Könyvespolc rovatunkban ismert embereket kérdezünk, mit olvasnak. Ezúttal Csunderlik Péter történészt.
Hol érdemes keresnünk a Galilei Kört? A Horthy-kori rémmesékben? Az ötvenes évek utáni dicshimnuszokban? Vagy mindabban, amit tagjai magukról mondtak el?
Hatvanöt éve halt meg a minden rendszerben szívesen félreértett társadalomtudós.
A Régen minden jobb volt kötet listái azért is jók, mert segítenek számba venni, hol élünk, és mit hagytunk magunk mögött az elmúlt évtizedekben.
Mi lett volna, ha Orbán Viktor tárgyalja le Trianont? Tehetjük-e idézőjelbe a vörösterror kifejezést? Milyen tudásra lehet szert tenni a kormány elitképzőjén? Többek között ezekről beszélgettünk Csunderlik Péter történésszel.
A kormánylapban bírálta a történészt Szakács Árpád „Lovas István-sajtódíjas újságíró.”
A legalkalmasabb karácsonyi ajándékok sorában mindenképp előkelő helyet foglalhat el Csunderlik Péter és Pető Péter legújabb közös könyve.
Megismerhetünk-e egy kort, ha a különböző szélsőségek között csapongó ellenpropagandájában mélyülünk el?
Hangzatos, túlzó állításokat kíván cáfolni a Kérdések és válaszok 1918-1919-ről, ugyanakkor az óvatoskodó megközelítés épp rá sem jellemző.
Szenvedélyesen bizonygatták az antantnak, hogy a székelyek megkapnák a közigazgatási önrendelkezés jogát.
Világösszeesküvők vagy filozofálgató bölcsészek a szabadkőművesek? Az A38 Hajóról kitiltott beszélgetésen borzongtunk.
A szabadkőművességről beszélgettek volna történészek, a szervezők szerint a téma miatt lépett vissza a hajó vezetése.
Egyszerre volt a modern magyar könyvtárügy atyja és a korai magyar munkásmozgalom agya, az egyiket nem lehet elválasztani a másiktól – véli Csunderlik Péter.