A nyugdíjkasszában nincs fedezete a 13. havi ellátásnak, de a Nők 40 költségeit is a büdzsé állja. Meddig tartható ez így?
Tavaly az inflációnál 1,2 százalékkal kevesebbet emelt a kormány a nyugdíjasoknál, pedig nem ezt ígérték.
A választási kampányban 80 ezer forintot kapott mindenki ezen a címen, idén semmit.
A korhatár emelésénél fontosabb lenne az idősek elszegényedésének megakadályozása.
Orbán Viktor rádióinterjújában is mondott olyanokat, amelyek erre utalhatnak.
Lefelé indult az infláció, de az időskorúakon ez idén sem segít. A megfelelő emelés elmaradása összességében 55-60 milliárd forinttal rövidítette meg a nyugdíjastársadalmat.
A gyermeket nevelő nők alacsony járadéka gond, de nem ez a legnagyobb.
Hogyan cselezhetjük ki egy kedvezőtlen év visszahúzó hatását a nyugdíj megállapításánál?
Másként kell értelmezni az öregség fogalmát, és átértékelni az idősek szerepét a társadalomban.
A januárra ígért emelés aligha fogja ellensúlyozni az inflációt, és még idénről is tartozik a kormány. Különösen az a 300 ezer kisnyugdíjas lesz nehéz helyzetben, akiknél valóban az a kérdés, hogy egyen vagy fűtsön.
Pedig szerinte inkább a szegényebb nyugdíjasokat kellene segíteni.
Rendkívüli időkben rendkívüli intézkedésekre van szükség, havonta kellene emelni a nyugdíjakat – véli a szakértő.
A legszegényebb 300 ezer nyugdíjasnak extra emelésre van szüksége, hogy elkerülje a megélhetési katasztrófát.
A szakértő hibásnak, és a jelenlegi rendszert alapjaiban veszélyeztető gondolatnak tartja a felnevelt gyermekek számát is figyelembe vevő nyugdíjszámítást, amire legutóbb a jegybank tett javaslatot.
A szakértő szerint a bérnövekedést is figyelembe kellene venni a nyugdíj kiszámításakor. Az viszont vita tárgya lehet, hogy van-e értelme a gyerekszámhoz kötött szülői nyugdíjnak.