745 ezer fővel érkeztek többen a szigetországba, mint ahányan távoztak. De hát nem arról szólt a 2016-os brexitdöntés, hogy csökkentsék a bevándorlók számát? Hogyan történhetett akkor ez meg?
„Not for EU” felirattal kell feltüntetni, hogy az adott áru nem forgalmazható az Európai Unió piacán.
A brit gazdaság az elmúlt években 500 ezer munkavállalót vesztett, a beruházások értéke pedig 2016 óta stagnál.
Piros volt a paradicsom, vagy sárga, azt nem írta a magyar sajtó, csak annyit, hogy Angliában élelmiszerhiány alakult ki. Kristóf első kézből informálja a nagyérdeműt, mi és hogyan tűnt el a polcokról. Tüntetésekről röviden rovatunkban a francia nyugdíj- és az izraeli jogi reform került említésre.
Több hónapos tárgyalássorozat után egyeztek meg az észak-írországi protokollról.
Az észak-írországi protokoll ügye a legélesebb viszály forrása az Európai Unió és a brit kormány között azóta, hogy Nagy-Britannia távozott az EU-ból.
Boris Johnsont is kritikával illette Európa egyik legnagyobb magántőke-társaságának alapítója.
Keir Starmer a BBC-nek arról beszélt, noha hat éve a bennmaradás mellett kampányolt, ma már a közös uniós piacra sincs visszaútja a szigetországnak.
A kérdésre válaszadók 56 százaléka nyilatkozott úgy, hogy hibás döntésnek tartja a Brexitet.
A brexit visszafordítása a megosztottság további mélyülésének receptje lenne, elvonná a figyelmet az emberek előtt tornyosuló nehézségekről, és garantálná, hogy Nagy-Britannia „még egy évtizedre leragadjon” – mondta.
Hogyan történhetett meg, hogy idén májusban az 1921-ben protestáns vezetéssel létrehozott Észak-Írországban első ízben egy katolikus párt nyerte meg a parlamenti választást?
Minden jel szerint London ismételt kísérletet tesz a brexitegyezmény újratárgyalására, legalábbis annak a leginkább kritikus, Észak-Írországot érintő részét illetően.
A brit választók alig 7 százaléka szerint járt jelentős előnyökkel az EU-tagság megszűnése, további 17 százalék szerint hozott valamelyes hasznot.
Január 17-től lehet jelentkezni.
A probléma gyökere itt is a Brexit.