HIRDETÉS
Kezdőlap Sport Így árazza be...

Így árazza be magát a magyar foci

HIRDETÉS

Valami megmozdult a honi labdarúgásban, de nincs garancia arra, hogy az NB I most kezdődött szezonjában folytatódik a fejlődés.

HIRDETÉS

Immár megkezdődött a 2019–2020-as első osztályú magyar labdarúgó-bajnokság. Hogy jót hoz, vagy inkább csak újabb bosszankodásra ad okot, majd az előttünk álló hónapokban kiderül. Mindenesetre bízzunk a kedvező forgatókönyvben, abban, hogy folytatódik a tavaly elkezdődött pozitív tendencia. Egyrészt a nemzetközi kupákban hosszú idő után ott volt egy magyar klubcsapat a csoportküzdelmekben – a ma már Mol Fehérvár FC nevet viselő Vidi –, és kis híján a csoportjából is továbblépett. A válogatott miatt sem kellett szégyenkezni, hiszen Marco Rossi szövetségi kapitányi kinevezése telitalálatnak bizonyult, négy meccs után vezetjük az Európa-bajnoki selejtezőcsoportunkat, többek között a vb-ezüstérmes horvátok és az Eb-bronzérmes walesiek előtt, ráadásul az U17-es csapat az Eb-n elért ötödik helyével kivívta az őszi világbajnokságon való részvételt.

A hazai bajnokság színvonala – sajnos – nem javult a korábbi évekhez képest, az átlagnézőszám viszont emelkedésnek indult: az előző idényben számolt 2913-ról 3281 főre, ami figyelemre méltó, 13 százalékos növekedést jelent. Persze ez még mindig csak azt jelenti, hogy újra elértük a 2010-es évek elejének átlagát. Ráadásul a nézők jó része a Ferencváros köré összpontosul, a zöld-fehérek szurkolói a meccsre járók megközelítőleg 40 százalékát adják.

Ahogy az a Sportgazdasági nagyító összefoglaló elemzéséből kiderül, egyelőre nem igazán jött be az elképzelés, miszerint az új vagy felújított stadionokba családostul térnek vissza a szurkolók. Muszbek Mihály számításai szerint jelenleg a bajnokság stadionjai összesen 124 ezer férőhellyel rendelkeznek, amelyeknek alig 32 százalékán ül vagy áll néző, és a jegybevételek a tényleges költségek mindössze 10-15 százalékát fedezik.

A sportközgazdász által összeállított elemzésből kiderül, hogy a Kisvárda kivételével – ott a majd’ 2500-as stadionban az átlagnézőszám 2262 – az 50 százalékot sem éri el a kihasználtság. Több mint szembetűnő például, hogy az idei Európa-liga-sorozatban arcpirító módon a liechtensteini Vaduz ellen kieső fehérvári klub a 14 135 férőhelyes vadonatúj stadionban 3178-as átlagnézőszámot produkál, ami 23 százalékos kihasználtságot jelent. Ennél rosszabb mutatóval csak a paksiak (16) és a debreceniek (17 százalék) rendelkeznek. A 85 százalékos Kisvárda után a legjobb kihasználtsággal, 49 százalékkal az MTK dicsekedhet, hiszen az Új Hidegkúti Nándor Stadion 5050 fő befogadására alkalmas, és az első osztályból kiesett kék-fehérek meccseire átlagban 2473-an voltak kíváncsiak az előző szezonban.

HIRDETÉS

Botrány és sokk, mindhárom magyar csapat kiesett az Európa-ligából | Magyar Hang

Romániában valami olyasmi történt, amire nem igen számít már senki Európában, míg a Vaduz az Újpest után a Fehérvár skalpját is begyűjtötte.

Az adatok ismeretében kijelenthető, hogy a most kezdődött szezonban sem várható olyan változás, amely alapján a sportág piaci alapokon is képes lenne működni. Tény ugyanakkor, hogy a sok-sok állami milliárdból komoly infrastrukturális fejlődés tapasztalható a honi labdarúgásban, és megnőtt az igazolt játékosok száma is. Viszont a kiemelt pénzforráshoz jutó klubok hatalmas költségvetése egyelőre nem párosul folyamatos nemzetközi eredményességgel, és az sem tagadható, hogy a teljesítményt véve alapul igencsak durva értékaránytalanságról beszélhetünk a focisták esetében. A jelenlegi nemzetközi kupaszezonban csak a Ferencváros maradt talpon – kedden játszott a Bajnokok Ligája selejtezője harmadik körében a horvát bajnok Dinamo Zagreb ellen, és a Maksimir Stadionban 1-1-es biztató döntetlent ért el –, a többiek már mind elbúcsúztak.

