Éjszakai rajt, hőségtől összeeső futók, kongó lelátók, rabszolgamunka az építkezéseken. A botrányos atlétikai vb után a labdarúgó-világbajnokságot is Katar rendezheti, ráadásul télen.
Ha a sportolói teljesítményeket nézzük, ez volt minden idők legjobb atlétikai világbajnoksága – értékelte Sebastian Coe, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) brit elnöke a múlt vasárnap zárult sporteseményt. A kétszeres olimpiai bajnok egykori atlétának minden diplomáciai érzékére szükség volt, hogy pozitívan nyilatkozzon a katari Dohában rendezett versenyekről. A versenyzők, az edzők, a sportvezetők és nem utolsósorban a közönség ugyanis egészen máshogy látták a vb-t. Már a pályázat körüli korrupciós ügyek megkérdőjelezték a dohai esemény hitelességét, a versenykörülmények pedig további muníciót szolgáltattak a kritikusok számára. Mivel a közel-keleti emírség ad otthont a 2022-es labdarúgó-világbajnokságnak is, a mostani eseményt akár főpróbának is tekinthettük, és ez alapján komoly aggályok merülhetnek fel a három év múlva esedékes torna kapcsán.
– Ez a verseny egyszerűen tiszteletlenség volt az atlétákkal szemben – fogalmazott a maratoni futás ötödik helyezettje, a belarusz Volha Mazurónak. Nem hiába kelt ki a sportoló, az éjszakai rajt ellenére a kicsivel több mint 42 kilométeres távot majdnem negyven fokban és borzasztóan magas páratartalom mellett kellett megtennie a futóknak. A mezőny egy jelentős része fel is adta a versenyt, volt, akit a pályáról egyből a kórházba szállítottak. A stadionban is csak folyamatos légkondicionálással sikerült normalizálni a hőmérsékletet.
Nem a hőség volt az egyetlen gond, az érdektelenség legalább annyit rontott az IAAF és a rendező ország hitelén. Az első napokban a Kalifa stadion kongott az ürességtől, a záró hétvégén az ingyenes belépőknek is köszönhetően ugyan már majdnem megtelt a lelátó, de az eleve lezárt szektorok miatt ez így is csak bő félházat jelentett.
– Doha egyetlen dologgal bír, pénzzel – rúgta fel a sportdiplomácia nyelvi szabályait az IAAF spanyol tagja, José María Odriozola a The Guardiannek nyilatkozva. A brit napilap a versenyek nyitányakor hozta nyilvánosságra, hogy az IAAF egy korábbi tisztségviselője, a szenegáli Papa Massata Diack 4,5 millió dollár (1,3 milliárd forint) kenőpénzt fogadhatott el a katari szervezőktől. Kiderült az is, hogy néhány órával az idei vb helyszínéről döntő 2014-es szavazás előtt, a katari szervezőbizottság egy 30 millió dolláros szponzori ajánlatot is tett a szövetségnek.
Hasonló módszerről árulkodnak a 2022-es labdarúgó-világbajnokság pályázata körüli visszaélések is. A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) korábbi alelnöke, Jack Warner egy 2011-es e-mailje már azt sejttette, hogy Katar egyszerűen megvásárolta a tornát. Később több lap is megszellőztette, hogy a szervezőbizottság feje, Mohammed bin Hammam 5 millió dollárt fizetett a FIFA döntéshozóinak a rendezési jogért. A katari al-Dzsazíra televízió tovább emelte a tétet, amikor állítólag 400 millió dollárt (117 milliárd forint) ajánlott fel a FIFA-nak a közvetítési jogokért, az állam pedig ezt további 480 millióval (140 milliárd forint) tolta meg, persze csak abban az esetben, ha Katar pályázata nyer.
A FIFA saját hatáskörben indított nyomozása tisztázta Katart a vádak alól. Az eredmény hitelességéről sokat elmond ugyanakkor, hogy később mind Joseph „Sepp” Blattert, a szervezet akkori fejét, mind Michel Platinit, az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) korábbi elnökét az etikai normák megsértése miatt évekre eltiltották minden futballal kapcsolatos tevékenységtől. Platinit a katari világbajnokság ügyében idén nyáron újra kihallgatta a francia korrupcióellenes hivatal.
Az időjárás miatt példátlan módon, télen, vagyis 2022. november 21. és december 18. között megrendezendő torna kapcsán Katar az építkezések embertelen körülményei miatt is éles hangú kritikákat kapott. Az átlagosan havi alig 800 riálért (65 ezer forint) dolgozó, zömében indiai és nepáli munkásokat a vádak szerint szinte rabszolgaként tartják. – Ez egy szabadtéri börtön – utalt Katarra a nepáli nagykövet, és szavait a The Guardian riportja sem cáfolta. A lap számításai alapján eddig legalább négyezer ember halt meg a világbajnoksághoz köthető építkezéseken.
A közel-keleti ország minden vádat visszautasított, a szervezők pedig megígérték, hogy az időjárás sem befolyásolja majd a tornát, és az övék lesz minden idők legjobb futball-világbajnoksága.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/41. számában jelent meg október 11-én!
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/41. számban? Itt megnézheti!
