A jobboldali médiumtér a Demeter Szilárd akcióját illető bírálatokat rendre azzal söpörte le, hogy a kritikus illetők hol voltak (álltak), amikor, Bíró Lászlóról kiderült, hogy antiszemita?
A szenátus szerint a magyar kormány már bizonyította, hogy érzéketlen a demokratikus értékek iránt, nemcsak szóban, hanem tettekben is.
A Hír TV Sajtóklubjában az is felmerült, hogy Orbán Viktort Hitler-bajusszal ábrázolni szintén a holokauszt relativizálása.
– Németországnak nem pénzébe kerül Magyarország uniós tagsága, hanem Németország pénzt keres rajtunk – olvasható a miniszerelnök válaszában.
Európát gázkamrának minősíteni ízléstelen, 75 évvel Auschwitz után egy állami intézmény vezetőjétől pedig megbocsáthatatlan – írták.
A kormánypárti Mandiner szerint az ügy megingathatja a Mazsihisz hitelességét.
A luxusjachtozásáról hazatért külügyminiszter Michael Roth német külügyi államtitkár szavait sérelmezi.
– A zsidóknak menni kell – hajtogatta, és abból sem csinált titkot, hogy ha tudna, sem akarna segíteni. A magyar érdek mindenekelőtt!
Antiszemitizmussal vádolták keddi parlamenti bekiabálása kapcsán Nunkovics Tibor képviselőt, aki azt mondta lapunknak, nem mondott olyat, amit később felróttak neki. Állításait az LMP frakcióvezetője is megerősítette lapunknak.
Az elmúlt hetekben két példa is szolgált annak szemléltetésére, hogy miként kényszerít a Fidesz ellenzéki szereplőket olyan identitáspolitikai álláspontok mögé, amelyek racionálisan és morálisan már középtávon is tarthatatlanok.
Továbbra is Siklósi Beatrix kinevezésével kapcsolatban folyik a vita. Köves Slomó kikéri magának, hogy az MTVA azzal érvel: korábban ő is bement a Siklósi által vezetett M5 műsorába.
Hiába tiltakozott több zsidó szervezet is Siklósi kinevezése miatt, a Kossuth Rádió új csatornaigazgatóját ért antiszemita vádakat alaptalannak és elfogadhatatlannak tartja.
Lajosunk a NER ifjúságának színe-virágát előtt demonstrálta, hogyan illik egy ízeset zsidózni.
Ulrich Alexander Boschwitz német származású író 1942-ben egy torpedótámadásban halt meg. Az utazó című regényének utolsó kéziratát biztonsági okokból a testére erősítette.
A múltat sosem zárhatjuk le, de tanulhatunk belőle, ezért is írta meg az 1947-es év történetét, amelynek számos eseménye a mai napig hatással van az életünkre. Elisabeth Asbrink-interjú!