HIRDETÉS
Kezdőlap Sport Hatvanhat évv...

Hatvanhat évvel az Aranycsapat botrányba fulladt meccse után avatják fel az új Puskás Arénát

Nyugalom csomag

Legyen Ön is előfizetőnk, most akár egy hónapra is otthonába rendelheti a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti ITT! Köszönjük!

HIRDETÉS

Az újrakezdés mindig a reménykedés időszaka. (…) Mindenki érzi, tudja, hogy ami az utóbbi években jellemezte a labdarúgóéletünket, annak megálljt kell parancsolni, aztán lépni egyet – írta a Népsport 1974 februárjában az induló tavaszi idény felvezetéseként. A pártközpontból diktált optimizmussal az előző évi kudarcot igyekezett elfeledtetni a lap, a magyar válogatott ugyanis egy svédek elleni hazai döntetlennel lemaradt a nyugat-németországi labdarúgó-világbajnokságról.

A svéd csapat korábban is kellemetlen vendégnek bizonyult. Az 1953. augusztus 20-án átadott Népstadionban az első hivatalos válogatott meccset három hónappal később épp a skandinávokkal játszotta a magyar válogatott. Az Aranycsapattól mindenki elsöprő győzelmet remélt, a november 15-ei találkozó azonban 2:2-es döntetlennel zárult, mire az aréna 80 ezres közönsége kifütyülte és leköpdöste a játékosokat. A közhangulat alapján akkor aligha gondolta bárki is, hogy éppen a létesítmény későbbi névadóját szidja teli torokból, különösen, hogy Puskás még tizenegyest is hibázott a meccsen.

HIRDETÉS
A csatár puskája | Magyar Hang

Napra pontosan hatvanhat évvel a csalódást keltő nyitány után, 2019. november 15-én az Uruguay elleni mérkőzéssel – amely egyben Gera Zoltán búcsúja lesz a válogatottól – avatják fel az új Puskás Ferenc Stadiont (hivatalosan: Puskás Arénát). A Skardelli György Ybl Miklós-díjas építész tervezte létesítmény a régi stadion helyén épült fel, formavilágában szándékosan megidézve a budapesti városkép szerves részévé vált elődjét. A „XXI. századi igényekre” hangolt aréna nyitómeccsére a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) tájékoztatása szerint minden jegy elkelt – igaz, a 40 ezer fizetős belépő mellett a szövetség 28 ezer jegyet fenntartott magának –, a nagy érdeklődésre való tekintettel pedig olyan helyeket is szabaddá tettek, „ahonnan nem minden irányban lehet tökéletesen látni a pályán történő eseményeket”. Az MLSZ később igyekezett árnyalni a közleményt, és a tervezővel karöltve hangsúlyozták, csupán a biztonsági korlát zavarhatja a kilátást, de ez elkerülhetetlen egy ilyen méretű stadionban.

A lebontott stadion székeinek is érdekesen alakult a története. 2011-ben Bittner Mátyás kisdorogi újságíró ötlete nyomán a feleslegessé vált ülőalkalmatosságokat vidéki települések sportegyesületei igényelhették meg. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. igazgatósága végül csak 2016 februárjában döntött a Nemzeti Sportközpontok (NSK) vagyonkezelésében lévő fém-, illetve műanyag szerkezetek sorsáról. Összesen 72 kérelem felelt meg a jogszabályi feltételeknek, az ötletgazda faluja, Kisdorog azonban hoppon maradt, sok más településsel egyetemben. Mint kiderült, számos önkormányzat és sportegyesület csak a döntés után szerzett tudomást a tenderről. Nem úgy Kisvárda, Seszták Miklós akkori nemzeti fejlesztési miniszter városa, amely a közel 19 ezer kiosztott ülőhely tizedét kapta meg. Időközben azonban a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei városban 2,5 milliárd forintból új stadion épült, arról pedig nincs információ, hogy a tavaly augusztusban átadott létesítményben helyet kaptak volna az egykori Népstadion székei. Megkerestük az ügyben az MNV-t és az NSK-t is, ám lapzártánkig egyiküktől sem kaptunk választ arról, hol is lehetnek akkor a székek.

