Szombat este kiderül, hogy a labdarúgó-Bajnokok Ligájának madridi fináléját a korábbi többszörös győztes és tavalyi döntős Liverpool vagy az ezen a szinten első alkalommal járó Tottenham Hotspur nyeri meg. Ez a párosítás – azon kívül, hogy angol házi döntő – azért sem mindennapi a BL történetében, mert a leggazdagabb csapatok ezúttal körön kívül maradtak. A két gárda fináléba jutása inkább köszönhető a tudatos koncepciónak, mint a kimeríthetetlen bankszámláknak. Ráadásul a Premier League fölényét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az Európa-liga-finálét is két angol csapat, a Chelsea és az Arsenal vívta (és az előbbi nyerte).
A Deloitte Football Money League adatai alapján az elmúlt tíz évben nem nyert Bajnokok Ligáját olyan klub, amely nem tartozott az adott év tizenöt leggazdagabb európai egyesülete közé. Az idei esztendő lesz az első, amikor ez megváltozik, persze a Liverpool és a Tottenham is rendelkezik a legmagasabb szintű versenyképességhez és eredményességhez szükséges tőkeminimummal. Mindkét klub részesedik az angol pontvadászat hatalmas bevételeiből, ráadásul magyar fejjel szinte elképzelhetetlen pénzekhez jutottak saját forrásaikon keresztül – a Spurs 113, a Liverpool 106 millió font adózás utáni profitot ért el. A labdarúgók eladásából a vörösök 124 millió, a londoniak pedig 73 millió fontot gyűjtöttek; miután új játékosokra, sztárigazolásokra nem nagyon költöttek, nem csoda, hogy az elmúlt öt évben a Tottenham 265, a Liverpool pedig 260 millió font nyereségre tett szert ebből. Az Mfor összeállította tavalyi bevételeiket, ez alapján a Liverpool 455 (meccsbevétel: 81,2, közvetítés: 222,6, szponzori bevételek: 151,3), a Spurs pedig 379 (meccsbevétel: 75,5, közvetítés: 200,7, szponzori bevételek: 103,2) millió fontot keresett.
Ezekhez jött még hozzá az egy évvel ezelőtti Bajnokok Ligájában elért eredmények utáni pénzjutalom, amely a finalista Liverpool esetében újabb 72 millió, a 2018-ban a nyolcaddöntőig jutó Tottenhamnek 61 millió fontot jelentett. Persze költöttek is: a Liverpool 54 ezresre bővítette ki stadionját „potom” 110 millió fontért, a Tottenham pedig néhány hete költözött vadonatúj, 62 ezres arénájába, amelynek költsége elérte az 1 milliárd fontot.
Mindkét klub jövőre is BL-résztvevő lesz, ugyanis a vörösök a második, a londoniak a negyedik helyen zártak a bajnokságban, igaz ez csak selejtezős helyet biztosít számukra. És mindkét együttes kispadján olyan vezetőedző ül – Jürgen Klopp és Mauricio Pochettino –, aki nem nyert még BL-t, de képes látványos, élvezetes és eredményes focit produkálni, vagy ha kell, hatalmasat küzdeni, mint tették éppen az elődöntőben. Ugyanis mind a Liverpool, mind a Tottenham háromgólos hátrányból állt fel és jutott be a június 1-jei fináléba.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/22. számában jelent meg, 2019. május 31-én.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/22. számban? Itt megnézheti!
