Arra, hogy miért is kellene a fejlett és gazdag országoknak forrásaikat önmaguk további gyarapítása helyett a leszakadt régiók fejlesztésére fordítaniuk, két válasz is adható.
Az jogszabály értelmében szigorúbban lépnek fel a bűnelkövető külföldiekkel szemben, és megkönnyítik a kitoloncolásukat.
Ki tudja, miért, de mindkét alkalommal, amikor megadatott, hogy Londonban tölthessek el egy hetet, komoly felfordulásba csöppentem.
745 ezer fővel érkeztek többen a szigetországba, mint ahányan távoztak. De hát nem arról szólt a 2016-os brexitdöntés, hogy csökkentsék a bevándorlók számát? Hogyan történhetett akkor ez meg?
Az idegenrendészeti törvényben bújtatták el az új projektet. Elég lesz például a fideszeseknek kiszervezett egyetemi alapítványokat támogatni.
A francia szenátusban megszavazott tervezet szövegén Marine Le Pen nacionalista pártjának képviselői keményítettek. Ahhoz, hogy ez a 29. ilyen jellegű tervezet is életbe lépjen, a Nemzetgyűlésnek is jóvá kell hagynia.
Kicsúszott Olaf Scholz kormányának kezéből a bevándorlás ellenőrzése, ezért új koncepcióval vennék elejét az illegális migrációnak, amely komoly társadalmi elégedetlenséget szült.
Amit a NER-sajtó nem közöl a magyarokkal, hogy egy ország vonzerejét, gazdagságát is mutatja, ha sok bevándorlója van. Németország – megannyi gondja ellenére is – bizony még mindig ilyen hely.
A Jobbik szerint az Orbán-kormány hathatós segítségével, Fidesz-közeli toborzó- és munkaerő-közvetítő cégek szervezésében zajlik az ázsiai migránsmunkások Magyarországra telepítése.
Így kezdődött német földön is a nagyarányú bevándorlás az 1950-es, 60-as években. Az pedig, hogy egyre több és több ázsiai munkavállaló tűnik fel az utcákon, munkásszállókon, szembeötlővé vált – méghozzá fideszes választókerületekben.
A világ egyik legboldogabb nemzetét bandaháborúk szomorítják: a döntéshozók a kudarcos bevándorláspolitikát okolják a véres összecsapásokért.
Legutóbb egy félig ukrán, félig török származású kislány prezentálta a legjobban az 1956-os forradalmat, amely Angliában tananyag, s amelynek kapcsán a téma átfordult a migrációra, a határkerítésre és a politikára.
A résztvevők között lesz több, a migráció által közvetlenül érintett mediterrán ország vezetője.
Magyarország és Lengyelország a paktum ellen szavazott, de ebben az ügyben nem volt lehetőség vétózni.
A helyi nemzetbiztonsági szolgálat adatai szerint emellett Líbiából és más országokból több mint 650 ezren kelhetnek útra.