Az újrakezdés mindig a reménykedés időszaka. (…) Mindenki érzi, tudja, hogy ami az utóbbi években jellemezte a labdarúgóéletünket, annak megálljt kell parancsolni, aztán lépni egyet – írta a Népsport 1974 februárjában az induló tavaszi idény felvezetéseként. A pártközpontból diktált optimizmussal az előző évi kudarcot igyekezett elfeledtetni a lap, a magyar válogatott ugyanis egy svédek elleni hazai döntetlennel lemaradt a nyugat-németországi labdarúgó-világbajnokságról.
A svéd csapat korábban is kellemetlen vendégnek bizonyult. Az 1953. augusztus 20-án átadott Népstadionban az első hivatalos válogatott meccset három hónappal később épp a skandinávokkal játszotta a magyar válogatott. Az Aranycsapattól mindenki elsöprő győzelmet remélt, a november 15-ei találkozó azonban 2:2-es döntetlennel zárult, mire az aréna 80 ezres közönsége kifütyülte és leköpdöste a játékosokat. A közhangulat alapján akkor aligha gondolta bárki is, hogy éppen a létesítmény későbbi névadóját szidja teli torokból, különösen, hogy Puskás még tizenegyest is hibázott a meccsen.
A csatár puskája | Magyar HangNapra pontosan hatvanhat évvel a csalódást keltő nyitány után, 2019. november 15-én az Uruguay elleni mérkőzéssel – amely egyben Gera Zoltán búcsúja lesz a válogatottól – avatják fel az új Puskás Ferenc Stadiont (hivatalosan: Puskás Arénát). A Skardelli György Ybl Miklós-díjas építész tervezte létesítmény a régi stadion helyén épült fel, formavilágában szándékosan megidézve a budapesti városkép szerves részévé vált elődjét. A „XXI. századi igényekre” hangolt aréna nyitómeccsére a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) tájékoztatása szerint minden jegy elkelt – igaz, a 40 ezer fizetős belépő mellett a szövetség 28 ezer jegyet fenntartott magának –, a nagy érdeklődésre való tekintettel pedig olyan helyeket is szabaddá tettek, „ahonnan nem minden irányban lehet tökéletesen látni a pályán történő eseményeket”. Az MLSZ később igyekezett árnyalni a közleményt, és a tervezővel karöltve hangsúlyozták, csupán a biztonsági korlát zavarhatja a kilátást, de ez elkerülhetetlen egy ilyen méretű stadionban.
A lebontott stadion székeinek is érdekesen alakult a története. 2011-ben Bittner Mátyás kisdorogi újságíró ötlete nyomán a feleslegessé vált ülőalkalmatosságokat vidéki települések sportegyesületei igényelhették meg. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. igazgatósága végül csak 2016 februárjában döntött a Nemzeti Sportközpontok (NSK) vagyonkezelésében lévő fém-, illetve műanyag szerkezetek sorsáról. Összesen 72 kérelem felelt meg a jogszabályi feltételeknek, az ötletgazda faluja, Kisdorog azonban hoppon maradt, sok más településsel egyetemben. Mint kiderült, számos önkormányzat és sportegyesület csak a döntés után szerzett tudomást a tenderről. Nem úgy Kisvárda, Seszták Miklós akkori nemzeti fejlesztési miniszter városa, amely a közel 19 ezer kiosztott ülőhely tizedét kapta meg. Időközben azonban a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei városban 2,5 milliárd forintból új stadion épült, arról pedig nincs információ, hogy a tavaly augusztusban átadott létesítményben helyet kaptak volna az egykori Népstadion székei. Megkerestük az ügyben az MNV-t és az NSK-t is, ám lapzártánkig egyiküktől sem kaptunk választ arról, hol is lehetnek akkor a székek.
Budapest új stadionjának ötlete már a 2004-es labdarúgó-Eb-pályázat idején felmerült, egyes elképzelések szerint a régi épületen belül húzták volna fel, a külső karéj megőrzésével, és volt olyan terv is, amely a meglévő (és lebontandó) létesítmény szomszédságában helyezte el a stadiont. Eleinte 2015-ös átadással számoltak, ám a határidőt folyamatosan halasztották, és a költségek is drasztikusan emelkedtek, a 2013-ban elhangzott 60 milliárdból 2017-re 190 milliárd lett. A kivitelezésre kiírt közbeszerzési pályázaton a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV Zrt., valamint a több szállal Tiborcz István üzlettársához, Paár Attilához, illetve a miniszterelnök vejéhez szintén közel álló Szeivolt Istvánhoz köthető Magyar Építő Zrt. győzött.
– A Puskás egy közepes árszínvonalú aréna – fogalmazott Fürjes Balázs, a Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár a Klubrádióban. Ha a párhuzamosan épülő arénákat nézzük, a Puskás költségvetése valóban nem tűnik túlzónak. A 2020-as tokiói olimpiára készült stadion közel 400 milliárd forintba került, ennél is jóval többet, közel 600 milliárdot költenek a jövő júliusban megnyíló, a Puskás Arénával nagyjából megegyező méretű Las Vegas-i Allegiant stadionra, a szintén jövőre elkészülő Los Angeles-i SoFi aréna költségvetése pedig csaknem tízszerese a budapesti épületének.
„Vajon normális-e az a különös ismertetőjellel nem bíró, közép-európai, szocializmuson edzett, ivarérett férfiú (és ezernyi társa), aki kétnapi hideg élelemmel kiköltözik a Népstadion jegypénztára elé, hogy bizton kapjon belépőt valamiféle futballmeccsre?” Esterházy Péter az 1986 márciusában rendezett magyar-brazil kapcsán írta meg, hogyan készítette fel fiát a dél-amerikai csapatra: „Magyar úr tervez, valóság végez. Megteszem a brazilokat a szabadság titkos jelképének, erre kapnak, a rabszolgák, egy hármast. És ebben nagyon is benne az öcsém keze, lábként!” A magyar válogatott 70 ezer néző előtt, Détári Lajos, Kovács Kálmán és Esterházy Márton góljával 3-0-ra győzte le Brazíliát.
Salamon király és a csatár | Magyar HangA mérkőzés után sokan már a világbajnoki címről beszéltek, aztán jött Irapuato és a szovjetek elleni 0-6. Egy másik legendás összecsapás után is a vb-arany lehetett a téma: 1954 májusában, egy hónappal a világbajnokság rajtja előtt Puskásék az idegenbeli 6:3 után a Népstadionban 7:1-re győzték le Angliát. De a hatvan-hetvenezer nézőt vonzó kettős rangadók ugyanúgy felejthetetlenné teszik a régi arénát, mint a Queen 1986-os koncertje vagy Koplárovics Béla gólja a Zalaegerszeg–Manchester United BL-selejtezőn 2002-ben.
Az Uruguay elleni barátságos mérkőzéssel újraindulhat – a Népsport üzenetéhez hűen – a reménykedés időszaka. Hatvanhat éve a svédek elleni döntetlen után a Brit-szigetekre látogatott a magyar válogatott, akárcsak most: akkor Bozsikék 6:3-ra verték Angliát, Dzsudzsákéknak Wales ellen kell kiharcolniuk az Európa-bajnoki részvételt. A magyar csapat szereplésétől függetlenül a Puskás Aréna négy mérkőzésnek ad majd otthont a 2020-as tornán.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/46. számában jelent meg november 15-én.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/46. számban? Itt megnézheti!
