Mondhatnánk, hogy a 2018/19-es szezon az utóbbi évek egyik, ha nem a legsikeresebb éve volt a Ferencváros számára. A zöld-fehéreknél ugyanis a látványsportágak közül labdarúgásban – férfiaknál és nőknél egyaránt –, férfivízilabdában és férfijégkorongban magyar bajnoki címet szereztek, ráadásul pólósaik Bajnokok Ligája-győzelmet is arattak. A klub más szakosztályai sem szerepeltek rosszul, gondolhatunk például a birkózóknál Bácsi Péter világbajnoki címére, de jutott bajnoki arany az ökölvívóknak, úszóknak és a triatlonosoknak is. Mivel az ország legnépszerűbb klubjáról van szó, az ember azt hinné, a szponzorok egymás kezébe adják a kilincset, és ilyen teljesítmények mellett az lenne a természetese, ha anyagi problémák messze elkerülnék az egyesületet.
Nos, ehhez képest a céges beszámolók alapján, ha nem lenne a magyar állam ilyen bőkezű a Ferencvárossal, hiába az eredmények, a klub akár csődbe is mehetne. Ugyanis az mfor.hu a beszámolóból kiderítette, hogy az egyesület tavaly 130,8 millió forint veszteséggel zárt, aminek legfőbb oka az, hogy a kiadásokkal (5,83 milliárd forint) meghaladták a tárgyévi bevételeket (5,7 milliárd forint). A tárcáktól 17,6 milliárd forint érkezett a Fradihoz. A labdarúgóknál még ennél is nagyobb a baj papíron, ugyanis az adózott eredmény végül 1,32 milliárdos veszteség lett 2018-ban, ami történelmi mélypont, azaz ennél nagyobb mínusszal egyszer sem zárt a focicsapatot üzemeltető cég, az FTC Labdarúgó Zrt.
„Nagyon furcsa”
Szabados Gábor sportközgazdász úgy véli, ha van klub Magyarországon, amely képes lenne piaci alapon működni, az éppen a Ferencváros. „Országos szinten olyan szurkolói bázissal rendelkeznek, mint más klub nem, valamint a Groupama Aréna hosszútávon is nyereségesen működik, főleg annak ismeretében, hogy a két legnépszerűbb hazai csapat, a válogatott és a Fradi ott játszik. Éppen ezért nagyon furcsa azt látni, hogy mégsem piaci alapon működtetik a klubot, és ez egyben a magyar sportpiac kritikája is” – jelentette ki lapunk érdeklődésére a szakember.
A legfőbb problémának azt nevezte Szabados Gábor, hogy noha sportnemzetnek mondjuk magunkat, mégsem költenek az emberek eleget különböző sporteseményekre, ráadásul Magyarországon kizárólag a piacról befolyó bevételek a nemzetközi versenyképesség fenntartására nem képesek.
Hiányzik a sportra költő szurkoló | Magyar Hang
„A Ferencváros olyan szinten verte fel a saját költségvetését az előbb említett nemzetközi versenyképesség miatt, lásd női kézilabda, férfivízilabda vagy természetesen a labdarúgás, amit hazai szinten a piac már nem tud eltartani. Ha csak az utóbbit vesszük, valóban ekkora büdzsére van szükség ahhoz, hogy egy csapat az Európa-liga csoportkörébe jutást reális célként tűzze ki maga elé. Ugyanakkor működhetne a Fradi reális, piaci költségvetésből is, ám az a mostaninál minimum harminc-negyven százalékkal csökkentené a büdzsét. Viszont ebben az esetben vélhetően kizárólag a női kézilabdacsapat tudná ugyanezt a szintet hozni, amit az elmúlt időszakban elért” – állította a sportközgazdász.
Arra a kérdésre, miszerint a labdarúgócsapatot üzemeltető cég tulajdonosainak kell majd kipótolniuk a saját tőkében a mínuszba fordulást, akkor azt ki fogja megtenni, azt válaszolta Szabados Gábor, hogy vélhetően majd az egyik – nagy eséllyel állami – támogatójuk fogja a rést betömni, mert a cég nem rendelkezik saját forrással ilyen esetekre.
A harmincadik – Nehéz feltétel nélkül lelkesedni egy drága pénzen vett zsoldosseregért | Magyar Hang
„Ugyanis a klub civil szervezet, azaz nincs tulajdonosa, a labdarúgócsapatot üzemeltető Zrt.-nek pedig a klub a tulajdonosa, azaz a csapatnak nincs valódi tulajdonosa. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a klubvezetőknek teljesen más a motivációja, mint a valódi, saját pénzét is veszélyeztető valódi tulajdonosnak, másrészt a nemzetközi és a hazai labdarúgásban ez abszolút egyedi dolognak számít, ahogy a Fradi működik. A csapat vezetői, lásd például a klubelnököt, a politikai kapcsolataik teljes kihasználásával szerzik meg a támogatókat, sok esetben maga az állam áll az érkező összegek mögött” – mondta el lapunknak Szabados Gábor.
