Fegyverek, stadionok, Budapest–Belgrád-vasút szociális kiadások helyett. Csaba László szerint a megspórolt összegből az olyan szociális jellegű kiadásokat lehetne finanszírozni, mint a családi pótlék emelése.
Más országok keményen alkudoznak a kínaiakkal, nehogy adósságcsapdába kerüljenek, nálunk tíz évre titkosították a 700 milliárd forintos Budapest–Belgrád vasúti építkezés iratait.
Szavazásdömping volt a Parlamentben: az ellenzék hiába érvelt, a kormánypárti képviselők még azt is megszavazták, hogy kizárhatják a közmunkából azt, akinek rendezetlen a lakókörnyezete.
Mégha fenn is szeretnénk tartani a költségvetési szigort, semmi nem szól az ellen, hogy jelentős átrendezések legyenek a költségvetés kiadási oldalán. Az elmúlt időszakban számos olyan beruházásról született döntés, amelyek nagyon hosszú időt követően vagy talán soha nem térülnek meg, és legalábbis elhalaszthatók. Ide tartozik a Budapest-Belgrád vasútvonal felújítása, Paks II, illetve a Liget projekt. A kiadások felülvizsgálata és a prioritások rangsorolása megkerülhetetlen feladat.
A Soroksár–Kelebia vonal felújítását egy közbeszerzési versenyben az a kínai–magyar konzorcium nyerte, amelyben a magyar felet Mészáros Lőrinc képviseli.
Jelentősen csökkentheti az évek óta húzódó Budapest–Belgrád közötti vasútfejlesztés fontosságát, ha Trieszt lesz az ázsiai ország kapuja Európába.
A kormány által eddig preferált kelebiai vonal rekonstrukciója helyett ismét előkerült a Cegléd–Szeged szakasz fejlesztésének ötlete – kínai nyomásra.
A Budapest–Belgrád vasútvonal minden kilométere 4,7 milliárd forintjába kerül a költségvetésnek. A szakértő szerint elég lett volna a meglévő pálya korszerűsítése, negyedennyiért.