Utánpótlásképzésünk eredményessége is bőven hagy kívánnivalót maga után, hiszen a klubok abszolút nem bíznak a hazai fiatalokban, a 18–21 éves magyar korosztály eltűnőben van a mezőnyből, vagy csak a keretig jut, hiszen átlagban meccsenként alig 3,6 percet játszanak. És közben egyre több idegenlégiós jelenik meg a csapatokban – a 2018–19-es szezonban 110 külföldi szerepelt, ez a pályára lépő játékosok 33 százaléka –, és annak ellenére, hogy csak a Fradi és a Fehérvár képes eurómilliókat kiadni egy-egy légiósért, a tíz legnagyobb értékű focista között mindössze egy magyart találunk: a korábbi horvát gólkirály Futács Márkót. Ráadásul a hazai labdarúgópiac az akadémiák – államilag erősen segített – anyagi megerősödése ellenére egyre kevesebb olyan fiatalt képes kinevelni, aki légiósnak állva külföldön is megállja a helyét.

A Budapest Honvéd ellen is eljárást indít az UEFA | Magyar Hang

A magyar klub sajtótájékoztatót tartott, itt közölték, hogy a magyar együttest a csapat nem megfelelő viselkedése, tömegzavarás és rasszista magatartás miatt vizsgálja az európai szövetség.

Az NB I rajtja azt mutatja, hiába akar változásokat a Magyar Labdarúgó Szövetség különféle rendelkezésekkel – megújított fiatalszabály, idegenlégiósok számának korlátozása –, úgy tűnik, a klubok nem tértek le az eddigi útról. A bajnoki rajtig összesen 68 új labdarúgót szerződtettek, a legtöbbet, kilencet a Mezőkövesd igazolta, második a Honvéd nyolccal, a bajnok Ferencváros hétnél jár – a zöld-fehérek keretében 17 légiós van.

Ugyanakkor a 12 első osztályú csapat összesen 11 fiatalnak ajánlott szerződést az új idényre, és többek között a Fehérvár, a Mezőkövesd, az amúgy főleg magyar játékosokra építő Paks, valamint a két újonc, a Kaposvár és a Zalaegerszeg egyetlenegy fiatal játékost sem talált arra méltónak, hogy újonnan szerződtetve a klub mezét viselje.

Mindeközben az egész magyar labdarúgás színvonalát árazta be a paraguayi Olimpia tulajdonosa. A klub nem fogadta el Mol Fehérvár FC ajánlatát, miszerint 2,5 millió dollárt (több mint 730 millió forint) adnának a 23 éves paraguayi válogatott Richard Sánchez játékjogának 50 százalékáért. Az üzletember kijelentette, hogy egyrészt 5 millió dollár alatt senkivel sem áll szóba, másrészt nem szeretné, ha játékosa elkallódna egy olyan bajnokságban, amelyről Dél-Amerikában nem sokat tudnak. És ezt a magyar élvonal egyik kirakatcsapatáról mondta.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/32. számában jelent meg, 2019. augusztus 9-én.

Hetilapunkat megvásárolhatja csütörtök estig az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/32. számban? Itt megnézheti!

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi néhány száz forint is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

27,747lájkolóTetszik
2,378követőKövetés
16,686feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

Elhallgatások és hazugságok – Magyar Hang-ajánló

Thuróczy Szabolcs-interjú. Lelepleződik „Tiborc”, a szalagmunkás riporter. Vannak anyák, akik maguk is árulják a drogot. Keresse a friss Magyar Hangot!
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek

A gyűlöletet könnyű kiereszteni a palackból, de visszaterelni lehetetlen

Közpénzből kitömött, ócska propagandalapok szítják a gyűlöletet szinte bárki, bármilyen társadalmi csoport ellen, szinte egymással versengve.

Vízszintes végtelen