A sportközgazdász kiemelte, a világ futballjában a Real Madrid és a Barcelona esetében sincsen valós tulajdonos, ám ott van egyrészt egy nagyon komoly, több tízezres pártolói kör, amely a bevételek egy részét állja, ugyanakkor a klubvezetés veszteség esetén vagy a saját zsebébe nyúl, vagy hitelt kénytelen felvenni a működés zavartalanságának biztosítása miatt. Németországban a törvények nem engedik, hogy egy klubnál 50 százaléknál nagyobb részt szerezzen meg valaki egy csapat tulajdonjogából, ám az egyesületek mellett itt is megjelennek a valódi tulajdonosok is.
Közpénzeső a Ferencvárosnak
De nézzük meg, honnan erednek a klub bevételei. Az Emberi Erőforrások Minisztériumától (Emmi) 590 millió forint érkezett, melyből a szakosztályaiknak 223,1 milliót adtak tovább, illetve a dokumentumok alapján sportszakmai célokra és működési kiadásokra használták fel a pénzt. Az Emmi részéről további 1 milliárd forint érkezett hároméves időtartamú fejlesztésekre, valamint újabb 14,9 milliárd forint, amit a népligeti, Fradiváros rekonstrukcióval kapcsolható össze. Utóbbi felhasználását 2018. január 1-től jövő év december 31-ig engedélyezi a megállapodás, és a papírok alapján ezen összeg felhasználása még nem kezdődött el.
Fradiváros: aki NER, az nyer – Orbán Viktor döntésére várnak | Magyar Hang
A központi költségvetésből sportlétesítmény-fejlesztési támogatás jogcímen 6,8 millió forint jutott tavaly a Fradinak, valamint az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól 1,2 milliárd forint, szintén vegytiszta közpénz érkezett a klubhoz a vagyonkezelésében álló ingatlanok fenntartására, működtetésére. Ha mindez a közpénzeső még nem lenne elég, nos, a sportági szakszövetségektől 42 millió forint, a X. kerületi önkormányzatból 10 millió, a IX. kerületitől 50,5 millió, míg a fővárosi önkormányzattól további 20 millió érkezett. De megtaláljuk a támogatók között a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft.-t, a Provident Pénzügyi Zrt.-t (18,6 millió forint), valamint az Infodrops Consulting Kft.-t és a CYX Kft.-t. Ugyanakkor az mfor.hu észrevette, hogy a klub támogatói között két olyan cég is van, amelynek tulajdonosát idén április 16-ától 5 évre eltiltotta a hatóság a tisztségviselői posztok betöltésétől, illetve 23 cégéből 12 kényszertörlés alatt áll, 10 esetében regisztrált negatív információ van.
Terítéken a focisták
De nézzük, mi okozhatta a labdarúgócsapatot üzemeltető cég tavalyi, történelmi veszteségét, annak ellenére, hogy a csapat a szezon végére megnyerte története 30. bajnoki címét. Mindenesetre a papírok alapján akkora a cég vesztesége, hogy mínuszba vitte a saját tőkéjét, és 2003 óta ilyen gazdasági mélyrepülésre még nem volt példa. A fő ok, hogy 1,4 milliárd forinttal kevesebb bevétel folyt be a cég kasszájába – az egy évvel korábbi 2,8 milliárd forint helyett csak 1,4 milliárd érkezett az egyéb kategóriába –, ám az a beszámolóból nem derül ki, hogy a kiesést pontosan mi okozta.
Vélhetően a szakszövetségi támogatásokat, UEFA-tól kapott pénzeket, taotámogatásokat, önkormányzattól és más vállalkozásoktól kapott támogatásokat tartalmazó bevételek szerepeltek az egyéb kategóriában, ezt ugyanis nem kell részletezni. Ugyanakkor az értékesítésből származó bevétel a 2017-es évi 2,5 milliárd forintról 2,88 milliárdra nőtt, aminek legnagyobb tétele a szponzori és reklámbevételekből befolyt 1,4 milliárd, valamint az 1,2 milliárd forintos kereskedelmi bevétel.
A ráfordítások összege rubrikában 4,6 milliárd forint szerepel, melyből az anyagjellegű 1,3 milliárd, a személyi jellegű pedig 3,3 milliárd forint. A cég alkalmazásában összesen 185 fő áll, melyből 133 szellemi foglalkozású – vélhetően ide vannak sorolva a sportolók is –, akiknek havi átlagbére tavaly 1,767 millió forint volt.
A fenti tételek ismeretében a cég tavalyi vesztesége 1,29 milliárd forint volt, amely akár még növekedhet is az adófizetési kötelezettség miatt, holott 2016-ban és 2017-ben is nyereséges volt a társaság, igaz, 2010-ben 1,1 milliárd forint volt szintén a veszteség.
