazak-e azok a kinyilatkoztatások az összes elnökségi határozatban, hogy egyhangúan döntött az egyre fogyatkozó elnökség? Két volt elnökségi tag – aki tavaly mondott le– egyértelmű választ adott.
„Nem tudtunk a legtöbb költségvetési döntésről, nem valós az a kijelentés, hogy ezek elnökségi jóváhagyással történtek. Bogyó Lászlóval és több elnökségi taggal együtt sokszor kértük az elnökségi döntésekről készült hiteles jegyzőkönyveket, de ezekkel máig adós maradt a főtitkár úr” – jelentette ki a Tiszta Tenisz közösségi oldalon Papp Zoltán, aki elmondása szerint szűk két éven át volt a Magyar Tenisz Szövetség elnökségi tagja.
A fent említett Bogyó Lászlónak – aki saját bevallása szerint mindig is azt mondta, hogy a Rózsadombról nem lehet irányítani a magyar teniszt – elnökségi tagként elsősorban az volt a feladata, hogy a megyei teniszszövetségeket, illetve a régiókat összefogja.
„A megfelelő merítési lehetőség megteremtése sokkal fontosabb része az utánpótlás-nevelésnek, mint például az, hogy hány korosztályos játékosunk van. Ennek ellenére elnökségi tagként hiába dolgoztunk ki konkrét terveket a toborzásra, végül mindig mást helyeztek előtérbe a szövetségben. Ráadásul más olyan fontos kérdések is felmerültek, amelyekről ki kellett volna kérni az elnökség véleményét, de nem tették meg. Hogy miért alakult így, arról elsősorban főtitkár urat kell megkérdezni” – állította a sportág megújulásáért küzdő mozgalom közösségi oldalán Bogyó László, aki bár lemondott az elnökségi tagságáról, ám a megtisztulásért, az utánpótlásért és az átlátható gazdálkodásért tovább küzd a Pest Megyei Szövetség elnökeként.
Bogyó László és Papp Zoltán éppen a regnáló elnök, Szűcs Lajos felkérésére dolgozta ki a vidéki tenisz helyzetének fellendítését, a megyei szövetségek újjáélesztését elősegítő programot, amelyből aztán semmi sem valósult meg, annak ellenére, hogy az elnökség és a közgyűlés is elfogadta a koncepciójukat: mellé rendelt egy pénzügyi keretet, ám – hogy, hogy nem – ez az összeg végül vélhetően másra ment el.
„Hogy mi volt ennek az oka? A főtitkár úr nem támogatta a programunkat, és ez bőven elég volt ahhoz, hogy végül ne valósuljon meg semmi. Ennek tudatában nem láttam értelmét folytatni a munkát elnökségi tagként” – tette hozzá Papp Zoltán.
Az, hogy egy sportág két legfőbb szerve, a közgyűlés és az elnökség döntése ellenére egy szövetségi alkalmazott, a főtitkár mindezt képes megakadályozni, illetve lehetősége van ezt meggátolni, valószínűleg egyedülálló eset, nemcsak magyar, hanem nemzetközi szinten is. Akárcsak az, hogy az elnökség szavazásáról szóló jegyzőkönyvekbe az érintettek nem nézhettek bele. Egy lapunknak nyilatkozó jogász elmondta, ha nem jelenik meg az elnökség valamennyi tagja az előtte nyilvánosan meghirdetett ülésen, az elnöknek és a megjelenteknek van joguk azonnal egy másikat összehívni, és azon már a jelenlévők mindent megszavazhatnak. Ám ezt mindenképpen tartalmaznia kéne a jegyzőkönyveknek a résztvevők névsorával, hogy mikorra hívták össze az újabb elnökségit, valamint hogy a jelenlévők miként szavaztak a különböző előterjesztésekben. A fentiek közül egyiknek sem felelnek meg a szövetség honlapján hozzáférhető jegyzőkönyvek.
Természetesen még mindig nincs kitűzve a rendkívüli közgyűlés időpontja – legalábbis a szövetség honlapján ennek nincs nyoma –, amit azért kellene összehívni, mert április 16-án határozatképtelenné vált a rendes közgyűlés. A törvény értelmében pedig 15 napon belül kell megtartani a rendkívüli közgyűlést, amit az érvényben lévő jogszabály szerint a bíróság vagy a tagszervezetek harmada (103), vagy az elnökség hívhat össze. Tehát nem Szűcs Lajos elnök egy személyben. Persze a fentiek alapján bármikor születhet egy újabb, egyhangú elnökségi határozat.
És akkor most ne beszéljünk azokról a már korábban kibukott botrányokról, amelyekről a Magyar Hang nemrég beszámolt. Az önmagát ünneplő Magyar Tenisz Szövetség (MTSZ) vezetősége ellen április 16-i dátummal újabb eljárást kezdeményezett az Emmi a Közbeszerzési Döntőbizottságnál, a 2018. évi ATP 250 World Tour férfi tenisztorna, a WTA női tenisztorna sportrendezvény szervezése és az ifjúsági tenisz csapat világbajnokság után az idei, azaz a 2019-es WTA és ATP-tornák miatt. A minisztérium azért fordult a hatósághoz, mert az MTSZ mellőzte a különböző kiírásoknál a közbeszerzési törvény vonatkozó szabályait. És akkor még nem említettük, hogy az MTSZ gazdasági működését nem egy esetben vizsgálta a NAV – több, a szövetséggel is partneri viszonyban lévő embert hallgattak ki, volt, akit több mint két órán keresztül –, jelenleg büntetőeljárás is folyamatban van, valamint gazdasági visszaélések miatti alapos gyanú miatt nyomoz a IX. kerületi ügyészség. A 707 millió forintos tartozásról, vagy a versenybírók után be nem fizetett járulékokról, a korosztályos A-kerettagok eddig elmaradt támogatásairól, az idei évre szóló szerződéseik elmaradásáról már szót se ejtsünk.
