HIRDETÉS
Kezdőlap Sport Csak papíron ...

Csak papíron a fiataloké a jövő a magyar fociban

HIRDETÉS

Az elmúlt időszakban már-már akadtak olyan periódusok is a magyar labdarúgásban, amelyekből arra következtethettünk, végre rátaláltunk a helyes útra, és innentől kezdve felszálló ágban lesz a hazai foci. Kétségkívül igaz, hogy például a Mol Vidi hosszú, ínséges évek után bejutott az Európa-liga csoportkörébe, a felnőtt válogatott pedig vezeti csoportját a 2020-as Európa-bajnokság selejtezőjében, ráadásul csupaszív játéka egyre inkább vonzza a közönséget is. Ugyancsak remekelt az U17-es válogatott, amely ötödik lett az Eb-n, ezzel kijutott az őszi világbajnokságra. De a sportág női vonalán sem kell szégyenkeznünk, hiszen amíg a felnőttek augusztusban indulnak harcba az Európa-bajnoki részvételért, addig az U19-es csapat a kontinensviadal elit körének 4., az U17-es gárda a 2. helyén végzett.

HIRDETÉS

Persze mindehhez megfelelő anyagi és infrastrukturális háttér is szükséges, és ebben is hatalmasat lépett előre a magyar labdarúgás, bár lehet, hogy ehhez kevesebb ráfordítás is elegendő lett volna. Az összesítés szerint mostanáig 334 milliárd forintból az állam 31 stadion építését kezdte meg, amelyből 19 arénát már átadtak, 8 jelenleg is kivitelezés alatt áll, míg 4 esetében tervezési, illetve pályázati szakaszban tartanak. A pályaépítési programban eddig országos szinten 650 új pálya épült meg, 2209-et felújítottak, ezek nettó költsége 19 milliárd forint volt. A fiatal korosztályok számára indított Bozsik-programban például a 2010-es résztvevői létszámhoz képest (60 885 fő) mára megháromszorozódott a focizó fiúk és lányok száma (183 129 fő), ráadásul a most véget ért 2018/19-es szezonban 30 ezer lány vett részt a programban, azaz rekord született. A legkisebbeknél (5–7évesek) 33 187 gyerek focizott valamilyen formában, és a program részeként 3010 intézmény vett részt a sportág népszerűsítésében.

A fentiek ismeretében tényleg azt hihetnénk, hogy a magyar labdarúgásban minden rendben van, ám sajnos erről szó sincs. Nem véletlen, hogy az MLSZ elnöksége – a szakmai bizottság munkáját figyelembe véve – az utánpótlást érintő kérdésekben a nagy változtatások mellett döntött. Felmérték ugyanis, hogy 2015 júliusa és 2019 májusa között miként alakult a fiatal magyar játékosok helyzete az NB I-ben. A helyzet meglehetősen szomorú, ugyanis hiába hozta meg a fiatalszabályt a szövetség, az utánpótlásból egyre kevesebben kerültek be a felnőtt klubcsapatok keretébe, és még ennél is kevesebben mutatkoztak be az első osztályban. A vizsgált időszakban (lásd grafikánkat) összesen 16 csapat játszott legalább egy szezont az NB I-ben, és 116 fiatal debütálhatott a hazai pontvadászatban, ami azt jelenti, hogy csapatonként átlagosan 2,4 játékos. A legtöbb fiatalt a Diósgyőr tette be csapatába, szám szerint 18-at, míg például a rengeteg közpénzt elnyelő Puskás Akadémiában összesen 2 fiatal mutatkozhatott be, ami azért is döbbenetes, mert a vizsgált négyéves időszakban a csupán egy-egy évet az első osztályban eltöltő Békéscsaba vagy Gyirmót is jóval több fiatalnak adott lehetőséget.

Jól mutatja a problémát, hogy a 2010-től eltelt kilenc szezonban odáig jutottunk, hogy a nemrég véget ért bajnoki idényben a fiatalok aránya visszaesett 3,9 százalékra – a legmagasabb arány 2015/16-ban még 9,9 százalék volt –, míg a külföldi játékosok aránya legutóbb már 35,9 százalék volt. Vagyis a hazai fiataloknál sok esetben semmivel sem jobb idegenlégiósok egyszerűen elveszik a helyet a magyar tehetségektől. Pedig több példa is van arra, hogy ahol saját nevelésű fiatalokra épít egy klub, ott egyrészt a szurkolók is sokkal jobban kedvelik a csapatot, másrészt ennek eredménye is lehet, mint például a Vasas esetében, amely két éve egészen a bajnoki bronzéremig menetelt. Persze el kell ismerni azt is, hogy ma a legtehetségesebb fiatalokat már 17 évesen elviszik külföldre, még úgy is, hogy itthon előtte maximum korosztályos bajnoki meccsen léptek a pályára. Ez utóbbi egyébként jót is tesz a magyar fiataloknak, hiszen azok a játékosok, akik utánpótláskoruk végéig nem jutnak ki külföldre, hatalmas lemaradásban lesznek a hasonló korú német, francia, angol vagy akár a szerb, horvát, lengyel fiatalokhoz képest.

Az MLSZ vezető testülete egyébként jó ideig – hibásan – úgy ítélte meg, hogy a fiatalok játéklehetőségét az elmúlt években támogató, úgynevezett „fiatalszabály” jó irányba tett lépés volt. Az élvonalban szereplő klubok számára nem jelentett valódi ösztönzést az, hogy 2018-tól külön díjazza az MLSZ, a fiatalok mennyi időt töltenek a pályán. A szövetség – amelynek elnöke, Csányi Sándor egy konferencián kifakadt a magyar fiatalok háttérbe szorítása és a rengeteg használhatatlan idegenlégiós miatt – ismét beavatkozni kényszerül. Azt tervezik, hogy az új kooperációs szerződés keretein belül az NB I-es csapatok 21 éven aluli játékosai ugyanazon a hétvégén az NB II-ben is pályára léphetnek, ha klubjuk első csapatában nem vagy csak keveset játszottak. Egyelőre azonban még sehol sincsenek az erről rendelkező pontos szabályok és a részletes leírások, holott már majdnem június végét írjuk, így kétséges, életbe léphet-e az új szabály a következő bajnokságban.

HIRDETÉS

Egyébként magát az utánpótlás bajnoki rendszert is átszervezi az MLSZ, miután a részt vevő csapatok és a szakmai bizottság is szorgalmazta a változtatást. A cél, hogy erősödjön a mérkőzések intenzitása, javuljon a bajnokság minősége, és az eredménycentrikusság helyett a játék színvonala, az egyéni fejlődés kapjon prioritást. Ennek érdekében rugalmasabb bajnoki rendszert vezetnek be, és minden évfolyam besorolását csak az adott évfolyam eredményei határozzák majd meg, azaz az eddigi gyakorlattól eltérően nem számítják össze a különböző korosztályok eredményeit. Az új rendszert a lehető leghamarabb be kívánja vezetni a szövetség.

Talán az is segíti majd a hazai tehetségek minél nagyobb megbecsülését, hogy a 2020/21-es évadtól – az UEFA és más nagyobb ligák gyakorlatát követve – az MLSZ korlátozni fogja az NB I-es csapatok versenyengedéllyel rendelkező játékosainak számát. Felmerült az is – erről természetesen még semmilyen döntés nincsen –, hogy a szerény költségvetésű csapatok helyzetének javítása érdekében megváltoztatják a teljes bajnoki rendszert. Például az NB I létszámát ismét felemelik 16 csapatra. Az utolsó két helyen végzett gárda esne ki, míg a 13. és 14. helyen záró klubok osztályozót játszanának a bennmaradásért. Ugyanakkor az NB III-as pontvadászatot megszüntetnék, viszont újra két NB II-es csoport lenne, amelyekből a bajnokok automatikusan feljutnának az első osztályba, míg az ezüstérmesek mehetnének osztályozóra. A harmadosztály megszűnését követően a megyei bajnokságokat is átszerveznék, amivel jelentősen csökkenne a csapatok utazási költsége.

Az edzőképzés színvonalán sem ártana javítani, bár mennyiségileg éppen elég szakembert képeztünk 2018-ban. Összesen 20 olyan konferenciát szerveztek Magyarországon, amelyeken kreditpontokat tudtak szerezni a továbbképzésre jelentkezők. Tavaly összesen 698-an kaptak valamilyen edzői képesítést, ebből sokan már nem az első végzettséget tudhatják magukénak. Az utánpótlás tekintetében legfontosabb Grassroots C képzésben – gyerekekkel és a tömegsportban a labdarúgással foglalkozó edzők képzése – összesen 450 fő szerzett képesítést, míg 110-en az amatőr C kategóriában végeztek. Az UEFA továbbképzésein a legmagasabban szintet adó pro licences képzésben 24-en – két női edző, Markó Edina és Schumi Dorottya is sikeres vizsgát tett –, az A kategóriásban 25- en, míg a B-ben 69-en szerezték meg képesítésüket.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/25. számában jelent meg, 2019. június 21-én.

Hetilapunkat megvásárolhatja csütörtök estig az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/25. számban? Itt megnézheti!

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi néhány száz forint is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

29,156lájkolóTetszik
2,688követőKövetés
17,700feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

Tequilát Orbánnak – Magyar Hang-ajánló

Interjú Bödőcs Tiborral és L. Ritók Nórával. Miskolci és szombathelyi választási riport. Keresse a friss Magyar Hangot!
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek

Flaszter 60. – Üzenjük Karácsony Gergelynek: Ne!

Műsorvezető: Dévényi István. E heti vendégek: Tóth Richárd, a HVG újságírója és Katona Mariann, a Magyar Hang munkatársa.

A torontói gép