Budapest új stadionjának ötlete már a 2004-es labdarúgó-Eb-pályázat idején felmerült, egyes elképzelések szerint a régi épületen belül húzták volna fel, a külső karéj megőrzésével, és volt olyan terv is, amely a meglévő (és lebontandó) létesítmény szomszédságában helyezte el a stadiont. Eleinte 2015-ös átadással számoltak, ám a határidőt folyamatosan halasztották, és a költségek is drasztikusan emelkedtek, a 2013-ban elhangzott 60 milliárdból 2017-re 190 milliárd lett. A kivitelezésre kiírt közbeszerzési pályázaton a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV Zrt., valamint a több szállal Tiborcz István üzlettársához, Paár Attilához, illetve a miniszterelnök vejéhez szintén közel álló Szeivolt Istvánhoz köthető Magyar Építő Zrt. győzött.

HIRDETÉS

– A Puskás egy közepes árszínvonalú aréna – fogalmazott Fürjes Balázs, a Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár a Klubrádióban. Ha a párhuzamosan épülő arénákat nézzük, a Puskás költségvetése valóban nem tűnik túlzónak. A 2020-as tokiói olimpiára készült stadion közel 400 milliárd forintba került, ennél is jóval többet, közel 600 milliárdot költenek a jövő júliusban megnyíló, a Puskás Arénával nagyjából megegyező méretű Las Vegas-i Allegiant stadionra, a szintén jövőre elkészülő Los Angeles-i SoFi aréna költségvetése pedig csaknem tízszerese a budapesti épületének.

„Vajon normális-e az a különös ismertetőjellel nem bíró, közép-európai, szocializmuson edzett, ivarérett férfiú (és ezernyi társa), aki kétnapi hideg élelemmel kiköltözik a Népstadion jegypénztára elé, hogy bizton kapjon belépőt valamiféle futballmeccsre?” Esterházy Péter az 1986 márciusában rendezett magyar-brazil kapcsán írta meg, hogyan készítette fel fiát a dél-amerikai csapatra: „Magyar úr tervez, valóság végez. Megteszem a brazilokat a szabadság titkos jelképének, erre kapnak, a rabszolgák, egy hármast. És ebben nagyon is benne az öcsém keze, lábként!” A magyar válogatott 70 ezer néző előtt, Détári Lajos, Kovács Kálmán és Esterházy Márton góljával 3-0-ra győzte le Brazíliát.

Salamon király és a csatár | Magyar Hang

A mérkőzés után sokan már a világbajnoki címről beszéltek, aztán jött Irapuato és a szovjetek elleni 0-6. Egy másik legendás összecsapás után is a vb-arany lehetett a téma: 1954 májusában, egy hónappal a világbajnokság rajtja előtt Puskásék az idegenbeli 6:3 után a Népstadionban 7:1-re győzték le Angliát. De a hatvan-hetvenezer nézőt vonzó kettős rangadók ugyanúgy felejthetetlenné teszik a régi arénát, mint a Queen 1986-os koncertje vagy Koplárovics Béla gólja a Zalaegerszeg–Manchester United BL-selejtezőn 2002-ben.

Az Uruguay elleni barátságos mérkőzéssel újraindulhat – a Népsport üzenetéhez hűen – a reménykedés időszaka. Hatvanhat éve a svédek elleni döntetlen után a Brit-szigetekre látogatott a magyar válogatott, akárcsak most: akkor Bozsikék 6:3-ra verték Angliát, Dzsudzsákéknak Wales ellen kell kiharcolniuk az Európa-bajnoki részvételt. A magyar csapat szereplésétől függetlenül a Puskás Aréna négy mérkőzésnek ad majd otthont a 2020-as tornán.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/46. számában jelent meg november 15-én.

HIRDETÉS

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/46. számban? Itt megnézheti!

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé.

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

36,206lájkolóTetszik
3,191követőKövetés
19,800feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

„Ahol még akarni sem tudnak, ott van a legnagyobb baj” – Magyar Hang-ajánló

Ünnepi interjú Beer Miklóssal, beszélgetés Ángyán Józseffel. Csendes húsvét Hollókőn. Keresse a 100. Magyar Hangot!
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek