Úgy tűnik, minden idők legnépesebb világbajnoksága kezdődik meg július 15-én, hétfőn Budapesten, a Budapesti Olimpiai Központ (BOK) Sportcsarnokban, ahol 115 ország 1068 vívója lép majd pástra. Csak a miheztartás véget jegyezzük meg, hogy az eddigi rekord 899 fő volt a 2015-ös moszkvai olimpiai kvalifikációs vb-n. Összehasonlítási alapként álljon itt még két adat: az előző, 2013-as budapesti vb-n a 807-es indulószámot ünnepeltük, míg a tavalyi, a kínai Vuhsziban rendezett világbajnokságon 770-en léptek pástra. A legnagyobb indulói létszámot férfi párbajtőrben találjuk, ahol egyéniben 229-en, csapatban 43-an (!) neveztek. A legnagyobb százalékos fejlődést azonban a tőr produkálja, ugyanis hat évvel ezelőtt, Budapesten, női tőrben 83-an, a férfiaknál 124-en indultak, míg most 145-re, illetve 190-re nőtt ez a létszám, és ezzel a férfi tőr lett a második legnépesebb szakág.
A vívás az egyik legsikeresebb magyar olimpiai sportág – 37 arany, 23 ezüst és 27 bronzérem – legjobbjai esetében a tokiói kvalifikáció alapja a nemzetközi szövetség (FIE) 2020. április 4-i csapat-világranglistája lesz. A két nem három fegyvernemében – férfi és női tőr, párbajtőr és kard – ennek első 4-4 helyezettje 3-3 vívóval lehet ott az olimpián, ugyanakkor Óceániát leszámítva a négy kontinens is minden csapatversenyben kap 1-1 kvótát – ha a rangsorban van csapata a legjobb 16 között. Ha nincs, ez a kvóta is a legerősebb földrészé, vélhetően Európáé lesz. Ezzel 24 hely el is kelt az egyéni versenyek egyaránt 34-es főtábláján, a továbbiakat az egyéni világranglistáról, illetve az egyes földrészek kvalifikációs versenyeiről töltik fel. Japán pedig legalább 8 kvótára számíthat a nemzetközi szövetségtől. Maga a kvalifikációs sorozat tehát valamivel több mint egy esztendőn át tart majd: 2019. április 3-a és 2020. április 4-e között világkupák, GP-versenyek, világ- és kontinentális bajnokságok, illetve 2020. április 15–26. között majd a földrajzi zónák szerinti kvalifikációs versenyek várnak a résztvevőkre.
Az a jelenlegi rangsorokból kiderül, hogy a magyar válogatott három csapattal jelenleg olimpiai résztvevőnek tekinthető, és ami a lényeg, valamennyi érmet is szerzett a nemrég zárult düsseldorfi Európa-bajnokságon. Mindkét nem kardozói ezüst-, míg a férfi párbajtőrözők két bronzéremmel tértek haza, ráadásul Márton Anna révén női kardban is jutott egy bronz a magyaroknak.
Csampa Zsolt, a Magyar Vívó Szövetség (MVSZ) elnöke bízik
abban, hogy a hétfőn kezdődő világbajnokságon a magyar vívás szervezésben és az
eredményeket tekintve is felül tudja majd múlni az egyébként rendkívül sikeres
2013-as budapesti vb-t.
– Sajnos az az elképzelésünk, hogy a Hősök terén legyenek a versenyek, megdőlt. Így, akárcsak 2013-ban, a BOK-csarnokban bonyolítjuk az eseményt. A versenyzők átérzik, hogy fontos állomása a kvalifikációs sorozatnak a budapesti vb, erőt ad nekik, hogy hazai páston szerepelhetnek – mondta a szövetség elnöke.
Természetesen mindent az olimpiai kvalifikációnak vetnek alá,
és ehhez remek alapot adott a pár hete véget ért Európa-bajnokság.
– Tokiói szemüvegen keresztül is nagyon értékes az Eb-n elért eredmény, éppen abban a három fegyvernemben szerepeltünk kifejezetten eredményesen, amelyben a legnagyobb eséllyel pályázunk a kvótára. Ráadásul további három válogatott is nyolc közé jutott, nem sok olyan Európa-bajnokságra emlékszem vissza, amikor valamennyi magyar csapat legalább negyeddöntőt vívott. Más kérdés, hogy ez mire lehet elég az olimpiai kvalifikáció szempontjából, ám a kapu nyitva maradt mindenkinek – jelentette ki Udvarhelyi Gábor szövetségi kapitány a Magyar Vívó Szövetség hivatalos honlapján.
A tokiói olimpia szempontjából létfontosságú három fegyver közül a férfi kardcsapat a világranglistán jelenleg Dél-Korea és Olaszország mögött a harmadik helyen áll, és nyugodtan kijelenthetjük, nem kapott rossz sorsolást, hiszen válogatottunk európai csapattal először várhatóan a négy között kerülhet össze. A nyolcaddöntő megnyerése kötelezőnek tűnik Egyiptom vagy Tunézia ellen, míg a negyeddöntőben bármelyik ázsiai rivális (Irán vagy Kína) veszélyes lehet, de papíron mindkettőnél jobbak vagyunk. További jó hír, hogy a világbajnok Dél-Korea, az Európa-bajnok Németország, valamint Oroszország csak az utolsó körben, azaz a döntőben lehet az ellenfél.
Férfi párbajtőrözőinknél – akik jelenleg az 5. helyen állnak a kvalifikációs rangsorban – éppen generációváltás zajlik, hiszen a riói játékok után Imre Géza és Boczkó Gábor visszavonult, így jöhetett a fiatalabb korosztály, akik juniorban már szereztek vb-címet. Hat éve vb-aranyat nyert a válogatott, amit nagyon nehéz lesz megismételni, de semmi sem lehetetlen. Vívni kell a nagy mezőnyben a nyolcaddöntőért, de ez nem lehet gond, viszont ott Ukrajna várhat a mieinkre. Jó lenne megismételni ellenük a 2013-as a vb-döntőben, és 2016-ban, a riói olimpia bronzmeccsén aratott győzelmeinket. Ha nyerünk, akkor a négyért Olaszország lehet a legvalószínűbb ellenfél, míg ennél tovább egyelőre nem érdemes nézni.
Női kardcsapatunk is remekel, jelenleg szintén olimpiai részvételt biztosító 6. helyen állnak a rangsorban, és egy az Európa-bajnoksághoz hasonló eredménnyel – ott ugye ezüstérmesek lettek – már-már megvehetnék a Tokióba szóló repülőjegyet. A Márton Anna vezette csapata lengyelekkel kezd a nyolc közé jutásért, ami az esélyeket illetően meg kell, hogy legyen. A negyeddöntőben minden bizonnyal Olaszország lesz a rivális, amely annak ellenére legyőzhető hazai páston, hogy az itáliaiak jelenleg három hellyel, és több mint 50 ponttal előttünk állnak a világranglistán.
Női és férfi tőrben, illetve a női párbajtőrben reális esélyünk sajnos nincs arra, hogy csapatban kivívjuk az olimpiai részvételt, ezeknél a fegyvernemeknél egyéniben reménykedhetünk a sikeres kvalifikációban és vb-szereplésben.
